Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1848-01-13 / 2. szám
só ba, a’nélkül hogy a’felek egyezkedésére valamelly befolyást gyakorolhatna, csupán megtartás végett beteendő. § 8. §. Az úrbéri állományok haszonvételeinek adás-vevése tagosítást nem akadályozhatja. # 1 Ezen eseteken kívül minden egyéb zálog, vagy bármelly lekötés czime alatti adás-vevés a’ szerződő levél érvénytelensége és a’ beruházott öszszeg elvesztési terhe alatt merőben filalmaztatik. XI. Törvényczikk. Az úrbéresek szabad költözéséről és elmozdittatásáról. Ő felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával az 179 dik évi 260. törv.czikk rendelete némelly pontjai eként módosíttatnak: Első pontja: Az úrbéres elköltözése határidejéül szentgyörgy napja határoztatik. A’kiköltözni akaró úrbéres ezen szándékát az előbbi év szentmihály napjáig bezárólag földesurának törvényesen hírül adni tartozik; az őszi vetések a’ kiköltözni akaró úrbérest illetik; azon helységben pedig, hol ugyanazon fordulóban őszi és tavaszi vetések szoktak vettetni, azon fordulónak csak fél részében tett vetés illeti a’ kiköltözni akaró úrbérest. Második pontja: A’ kiköltözni akaró úrbéres maga helyett mást állitni nem köteles. Negyedik pontja: Az úrbéreseknek gyermekei és cselédei , minden előleges hirtétel nélkül, a’ házatlan zsellérek pedig földesuraik teljes kielégítése után bármikor szabadon költözhetnek. Ötödik pontja: A’ földesur, a’ tartozásainak eleget tett úrbéresnek elbocsátólevelet tartozik adni, mit ha megtagadna, a’ járásbeli szolgabiró, vagy dulóbiztos, annak ingyen kiadásával köteles. Hetedik pontja: Ha a’ folyó észt. Xd. törvényczikk szerint úrbéri állománya haszonvételének és ezzel együtt épitvényének, javitványainak és ruházványainak eladására följogosított úrbéres az engedélylyel élni nem kívánna, a’ földesur épitvényeit és javitmányait, úgy egyéb ruházmányait kifizetni nem köteles, ha pedig a’földesurnak akár adósság, akár úrbéri hátramaradságok czime alatt a’költözni akaró úrbéres ellen törvényes követelései lennének, a’költözni akaró úrbéres épitvényei, beruházásai és javitványaiból azok erejeig becsű útján kielégítendő. Tizenegyedik pontja: A’Hármas törvénykönyv Iső rész 40ik czikkének czime erejében meghagyatván,a’földesur úrbéresét követk. ezetekben mozdíthatja ki: a) Ha az úrbéres az úrbéri terhek hordozására elégtelenné lett, mi azonban, ha nem tulajdon hibája miatt történt, tartozik a földesur neki tehetségének helyreállítására egy esztendei időhaladékot adni. b) Ha az úrbéres a’ földesúr károsításával nyilványitott makacssága miatt úrbéri után elmozditandónak határoztatnék. c) Ha nagy, vagy a’ közönségre nézve veszedelmes kicsapongásokban találtatnék, és végre: d) Ha rabságra ítéltetvén, az alatt teendő szolgálatairól kellő gondoskodást elmulasztaná. 2. §. Az előbbi szakaszban elősorolt kimozditási esetekben, ha az úrbéres állománya haszonvételét, beruházásait és javitványait böjtelő hava tökéig eladta, a’ vásár öszszegéből a’ földesúr hitelesítendő követeléseire nézve előlegesen kielégittetik; ha pedig a’ feniit határidőig azokat el nem adhatná, a’ földesúr' által megtalálandó úrbéri tábla, haladék nélkül illy úrbéri állomány haszonvétele , beruházása és javitványainak árverés utjáni eladására böjtmáshova 20kántúl semmi esetre nem terjedhető határidőt tűz ki, és azt az illető törvényhatóság keblében közhírré téteti, melly határidő elteltével az árverés megtétetvén a’ beveendő öszszegből a’ földesúr hitelesítendő követelései kifizettetnek, és ez alkalommal a feleknek kölcsönös követeléseik az úrbéri táblán kiegyenlittetnek. Mikor pedig az m'bea’ Hármas törvénykönyv Iső része 40dik czimében kifejezett okból mozdittatik ki, akkor nem árverésnek, hanem a" javítások és ezen évi 'ik törvényczikk 4dik szakaszában, az úrbéreseknek ingyen átengedett épitvényeken kívül tett épitvények törvényes megbecsülésének lesz helye, melly becsöszszeg a’ földesúr által az úrbéresnek megfizetendő. 3. §. Az elmozdítás föltételeinek a’ földesúr általi teljesítése után költözni nem akaró,és az e’ részbeni földesúri hatalomnak ellenszegülő úrbéres úrbéri után büntetendő. 4. Kóborló czigányoknak sátrat állítani, és marhákat legeltetni tilos, ellenben a’ megtelepedettek, vagy urbériséget tartók, a’ többi úrbéres osztályzatához számítandók. 5. §. Egyébiránt az 1791ik évi 26 ik törvényczikk, mennyiben a’ jelen törvényczikk által módosítva nincs, továbbra is erejében maradand. Xldik Törvényczikk. A’ földesúri fenyitő hatalomról. — 1. §. A’ földesúr a’ folyó évi Vlk törvényczikknél fogva meghatározott úri szolgálatokat és tartozásokat teljesíteni nem akaró, vagy hanyagul és neki kárt okozólag teljesítő úrbérest tiszti közbejövetel nélkül is megfenyítheti, még pedig az elegendő ok nélkül szolgálatra meg nem jelenő úrbérest minden gyalog napszámért egy rstra büntetheti, melly büntetést azonban hasonnemü két napszámmal megváltani az úrbéres szabadságában áll; egy igás napszám elmulasztásáért a’ földesúr az úrbérest két fforintra, vagy kétigás napszámra büntetheti, azon esetben pedig, midőn az úrbéres a’munkára törvényszabta időben meg nem jelent, vele az elmulasztott munka idejét másnap kipótoltathatja. 2. §. Az úri szolgálatra maga idejében ugyan kiálló, de ott kártevőleg dolgozó, és e’ miatt az úri munkából elküldött úrbéres az előbbi szakaszban határozott büntetés alá vetendő, kin e’ fölött még az illy munka által okozott kár is a’ helybeli, vagy szomszéd falusi hitesek becsűje nyomán hatrírt értékéig fölvehető , az úrbéresek cselédeik által okozott károkat azoknak okozóji ellen viszkeresetök fenmaradása mellett megtéritni tartoznak. — 3. §. Ezen rögtön teljesedésbe vehető büntetéseket a’földesurak vagy személyeseik, csak a’ szolgáló embereknek legalább két minden kifogáson fölüli tanuk jelenlétében, kik falusi hitesek is lehetnek, előleges kihallgatásával szabhatják ki az úrbéresre, kik az illy módon reájok szabott büntetésekről a’ földesuraktól bizonyítványt követelhetnek. 4. §. A’ földesurat, haszonbérlőit vagy gazdasági szolgáit bántalommal illető, megtámadó, a’ munka alatt engedetlen vagy rendetlenkedőt, földesúri fenyitő hatalom gyakorlatával fölruházott személyese rögtön letartóztathatja, sőt vasra is veretheti és megfenyités végett illető tiszti kézbe küldheti, melly alkalommal, ha a’ helybeli hatóság segedelmére szükség lenne , az a’ helység előljáróji által felelet terhe alatt kiszolgáltatandó. 8. §. A' fenyitő hatalmával személyesen élni nem akaró földesúr, annak gyakorlatát gazdatisztjére, haszonbérlőjére vagy bárkire is átruházhatja, csak hogy azt az úrbéri táblának előre jelentse be, önként értetvén, hogy ha e’ hatalommali viszszaélés által az úrbéresnek kár okoztatnék, és az illyetén hatalommal fölruházott földesúr személyese az okozott kár megtérítésére vagy a’ kihágásért határozott és alább kifejezett büntetés megfizetésére elégtelen lenne, az úrbérest teljesen kielégitni maga a’ földesúr tartozik. 6. §. Az úrbéresek nem az úrbéri viszonyokból kifolyó esetekre nézve, ezután is az illető törvényhatóságok és itélőszékek alatt lesznek. XIII. Törvényczikk. A’földesúri hatalom viszszaélései korlátozásáról. I. §. Ha a’ földesúr úrbéresét ezen észt. Vidik törv.czikkben kijelölt illetőségén fölül vagy az ott elhatározott módtól eltérőleg erőtetné szolgálatra, minden tenyeres napszámért egy, egy igás napszámért két rsrttal büntetendő. A’ Vilik és Viliik törv.czikkben meghatározott mértéken túl vett aprób. adózásokat pedig, az úrbéri tábla utján kétszeresen tartozik viszszafizetni. 2. §. Ha a’ földesúr a’ bíráskodása alá nem tartozó esetekben, vagy pedig a’ Xildik törv.czikkeik szakaszában meghatározott tanúk mellőzésével ítélne úrbérese fölött, akkor az úrbéresre szabott büntetést, ha mindjárt a’ illik terv.czkk első szakaszában meghatározott mértéket fölül sem haladja, a’ kárt