Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1848-01-13 / 2. szám

só ba, a’nélkül hogy a’felek egyezkedésére valamelly befolyást gyakorolhatna, csupán megtartás végett beteendő. § 8. §. Az úrbéri állományok haszonvételeinek adás-vevése tagosítást nem akadályozhatja. # 1 Ezen eseteken kívül minden egyéb zálog, vagy bármelly lekötés czime alatti adás-vevés a’ szerződő levél érvénytelen­sége és a’ beruházott öszszeg elvesztési terhe alatt merőben filalmaztatik. XI. Törvényczikk. Az úrbéresek szabad köl­tözéséről és elmozdittatásáró­l. Ő felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával az 179­ dik évi 260. törv.czikk ren­delete némelly pontjai eként módosíttatnak: El­s­ő p­o­n­t­j­a: Az úrbéres elköltözése határidejéül szent­­györgy napja határoztatik. A’kiköltözni akaró úrbéres ezen szán­dékát az előbbi év szentmihály napjáig bezárólag földesurának törvényesen hírül adni tartozik; az őszi vetések a’ kiköltözni a­­karó úrbérest illetik; azon helységben pedig, hol ugyanazon for­dulóban őszi és tavaszi vetések szoktak vettetni, azon fordulónak csak fél részében tett vetés illeti a’ kiköltözni akaró úrbérest. Második pontja: A’ kiköltözni akaró úrbéres maga he­lyett mást állitni nem köteles. Negyedik pontja: Az úrbéreseknek gyermekei és cse­lédei , minden előleges hirtétel nélkül, a’ házatlan zsellérek pe­dig földesuraik teljes kielégítése után bármikor szabadon köl­tözhetnek. Ötödik pontja: A’ földesur, a’ tartozásainak eleget tett úrbéresnek elbocsátólevelet tartozik adni, mit ha megtagadna, a’ járásbeli szolgabiró, vagy dulóbiztos, annak ingyen kiadásá­val köteles. Hetedik pontja: Ha a’ folyó észt. Xd. törvényczikk sze­rint úrbéri állománya haszonvételének és ezzel együtt épitvé­­nyének, javitványainak és ruházványainak eladására följogo­sított úrbéres az engedélylyel élni nem kívánna, a’ földesur épit­­vényeit és javitmányait, úgy egyéb ruházmányait kifizetni nem köteles, ha pedig a’földesurnak akár adósság, akár úrbéri hátramaradságok czime alatt a’költözni akaró úrbéres ellen tör­vényes követelései lennének, a’költözni akaró úrbéres épitvé­­nyei, beruházásai és javitványaiból azok erejeig becsű útján ki­elégítendő. Tizenegyedik pontja: A’Hármas törvénykönyv Iső rész 40ik czikkének czime erejében meghagyatván,a’földesur úr­béresét követk. ezetekben mozdíthatja ki: a) Ha az úrbéres az úrbéri terhek hordozására elégtelenné lett, mi azonban, ha nem tulajdon hibája miatt történt, tar­tozik a földesur neki tehetségének helyreállítására egy eszten­dei időhaladékot adni. b) Ha az úrbéres a’ földesúr károsításával nyilványitott ma­kacssága miatt úrbéri után elmozditandónak határoztatnék. c) Ha nagy, vagy a’ közönségre nézve veszedelmes kicsa­pongásokban találtatnék, és végre: d) Ha rabságra ítéltetvén, az alatt teendő szolgálatairól kellő gondoskodást elmulasztaná. 2. §. Az előbbi szakaszban elősorolt kimozditási esetek­ben, ha az úrbéres állománya haszonvételét, beruházásait és javitványait böjtelő hava tökéig eladta, a’ vásár öszszegéből a’ földesúr hitelesítendő követeléseire nézve előlegesen kielégitte­­tik; ha pedig a’ feniit határidőig azokat el nem adhatná, a’ föl­desúr' által megtalálandó úrbéri tábla, haladék nélkül illy úr­béri állomány haszonvétele , beruházása és javitványainak ár­verés utjáni eladására böjtmáshova 20kántúl semmi esetre nem terjedhető határidőt tűz ki, és azt az illető törvényhatóság keb­lében közhírré téteti, melly határidő elteltével az árverés megté­tetvén a’ beveendő öszszegből a’ földesúr hitelesítendő követe­lései kifizettetnek, és ez alkalommal a­ feleknek kölcsönös köve­teléseik az úrbéri táblán kiegyenlittetnek. Mikor pedig az m'be­­a’ Hármas törvénykönyv Iső része 40dik czimében kifejezett okból mozdittatik ki, akkor nem árverésnek, hanem a" javítá­sok és ezen évi 'ik törvényczikk 4dik szakaszában, az úrbére­seknek ingyen átengedett épitvényeken kívül tett épitvények tör­vényes megbecsülésének lesz helye, melly becsöszszeg a’ földes­­úr által az úrbéresnek megfizetendő. 3. §. Az elmozdítás föltételeinek a’ földesúr általi teljesí­tése után költözni nem akaró,és az e’ részbeni földesúri hatalom­nak ellenszegülő úrbéres úrbéri után büntetendő. 4. Kóborló czigányoknak sátrat állítani, és marhákat legel­tetni tilos, ellenben a’ megtelepedettek, vagy urbériséget tar­tók, a’ többi úrbéres osztályzatához számítandók. 5. §. Egyébiránt az 1791ik évi 26 ik törvényczikk, men­nyiben a’ jelen törvényczikk által módosítva nincs, továbbra is erejében maradand. Xl­dik Törvényczikk. A’ földesúri fenyitő ha­talomról. — 1. §. A’ földesúr a’ folyó évi Vl­k törvényczikk­­nél fogva meghatározott úri szolgálatokat és tartozásokat tel­jesíteni nem akaró, vagy hanyagul és neki kárt okozólag telje­sítő úrbérest tiszti közbejövetel nélkül is megfenyítheti, még pe­dig az elegendő ok nélkül szolgálatra meg nem jelenő úrbérest minden gyalog napszámért egy rstra büntetheti, melly bünte­tést azonban hasonnemü két napszámmal megváltani az úrbé­res szabadságában áll; egy igás napszám elmulasztásáért a’ földesúr az úrbérest két fforintra, vagy kétigás napszámra bün­tetheti, azon esetben pedig, midőn az úrbéres a’munkára tör­vényszabta időben meg nem jelent, vele az elmulasztott munka idejét másnap kipótoltathatja. 2. §. Az úri szolgálatra maga idejében ugyan kiálló, de ott kártevőleg dolgozó, és e’ miatt az úri munkából elküldött úr­béres az előbbi szakaszban határozott büntetés alá vetendő, kin e’ fölött még az illy munka által okozott kár is a’ helybeli, vagy szomszéd falusi hitesek becsűje nyomán hatrírt értékéig föl­vehető , az úrbéresek cselédeik által okozott károkat azoknak okozóji ellen viszkeresetök fenmaradása mellett megtéritni tar­toznak. — 3. §. Ezen rögtön teljesedésbe vehető büntetéseket a’föl­desurak vagy személyeseik, csak a’ szolgáló embereknek leg­alább két minden kifogáson fölüli tanuk jelenlétében, kik fa­lusi hitesek is lehetnek, előleges kihallgatásával szabhatják ki az úrbéresre, kik az illy módon reájok szabott büntetésekről a’ földesuraktól bizonyítványt követelhetnek. 4. §. A’ földesurat, haszonbérlőit vagy gazdasági szolgáit bántalommal illető, megtámadó, a’ munka alatt engedetlen vagy rendetlenkedőt, földesúri fenyitő hatalom gyakorlatával fölruhá­zott személyese rögtön letartóztathatja, sőt vasra is veretheti és megfenyités végett illető tiszti kézbe küldheti, melly alkalom­mal, ha a’ helybeli hatóság segedelmére szükség lenne , az a’ helység előljáróji által felelet terhe alatt kiszolgáltatandó. 8. §. A' fenyitő hatalmával személyesen élni nem akaró földesúr, annak gyakorlatát gazdatisztjére, haszonbérlőjére vagy bárkire is átruházhatja, csak hogy azt az úrbéri táblának előre jelentse be, önként értetvén, hogy ha e’ hatalommali viszszaélés által az úrbéresnek kár okoztatnék, és az illyetén hatalommal fölruházott földesúr személyese az okozott kár megtérítésére vagy a’ kihágásért határozott és alább kifejezett büntetés megfize­tésére elégtelen lenne, az úrbérest teljesen kielégitni maga a’ földesúr tartozik. 6. §. Az úrbéresek nem az úrbéri viszonyokból kifolyó e­­setekre nézve, ezután is az illető törvényhatóságok és itélőszé­­kek alatt lesznek. XIII. Törvényczikk. A’földesúri hatalom visz­­szaélései korlátozásáról. I. §. Ha a’ földesúr úrbére­sét ezen észt. Vidik törv.czikkben kijelölt illetőségén fölül vagy az ott elhatározott módtól eltérőleg erőtetné szolgálatra, min­den tenyeres napszámért egy, egy igás napszámért két rsrt­­tal büntetendő. A’ Vilik és Viliik törv.czikkben meghatározott mértéken túl vett aprób. adózásokat pedig, az úrbéri tábla ut­ján kétszeresen tartozik viszszafizetni. 2. §. Ha a’ földesúr a’ bíráskodása alá nem tartozó ese­tekben, vagy pedig a’ Xildik törv.czikk­eik szakaszában megha­tározott tanúk mellőzésével ítélne úrbérese fölött, akkor az úrbéresre szabott büntetést, ha mindjárt a’ illik terv.czkk első szakaszában meghatározott mértéket fölül sem haladja, a’ kárt

Next