Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-02-26 / 17. szám

19. szám. rest, február 10. 1842. V F o 1 d é s z e t. Minden ország anyagi jóléte megkívánja , hogy mi­nél több ingó vagyona legyen , ’s ennélfogva a’törvény­­hozás feladata, hogy még a’ fekvővagyont is mobilizál­ja; hogy ennek értéke is circulatióba jöhessen és a’ szor­galom kifejtésére annál több alkalom nyíljék. Azonban a’ fekvőjószágok mobilizatiója nem zár ki ezek körűli olly intézkedéseket és szabályokat, miket a’ közérdek tesz kívánatosakká. E’ szabályok közt legfőbb helyet foglalnak azok, mellyek a’ kis telkek rendszerét vagy is még a’ mostani beszéd mód szerint, az urbériséget illetik. — Nem akarnék félreértetni ’s azért kijelentem itt, valamint másutt is kijelentétt, hogy az úrbéri bir­tokot is szabad földdé kívánnám tétetni, és közbeve­­tőleg legyen mondva , ha Tetétleninek terve nem tetszik , státusadósság útján is kívánnám szabad földdé tétetni. De az úrbéri viszonyok megszüntetése után is a’ telek­rendszert kívánom fentartatni, úgy a’rend mint a’sza­badság érdekéből. Képzeljük, mi tán nem lehetlen , miu­tán sok német statusban valósult, hogy az urbér meg­szüntetik ;— képzeljük, hogy azon törvény, melly a’ teleknek egy negyeden aluli elosztatását és a’legnagyobb helyekben is több mint négy teleknek vásárlását tiltja, nemcsak fentartatik, hanem újabb biztosítékokat is nyer; képzeljük, hogy ezen telkek száma szaporittatni fog, egy olly törvény hozatala által , melly az apróbb nemes­ségnek osztályaikor a’ jószágnak egy mostani úrbéri te­lek mennyiségén aluli eldaraboltatását mindaddig tiltja, mig például minden megyében a’ birtoknak fele illy kis telkekké, mellyek egy család eltartására elégségesek, nem vált; ’s ismét közbevetve legyen mondva illy mó­dosítással Széchenyi minimumát magára is pártolom , képzeljük mondom, földészeti viszonyunkat illykép elren­dezve ’s nagyon természetesen kénytelenek leszünk illy földészeti viszonyok mellett egy olly néposztály kelet­kezését is képzelni, mellynek száma nagy ’s állandó , mellynek tagjai bár nem nagy birtokosak, mégis annyi­val elláttatvák , hogy másoktól függetlenül élhessenek. Az illy néposztály pedig valamint egyrészről a’ rend­nek erje leend , úgy másrészről a’ szabadságnak vé­dője lesz és miután helyzeténél ’s nagy számánál fogva is megvesztegethetetlen, az ochb­eratiát lehetlenné teendi. Illy telek-rendszer ellen azt fogják felhozni, hogy az ipar kifejtését gátolja, mivel lehetlenné teszi, hogy a’ szor­galmas földész egy meghatározott ’s nem nagy kiterjedésű földbirtoknál többet szerezhessen. Ezen ellenvetés so­kat nyomna, ha minden földet illy telkekké terveznék átalakitni; de miután a’ föld fele illy szabályozás alá nem esnék, ezen ellenvetés elenyészik ; mert egy me­gye területének felében elég mind apró mind nagy gaz­daság kezdethezik. A’ meghatározott telki minimumon aluli mennyiségben a’ kertművelés, melly leginkább vá­rosok körében divatot, eléggé lábra kaphat; de lesz alkalom nagyobb kiterjedésű birtokot is szerezni ’s ab­ban a’ gazdálkodás minden nemeit próbálni. Eleget fo­gunk tenni az ipar postulatumának az ősiség és fideicom­­missumok eltörlése és a’ birtokszerezhetés (capacitas) megadása által. E’ kettővel annál kevésbbé lehet kés­nünk, minél bizonyosb az, hogy az incapacitas és avitici­­tas kijátszására köztapasztalás szerint van mód.Tegyük fel hogy Szelles Pál ősi javait, mellyek tízezer ft. érnek , rokonai kijátszásával Kapzsi Antalnak el akarja adni, az eleintes meg fog történni, de Szelles Pál az eladási kötésben tízezer ft. helyett 30 ezeret ir ’s a’ rokonok ki vannak játszva. Tegyük fel, hogy ugyan Szelles Pál egy másik, ezer holdas allodium­át helységbeli jobbá­gyainak el akarja adni, a’ jobbágyok készek részenkén­ti megvételre, egy holdért két száz­at. is ígérnek, ha biztosíttatnak a’ felől, hogy ex titulo incapacitatis ki nem fognak becsültetni. Szelles Pál megígéri a’ biztosítást ’s azt illy képén teszi. Allodiaturáját előbb úrbériséggé alakítja, a’ telkekhez szinte allodiumból legelőt hasit ki, hogy pedig az úrbérinek változtatott föld in secun­da transsubstantiatione egészen szabad földdé váljék, az úr­béri adózásokat a’ jobbágyok által aversionalis áron meg­váltja. Inpopulálni még zálogban leírt földet is lehet, sőt ez curialis decisiók szerint melioratio, az inpopu­­latio tehát és urbérisítés fel nem bontható; a’ földbir­tok tehát ha urbariálitásnak elneveztetik, ex titulo in­capacitatis el nem vehető , a’ praestatióknak pedig a’ megváltási szerződés vetett végett. Már nincs veszé­­lyes, mint olly törvény, melly kijátszható ; mert a’tör­vények iránti tisztetetet kisebbíti, sőt ha sok esetben for­dul elő , ki is irtja. — Szabadjon még egy észrevételt tennem a’ földészetre nézve. — „Az élet is nevel, nemcsak az iskola.“ Igazmon­dás, olly igaz mint régi. Nézzük közép rendünket, melly a’kor kivánatitól nem igen marad el, honnan vette leg­inkább neveltetését ? a’közéletből. Tanítási rendszerün­ket senkitől sem hallottam magasztaltatni, de kifejlő­désünkre , a’ községi és megyei hatóságok — az élet — nagy befolyást gyakorolnak. Másutt, hol az egyleti szel­lem inkább kifejlett, az egyletekben is sokan neveltet­nek, bár már a’ perfecta aetast elérték. Másutt a’ jury is sokat nevel. Másutt, hol jók a’ tömlöczök még a’rész élet is, melly szabad akaratunknál fogva mindig lehet­séges maradand, nevelésül használ. A’Kelet népe pe­dig még a’ tagosztály által is nyerne életnevelést. A’ tagosztály a’ birtokot tökéletesen elválasztja , a’ közösséget megszünteti. Másnak vetésén ’s a’ köz­­legelőn nem fogván senki marháját tarthatni, saját föld­jei ’s rétjei jobb használatára, mások tulajdonának be­csülésére lesz kénytelenitve. Azok, kiknek nem sokkal több osztály jutott a’ földből, mint Schiller költőjének , azt vagy a’ legtökéletesben művelni, vagy másoknak, kik jobban művelhetik, átengedni fogják. Az első eset­ben jó földművesek, az utóbbiban becsületes napszámo­sak , mesteremberek ’s gyártók lesznek , nem mint most mások tulajdonán tengődő ’s nem legjobb erköl­csű tilalomrontók. A’­­agosztály tehát ha mindenütt be­­hozatik , nemcsak okszerinti­ gazdasági, de egyszers­­mind gyakorlatilag erkölcsi iskolává is fog válni. Ezekre nézve olly törvényt óhajtanék hozatni, miszerint mint - azon helyeken, hol három év lefolyta múlva, sem o­desur , sem közbirtokos , sem a’ jobbágyok a­va­tást meg nem kezdik, a’ megyei közügy eszne­ségévé tetetnék a’ végett pert inditni. . h~aTtathassék eszesités minél rövidebb idő alatt vegreh • ~ az eljárást kell röviditnü­nk.­ben pontosul: 1)»' közös kulcsa a’jelen birtok menny,f. kulcs birr­ílt legigazságosabb arány hozatnák be ás a kulcs kbr

Next