Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-02-23 / 16. szám

Is Magyarországon építendő val­utákról. Sokszor és sokat írtak már hazánkban a’ teendők­ről , és sokan ezekben egy bizonyos logikai egymásutánt szíveskedtek kitűzni a’ nélkül, hogy valóban tűztek volna. Úgy hiszem e’ sor­kijelölés bajos munkává is vált volna a’ merész halandónak. — Vannak a’ nemzet éle­tében perczek, mellyek egyedül alkalmasak a’ kor ki­­vonatát bizonyos tárgyban megérlelni és azért elvesz­tik a’ jámborok az időt, kik illyesmik elrendezésével foglalkoznak ’s a’ munka is veszett, melly ezen egy­másután kijelölésére fordittatik. — Nem — tehát — most ezt, majd amazt mint kapcsolatban levőt­—hanem ezt is, azt is, habár szerintük a’ logikai egymásután talán har­móniában is lenne. Szerintem hazánkban az erkölcsi élet kifejtése föl­tételezvén a’ státusélet erejét, minden első haladó lépé­sünket e’ tér mezejére kell vetnünk. Ilijában olvastam én a’„Kelet népét“ díjában a’„Polgári szózat“ gyönyö­rű szódalmait, az ellenkezőről nem tudtam meggyőzet­­ni. Midőn azonban a’ nép szellemi mivelődését kíván­nám teljes erőmből előmozdittatni, nem vagyok elfogult ’s nem tagadnám meg tőle az anyagi élet kényelmeinek késeit sem; mert tudom azt, hogy mind a’kettő kölcsö­nössége föltételezi egy más kifejlését ’s azért az anyag köréből is kell segédet esdenem az erkölcs kifejlődésé­re. És az erkölcsi haladást tekintve nemcsak az olva­sás tudása, miveltség, nem egyedül a’ száraz tudomá­nyosság ennek hévmérője, — meleg kebelleli csüggés a’ hazán és annak fiain , — ezek ösmerése és testvéri sze­­retete , kölcsönös együttmunkálása és egymás közti ba­rátságos érintkezés, mind kellékei, em­eltyűji a’ mivelt­­ségnek. És mind ezt könnyű, sebes és szabad közle­kedés szüli és táplálja életével. A’ közlekedés roppant hasznait, kizárólag anyagi jóllét emeléséül tekinteni bal­gaság,— viszonyos érintkezés, ösmeretség által köze­lebb érezzük magunkat egymáshoz, jobban érdekelnek mind polgári mind törvény-kötelezte kölcsönös viszo­­nyunk. — A’ közlekedésnek a’nép szellemi és anyagi életére nél­­külözhetlen hatásáról, sokat szólani szükségtelen; ki­nek szabad órája juthat e’ tárgyról gondolkozni, tegye meg , gondolkozzék róla ’s meg leend győződve , hogy a’ statusélet összes erejének nevelésére sokat’s egybe­kötve még némelly intézkedésekkel mindent tehet a’ könnyű közlekedés. — Könnyű, sebes és olcsó közle­kedés ez idő szerint a’ vasutakon gőzerőművek által tör­ténik ; figyelmünket tehát e’ tárgyban , ezekre kell for­dítanunk. Én egy gyenge erőt vagyok merész megkí­sérteni és csekélységemtől elmondani, mi, a’jelen kör­­nyűlállásoknál fogva honi vasutainkat illetőleg, néze­tem és meggyőződésemül éledett föl. A’ tapasztalás világa bizonyítja , hogy vasutak egyes vagy társasági vállalkozók által építve nem fizetik ki magukat,— hogy csak a’ fővárosok körül jövedelmez­hetvén, a’ vidéki vonalok véknyan jövedelmeznek ’s ez a’ vállalkozók elkerülhetlen bukását idézi elő. Illy esetek példájl majd mindenünnen sokasodnak élőnk­be. És e’ keserű tapasztalás egy derék gondolatra ho­zó a’ belgákat; ők valának ugyan is elsők, kik a’ vas­utakat státusköltségen kezdék építtetni. — Nem régiben a hírlapokból értesültünk, hogy ezek példája után az osz­trák kormány örökös tartományaiban vasut-vonalakat, a’ fő anyavárosból kiágazandókat szándékozik építtetni, hasonlóul statusköltségen. E’ bölcs rendelet, a’ tarto­mányok méltó köszönetét érdemli. Mi magyar nemzet ez üdvös intézkedés hasznaitól még mindeddig el vagyunk zárva, mert legalább az érintett rendelet minket ma­gyar népet nem illet; nem is illethet. Maga a’ bölcs kor­mány is bölcsen általlatta, hogy országgyűlésen kül, ekként nem intézkedhetni felőlünk. Rajtunk tehát most a’ sor, a’ jövő hongyűlésig megérlelni e’ kérdés theo­­riását, hogy majd gyakorlatba miképen vételéről tisz­tában lehessünk magunkkal. De az osztrák kormánynak örökös tartományit illető e’ rendelete közvetve illet minket is magyarok! mert kereskedési viszonyunk emelése tekintetéből elkerülhet­­lenül szükséges, hogy e’ szomszéd tartományokkal pa­­rallelizáljuk kereskedési helyzetünket. Ha e’ szomszéd tartományokban a’ kereskedés vasúti könnyű közlekedés által élénkebb leend , úgy nálunk helyzetünk jelenjében maradva, a’ most űzött csekély kereskedés is megakad. Altal látjuk mi már, hogy a’ kereskedés gyakorlati élete megkívánja a’ szomszédokkali érintkezést ’s az adásve­­vés kölcsönös viszonyosságát. Tehát kereskedésünk ter­jesztése tekintetéből is szükségessé válik nálunk a’könnyű közlekedés előmozdítása, ha nem­ akarjuk érezni—bel­­kereskedésünk nemléte ’s nem létezh­etése miatt külke­­reskedésünk sem lehetne—az anyagi kényelmekrül­ le­­mondás keservét és súlyos fájdalommal meggörbülni az élet szigorú terhe alatt. — Vasutainkat hazánkban én is statusköltségen ter­­vezém építtetni. Ha, nem egyes ember, hanem a’ status ereje leend alapja ez intézkedésnek , csak akkor lesz hi­tem annak életéhez. A’ közálladalom boldogsága nem egyes ember szerencséjén­­, szerencsétlenségén emel­kedik életre; a’ nagy tömeg érdeke nála az éltető erő’s ez érdeknek tartozunk mi egyesek alárendelni minma­­gunkét. — Ha volna pénzünk , ha olly szegények nem volnánk, adó által óhajtanám valósittatni minden illyne­­mü intézkedésinket; — de nekünk magyaroknak kész­pénzünk nincs, ez után tehát nem lehet; — nemzeti bank utján sem (mint némelly amerikai statusokban történt) ; mert a’ nemzeti bank , hogy illő értéke meglegyen , ere­jén túl nem terjeszkedhetik ; azt pedig mivel bírnia le­het , talán egyedül maga az úrbéri illetőségek örökös megváltása is igényelheti, lefoglalhatja. — Nézetem sze­rint tehát egyedül a’ statusadósság marad fen, mely­hez a’jelen esetben mint megváltóhoz ragaszkodhatunk. És mivel mi igen szegények vagyunk, azért vigyáznunk szükséges,hogy mentős kisebb tőkének kénytelenittessünk kamatját fizetni. — A’ vonalak építtetését Budapestről kezdenem meg; p. o. Pozsonyon keresztül Bécsnek, egyet Kassau a a Lembergnek, egyet Debreczen ’s Kolozsváron által Jas­­sinak, egyet Aradon a’ Bánság’s ismet egye es a cé­sőbbet Fiumének , hogy igye’ tengerparti városun­k­a­t a’ középtengerrel közvetlen kapcsolat a Jo Jessun­­ Terven? a’kivitel, végrehajtás könnyebbségére s a’ teendő adósság kisebbítésére czeloz. Először is alko­tandó törvény által a’kisajátítást ingyen tetetnem meg,­­­­ hogy mind azon földek, mellyeknek reszei ez ut­

Next