Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-12-03 / 97. szám

nyelvtu­sa Erdélyben. (­Folytatás.) 3. A' magyarosítás szükségtelenlét* 's )fasztalansága. Ezen szakaszra, a’ doctor minden mély vizsgáló­dásai közül, csak a’ végső szavak illeszthetők. Meg­­vallja, hogy seholsem tudhatta meg, csak a’ Sieben­bürger Botéban : váljon a’nyelvbeli törvény czélja minden lakos­társ megmagyaritása é; ’s megvallja, hogy mit vitat, azt csak­­egyes tényekből állítja öszsze. Tehát sejtésekkel, mellyek semmire sem alapultak , (mint szinte az egész iromány főforrása, a’ Siebenbür­ger Bote állításai, józan vizsgálat után elenyésznek) üres aggódásokkal rohan ki ezen tébolyodott doctor , olly nemzet ellen , melly a’ mostani hongyülésen is, nem egyszer mutatá meg a’ szászoknak, hogy jóllétök,mint a’ többi lakostársaké is, az előforduló tervekbe , ’s ta­nácskozásokba szorosan bele volt szőve ; olly nemzet ellen, melly minden, a’ szerző ’s fajzata által szemére hányt, ősi jog mellett is, leg- és legelőször nyilvá­­nyitotta , hogy polgár a’legmagasb országos hivatalokra is juthat; melly akárkinek jogot adott, bármilly jószág szerezhetésére, ’s mondá, hogy magát kiki szabadon védelmezze ; olly nemzet ellen , melly a’ több oldalról károsított szászok jogai viszszaszerzésére segélyt aján­lott ! Hypothesiseken épült tehát, saját vallomása sze­rint is , a’ szegény falusi lelkész munkája. „Tán , úgymond igen gyermekileg , tán csak s­e­­gitni akartak a’törvényjavaslat’által nyelvükön.“ Tud­hatná nagyon tudós uram , hogy ezen nyelven már segí­tettek. Tekintsen körül csak , de ne kedvencz Siebenbür­ger Botejába, melly szinte nem tud, ’s nem ért a’do­loghoz , tekintsen körül , mondom , ’s úgy szóljon. De ha az úr , mint mindenből kitetszik , magyarul nem tud , akkor a’ széttekintés sem használ; ’s úgy kell önt te­kinteni , mint azon állatot, mit igen elmés értekezésé­ben maga hozott fel például, mint juhot, melly csak amúgy lépdel a’ vezérkos után (Szebenben). Ha a’ma­gyar nyelv valóban segélyre szorulna , az csak arra ter­jeszkedhetnék , hogy az, azon értelem-facsaró idegen szólásmódoktól , mellyek a’ magyarokat, még kevéssel ezelőtt, törvényhozásban ’stb. félrevezette, mellyeket doctor úr ’s társai megint rajok szeretnének tolni, meg­menekülhessen. Azon újságokon, miket a’ doctor, a’ magyarok honáról, földjök gazdaságáról , a’ növelés ’s miveltség emeltyűiről habar,bámulunk ; de midőn azt állít­ja,hogy a’magyaroknak miveltsége, Európában megtelepe­­désök óta mindig volt alkalmuk, az, kegyes engedelmével legyen mondva , kénytelen hazudság , mihez szorultsá­gában csak azért nyúlt, hogy a’ magyar nyelv terje­dése elleni boszuságát, ’s rohanását szelídíthesse. Melly nemzet, szellemi, anyagi életéért évezred óta kény­­tetett harczolni, melly a’ béke áldásit igen ritkán élvez­te , az á­­­t­a­l­á­n­y­o­s­a­n , mint doctor úr véli, nem nevelhette ki magát. Miveltsége kis körben rejlett, a’ néptömeg miveltségben nem részesülhetett. Mulatságos egyébiránt azon ellenmondás , mellybe az igen nagy eszü doctor ’s magister maga magát keveri, midőn a’ 36­. lapon azt mondja, hogy a’ magyar nemzeti életre elég tágas kört és szilárd alapot lát, holott a’ 16 lapon elég világosan adja értésünkre, mikép aggódik a’magyar nemzet kihalásán ; mi csakugyan akkor történik , midőn az élet, elegendő tért és helyet nem találhat. Szintolly gyöngéd ’s gyönyörű a’ bölcs szerző azon javaslata, hogy a’ magyarok az oláh , zsidó, sőt még czigányrai­­veltségét is használhatnák. Lám lám, egy szász lelkész mindent haszonra tud fordítani. 4. Nyelvzavar, Kábel tornya. Doctorunk ismétt vallomása, miszerint mit sem tud a’maagyar nyelv miveltsége fokáról, viszszatartóztathatta volna a’ jámbort, ollymibe elegyüléstől , mit nem ért. Azon „okosabb és értelmesb férfiak , kik neki azt mon­dották, hogy jobb lett volna, a’ latin nyelvet még egy ideig mint társ-kisaszszonyt megtartani, igen keveset tesznek föl a’ doctor okossága’s esze felől. Társkisaszszonyt akkor veszünk magunkhoz, mi­kor egyéb társaságok, külföldi nyelvűt akkor, mikor saját nyelvünkkel, társalkodásunkban , közlekedésünkben már be nem érjük, vagy pedig unalmasok vagyunk. A’ magyarok társalkodásukban és közlekedésökben az öreg kisaszszonyt igen is nélkülözhetik , azt pedig nem re­­mélljük , hogy a’ tudós úr magáról ítél másokra ’s azt tartja, hogy a’ magyar megunja magát anyai nyelve mel­lett. Mint dicső és szép hajdan tolmácsa, saját földjén, a’ vén kisaszszony igenis megmaradhat. Honában meg­elégszik a’ magyar saját nyelvével; külföldön pedig, fájdalom ! az öreg hajadon nem igen meszire jutand. Legmiveltebb nemzeteink nagy intézkedései anyai nyel­vükön történtek—nem a’vén kisaszszony által. Higye el doctor ur v. nem , Washington nem latin nyel­ven vezérlett ’s tanácskozott; — ’s a’ vén kisaszszony nélkül, egy szomszéd birodalom iszonyú nagyságra növekedett. Ezen szakaszban azon gondolatra jó az ember, hogy szerzőnk nem igen teli vérű. Úgy ítél — mint a’ verseny futó, teli vérről —irodalomban ’s nemzeti é­­letben. És valóban, kinek eszébe jut azon „fruges con­­sumere“ kísértet,­be esik , azt hinni, hogy szerzőnk épen csak — mellette futott el! Még gyanusabb , midőn ál­lítja, hogy a’régi világtól mindnyájunknak értelmi teli­­vér­ség jutott. Hogyan, doctor uram? Az oroszoknak? ’s töröknek is? Amazokban rejlik , még a’ nagy utazó Anacharsis , ’s imezekheji a’mekkai szökevény ? De le­gyen­­ amott hajdani, romig enyészett szittya dicsőség, imitt Szaladin és Harun-al-Rasid fénylő lángesze! Úgy hiszem, Róma sem volt lelkileg nagy, mikor Evander pa­­lánkján túl kezdett terjedni; Cicero is Athénben’s Rho­­dusban tanult, ’s Cornelius Nepos lelki barátja mellék­neve Atticus volt. Rómában a’nevelők graculi név alatt voltak ismeretesek, és Szolon, Lykurg, Herodot igen fon­tos okokból Egyiptust is beutazták a’ nélkül , hogy az athéni academiában Pharao nyelvén beszéltek volna, vagy Rómában, pro rostris, romiain. Nem igen érthető , mit több szinti ilyesmi közt, a’ népeknek a’ mágnestű, sajtó ’s lő­por feltalálása előtti elszigeteltségéről mond szerzőnk. Szavára hiszszük doctor uramnak, hogy azt úgy gon­dolta, de kérjük még is , magyarázza meg nekünk , hon­nan jött az , hogy „Amerikában“ görög hrású fegyver és edény ásatott ki, ’s engedje meg, hogy az ammo-

Next