Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1848-01-13 / 2. szám

Pest január 13-án. 2 dik szám 1848. TÁRSALKODÓ. Az erdélyi országgyűlésen 1847 ben magyar nyel­ven hozott 29. t.czikk. (Folytatás.) IX. törvényczikk folyt, az úrbéri kötésekről. 5. §. Ha a’ kötések föltételei idővel lehetetlenekké vagy haszonvehetetlenekké válnának, ezen föltételek helyébe, a’ felek egymás közt azok iránt meg nem egyezhetvén, az úrbéri tábla ál­tal hasonbecsü föltételek helyettesitendők. 6. §. A’ határozatlan időre tett kötésektől mind két félnek szabadságában áll egy évi megintés előrebocsátása mellett, el­­állani. — 7. §. Olly úrbéresek, kik vagy maguk, vagy elődeik ti­zenkét évtől fogva már e’ hon polgárai, az általok használt úrbéri állományok, vagy azok után járó egyes tartozások iránt is, föl­desuraikkal bármi­ly czim alatti szerződésre és birtokolhatásra följogosittatnak. 8. §. Illyetén, mindig hiteles személyek előtt kötendő szer­ződések érvényeseknek csak azután tekintendők, miután az úr­béri táblának bemutattatván, irt tábla a’ jelen törvényczikk­edik szakaszában a’ szerződés érvényességére meghatározott kellé­keket, úgymint : a’ felek közti kölcsönös és szabad megegyezést, a’ tartozások és kötelezések minden fajainak, akár pénzbeliek, akár másneműek legyenek, a’ kötelezett megváltási öszszeg men­nyiségének és a’ fizetés határidejének legnagyobb világosság­ban tett kifejezését azokban megtenni tapasztalja ’s úgy találván, a’ közgyűlésnek kihirdetés végett átküldi, honnan kihirdetés u­­tán ellen nem állván a’ közbejöhető ellenmondás, minden azon tárgyat illető adatokkal a’királyi főkormányhoz a’ közadó alapjá­nak épségben tartása iránti fölügyelet tekintetéből fölküldetnek, mellyekre nézve, ha a’ királyi főkormánynak észrevételei len­nének, azokat fölvilágositás végett a’ közgyűléssel közlendi, melly­­nek megtétele után, vagy ha ellenvetés elő nem fordúlna , sem észrevételek az iránt nem lennének, a’ szerződést ő felségének legfelsőbb helybenhagyás végett fölterjeszti, a’ legfelsőbb hatá­rozat megnyerése után a’ törvényhatóságok kötelessége leszen, a’ szerződést az a’ végre szolgálandó jegyzőkönyvbe egész terje­delmében beigtattatni és teljesedésbe vétetni. Xdik Törvényczikk. Az úrbéri állományok ha­szonvételének az úrbéresek általi eladhatásá­­r­a­l. — A’ föld tulajdona továbbra is a’ Hármas törvénykönyv Illik része 30ik czime értelmében a’ földesuré maradván, a’ men­nyiben az úrbéreseknek, az általok használt úrbéri állományo­kon a’ törvények értelmében javitványai, beruházásai és épitvé­­nyei lehetnek, illy javítmányait, beruházásait és épitvényeit az úrbéri állomány haszonvételével együtt másnak eladhatják, az úrbéresek mások előtt elővásárlási joggal bírván; ha pedig úr­béresnek eladni nem tudnák, azon esetben az úrbéresek után má­sok előtt elővásárlási joggal biró saját földesuruknak, és ha sa­ját földesuruk sem vásárolná meg, a’helybeli közönségen, vagy bármiféle erkölcsi testületen kívül, akármelly más erdélyi honosult, vagy az eziránt hozandó törvény értelmében honosulandó lakosnak eladhatják, de az illy úrbéri állományokat megvásárló legyen bárki és bármilly állapotú személy, az általa megvásárlott úrbéri állomány haszonvételével egybekötött min­den úrbéri és közterheket hordozni köteles, és azok teljesítésére úrbéri után fog szoríttatni. 2. §. Az úrbéri állomány haszonvételét az előbbi szakasz szerint úrbéresétől megvásárló földesur, tartozik azt a’ magát je­lentendő alkalmas, és az előbbi szakasz értelmében más vásár­lók előtt előjoggal biró úrbéresnek (azon áron, mellyen vá­sárolta) átengedni. 3. §. Az illy eladás érvényességére mulhatlanul szüksé­ges a’ földesur megegyezése, ki azt csak a’következő esetek­ben tagadhatja meg: a) Ha az eladni kívánó úrbéres földesurat mindennemű ad­digi tartozásaira nézve kielégitni nem tudná, vagy épen nem a­­karná.— b) Ha a’ vásárolni kívánó az úri és közterhek hordozására elégtelen lenne. c) Ha kóborló természetéről és a’ közönségre nézve ve­szedelmes kicsapongásairól ismeretes, vagy d) Ha arbéresi kötelességeire nézve a’ földesúrnak kárt o­­kozó makacsságáról lenne megjegyezve. Ezen három utolsó e­­setben a’ vásárolni kívánók hiteles bizonyítványokkal tartoznak a’földesurak előtt bebizonyitni, és pedig ha ezelőtt is úrbéresek voltak, előbbi telki állományaikból melly okon tett kiköltözése­­ket; ha pedig ez előtt úrbéresek nem voltak, vagy ha úrbéresek is, de ezen vásár következtében előbbi telki állományaikat el­hagyni nem akarnák,hanem e’törvényczikk­eik szakaszában meg­állított telki állományi mennyiséget akarnának szerezni, lega­lább a’ megelőzött három év alatti becsületes maguk viseletét. 4. §. Az úrbéri állományok és illetőségek haszonvétele csak olly móddal lehet eladás tárgya, hogy illy eladások által az úrbéri állományok és illetőségek részekre ne szakasztassa­­nak, mellyek a’ jelen urbér behozatala alkalmakor az úrbére­seknek kiadott teljes mennyiségben és állásban mindig épen megtartandók. 5. §. Az eladás szabadságával élni kívánó úrbéres állo­mánya haszonvételét az év bármelly részében a’ Xldik törvény­­czikkben a’ költözködésre megállított határidőn kívül is elad­hatja. — 6. §. Számosabb állománynak kevés kézre jutása el­kerülése végett, a’ legnagyobb mennyiség, mellyen fölül ugyan­azon egy vásárlónak egy községben úrbéri állományokat sze­rezni nem szabad, olly módon állittatik meg, hogy azon hely­ségben, hol az úrbéri állományok öszszege a’hatvan számot fö­lül nem haaladja, csak egy egész úrbéri állomány, hol pedig az állományok száma ezen öszszeget fölülhaladja, ott hatvan állománytól fogva százig bezárólag két, végre a’ melly helysé­gekben az úrbéri állományok öszszege a’ száz számon fölül rúg, ott három és nem több egész állomány legyenek azok nagyob­bak, vagy kisebbek, egy vásárló által megszerezhető. Illető földesurakon kívül a’ más vásárlókra nézve kivétetnek a’ következő esetek: a) Ha a’ Hármas törvénykönyv Il­dik része 30ik czime sze­rinti örökösödés, vagy véghagyomány utján az állományok olly személyre szállanának, ki a’kiszabott legnagyobb mennyiség­gel már bir. b) Ha az állomány törvényes követelés következtében íté­letnél fogva adatnék át, vagy az úrbéres eladósodása alkalmá­­vali csőd vagy árverés utján vásároltatnék meg a’ többet ígérő által, melly esetekben illető földesuraknak minden járandósá­gaik és törvényes követeléseik az úrbéresek javaiból és haszon­vételéből előlegesen levonandók. c) Ha a’ telek elhagyatván pusztává vált, és annak növe­lésére más úrbéres nem vállalkoznék, akkor a’ földesúr azt olly úrbéresnek is átadhatja, ki a’ kiszabott legnagyobb mennyiség­gel már bir. d) Ha az úrbéres addig vele egy kenyeren élt és külön lakásra és állományra kívánkozó fiai számára úrbéri ál­lományokat kívánna szerezni. Az illyképen megengedett adás-vevés fölötti szerződés, mind két egyezkedő félnek jelenlétében csak törvényes hiteles­ségű személy előtt eshetik meg, és a’ négy példányban kiadandó szerződési levélből egy az illető földesúrnak, kettő az egyezkedő feleknek átadandó, negyedik az illető törvényhatóság levéltára-

Next