Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)

1844-11-21 / 93. szám

93. szám.1844. ‘fIAKSALKODÓ. Pest, nov. 21 kén A’ concertatión kérészt­ülment törvényczikkek: Élőbeszéd. Miután ausztriai örökös császár ’s Ma­gyarország apostoli királya fels. Volik Ferdinand , a’ törvény rendelete teljesülése ’s a’ hiv magyar nemzet iránt viseltető fejedelmi és atyai indulatából , a’ végett, hogy azok iránt, miket tőle királyi tiszte ’s az ország közjavának bővebb gyarapítása kíván , valamint az iránt is , hogy azok, miknek jótékony magvai az utóbbi országgyűlésen vettet­tek el, üdvös gyümölcsöket hozzanak , tanácskozások és végzetek történjenek . 1843dik évi május hónap 14dik nap­jára esett husvétutáni IVik vasárnapjára, Pozsony szab. kir. városban , az ország és ahoz csatolt Részek Karait és Ren­deit országgyűlésre egybehilta; ’s azt ön fels. Személyé­ben kinyitotta és vezérletté , az általok alkotott törvény­­czikkelyt, olly biztos reménynyel, hogy a’ törvény világos rendelete betöltésével , ö Fölsége a’ közboldogság ’s ha­­tájok jóléte elővitelét eszközlendő törvények alkotása végett az országgyűlést a’ törvényben kijelölt határidő alatt, sőt az ország java és szüksége úgy kívánván , hamarább is Öszszeiini fogja , ő Felségének alázatosan elibe terjesz­tették ; esedezvén, hogy azokat elfogadni, kir. hatalmával jóváhagyni ’s mind maga megtartani, mind pedig más min­denek által is sértetlenül megtartatni méltóztassék. Ttörvényczikk­. Az ország sz. korona őrei megválasztásáról. Az ország sz. koronájának volt őrei, tudniillik : buzini gróf Keglevich Gábor , cs kir. aranykulcsos, belső titkos és kir. helytartótanácsi tanácsnok , Nógrád megye főispán­ja, főtárnokmesteri, széki gróf Teleki József, cs. királyi arany kulcsos, belső titk, ’s kir. h .tótanácsi tanácsnok , a’ ma­gyar tudós társaság első elnöke , és Zabolcs megye főis­pánja pedig Erdélyben kormányzói méltóságra emeltetvén, az ö Föls. által mind a’ római katholicusok , mind az evang. vallásuak részéről kijelöltek közül, király és haza ügyében szerzett jeles érdemeikért és országszerte megismert haza­­fiyi szolgálataikért az ország Rendes Ülményi Ferenczet, Leopold császár jeles rendének commendatorát, és királyi aranykulcsos és belső titkos tanácsost, ki e Fels. megbízá­sából e’ hivatalt ideiglen eddig is viselte , és vajai báró Vay Miklóst, cs. kir. aranykulcsost, a’ hétszeres tábla bíróját ’s Borsod megye főispáni helyettesét, választották meg teljes közakarattal ’s illetőleg erős tették meg koronaőrökül, kik egyszersmind a’törvényszerű esküt annak rende szerint le is tették. Felemlitett gróf Keglevich Gábor, és gróf Teleki József a’ koronához tartozó kulcsok megtörtént átadásai iránt ezennel megnyugtatván , és e’ tekintetben a‘ felelet terhe alól föloldoztatván. Törv.czetek A’ magyar nyelv ég nemzetiségről. Az ország idei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták , hogy: 1 § Az országgyű­léshez bocsátandó minden kegyelmes királyi lei­rtok, elő­adások , válaszok és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. § A’ törvényczikkek valamint már jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősittettek meg, úgy ezentúl is mind alkottatni mind kb­. kegyelmes jóváhagyással megerősittetni egyedül magyar nyelven fognak. 3. §. Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesz­­tőleg a’magyar leszen, — egyedül a’ kapcsolt Részek kö­veteinek engedtetvén meg , hogy azon esetben , ha a’ma­gyar nyelvben jártasok nem lennének , a’ legközelebb 6 év alatt tartandó országgyűlésen szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. 4. §. A’ magyar udvari kanczellaria utján az ország határin belül bocsátandó minden iratokban, akár legyenek a felsége által aláírva , akár nevében adassanak ki, és igy a’magányfolyamodásokra kelendő rendeletekben és határozatokban is szinte a’ magyar nyelv használtassák. 5. §. A* kir. helytartótanács mindennemű tárgyalásiban, hi­vatalos foglalkozásb­ól viendő jegyzőkönyveiben, valamint őFels­­ejibe terjesztendő felirásiban, és az ország határin belüli minden hatósághoz bocsátandó minden intézvényeiben a’ magyar nyelvet használja ; azon levelezések , mellyeket a’ kir. Helytartótanács a’ hadi fő- és az ő Felsége örökös tartozmányaibeli polgári törvényszékekkel ’s külország (örv.­­hatóságokkal folytatand , ide nem értetvén. 6. §. A’ királyi udvari főtörvényszék nyelve, az ország határin belül indí­tott minden perekre nézve valamint az ország határin belül minden izelvszékek — következéskép a’ szentszékek nyelve is, a’ magyar leszen; ’s azon itélőszékeknek hivatalos min­den egyéb dolgaik is magyar nyelven folytatandók. 7. §. A’ kapcsolt részekben törvényhatóságok a’magyarországi törv.­­hatóságoknak magyar , — ezek pedig a’ kapcsolt részekbeli törv.hatóságoknak latin nyelven irt leveleiket is fogadják el, tárgyalják, ’s azokat illő válaszszal lássák el. 8. §. Ő fels. már kegyelmesen elrendelte, hogy a’magyar nyelv a’kap­csolt részekbeli fő-, és minden közép iskolákban (akadémia és gymnasiumokban) mint rendszerinti tudomány tanittas­­sék ; — nemkülönben 9. §.­­ Felsége méltóztatott ke­gyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határin belüli iskolákban közoktatási nyelv a’magyar legyen. Törvényczikk a’ vallás dolgában. A' bécsi és linczi békekötések alapjául az 1790/1 . 26. t.cz. következendőkben bővíttetik ’s illetőleg módosittatik : 1. §. Kijelentetik , hogy azok , kik 18 éves koruk eléréséig evang. vallásban neveltettek , a’ nöszemélyek pedig férjhez menetelük után , habár még ezen időkört el nem érték is , sem maguk , sem maradékaik vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek. 2 §. A’ jelen törvény kihirdetése után kelet­kező azon vegyes házasságok is , mellyek evang. lelkipász­tor előtt köttetnek, törvényesek. 3. §. Azon vegyes házas­ságok , mellyek római katholikus és az evang. vallás bár­­mellyikéhez tartozó felek között 1839dik évi mart. 15dik napjától kezdve, a’ most folyó 1844dik évi nov. 1dik nap­jáig kötteti­­k, és nem római katholikus , hanem az evang. vallás bármellyikének lelkipásztora által adattak öszsze, tör­­vényesittetteknek jelentetnek ki. 4. §. Az illető törv.ható­­ságok kötelesek a’jelen törv. kihirdetésétől számítandó egy év alatt illy házasságokat hitelesen öszszeiratni , az öszsze­­irást a’ felek és maradékaik jövő biztosítása végett levél­táraikba betétetni, ’s mennyiben a’ házasságok az illető egyházi anyakönyvbe beírva mi lennének, ezen anya­könyvbe beíratni. 5. §. A’ r. kath. vallásból az evang. val­lások bármellyikére leendő átmenet eseteit illetőleg rendel­tetik . 6. §. Az átmenni kívánó ebbeli szándékát önmaga által választott két tanú jelenlétében azon vallásbeli lelki­­pásztor előtt, kinek egyházi községéhez addig tartozott, nyilatkoztassa ki. 7. §. Ezen első kinyilatkoztatástól szá­mítandó négy hét eltelte után ugyanazon, vagy más, szinte általa meghívott két tanú jelenlétében ugyanazon egyházi község lelkipásztora előtt újólag nyilatkoztassa ki, hogy átmeneti eltökélett szándéka mellett tovább is megmaradott. 8. §• Az ámenni akaró mind első , mind másodizbeni nyilat­kozata felől azon lelkipásztortól , ki előtt átmeneti szándéka iránt nyilatkozott, mindkét ízben külön külön bizonyságle­velet kérjen. 9. §. Ha a’ lelkipásztor a’ kívánt bizonyságle­velet akár a’ 6dik §., akár a’ 7dik §. esetében bármi oknál fogva azonnal ki nem adná , mind az első , mind a’ másod­ízben tett nyilatkozat felől bizonyságlevelet a’jelenvolt tanuk

Next