Piarista gimnázium, Tata, 1873
ingatva órási léptekkel sietett bukása felé; a haláldüfést megadá a nagy népvándorlás, mely államokat döntött romba, s helyökbe újakat alapitott. Elsők valának a kunnok, kik Attila alatt roppant országot alkottak, mely Pannóniát is magában foglalta. Az óriási birodalom romba dőltét azonban sietteté a testvérharc, melyet Attilának — százada egyik legnagyobb emberének elhunyta után — fiai a trón elnyerése végett egymás ellen indítottak. A megigázott népek, kiket csakis az „isten ostorának“ rendkívüli erélye seszélyessége birt hódolatra, megragadván a kedvező alkalmat, függetleníték magukat Kr. u. 469. Száz évvel később megjelentek a hunnokkal rokon avarok, kik egyéb országokon kívül Pannóniára is kiterjeszték hatalmukat. Ezeket megtörte Nagy Károly nyolc évi irtó háborúban 791—799, tartományukat egész a Kába folyamig foglalta el s azt német gyarmatosokkal benépesítvén, frank grófok hatósága alá rendelte. A nyolcadik és kilencedik században németek és szlávok bírták e vidéket, mígnem 889-ben a magyarok lobogtatták nyugat felé diadalzászlóikat. Csak a tiszáninneni rész és Felső-Magyarország elfoglalása után kelt át Árpád a Dunán Ó-Buda felett. Etele várát kardrántás nélkül elfoglalván a Tárnokvölgyön, a mai Székesfehérvár vidékén és Bodajkon át a bodóháti (később Vértes) hegyláncnak tartott s a morvaszlávok seregét Bánhidánál, Tatától délre egy mérföldre eső falu mellett 892-ben tönkre tette. A római birodalom romba dőltétől a magyarok bejöveteléig Tatáról mélyen hallgat a krónika. Jelentőséggel kezd bírni újra Gyercsa fejedelem alatt, ki megkezdvén a térítés nagy művét, országát a német papságnak és külföldnek feltáró. Hazánk csakhamar megnépesült térítőkkel és idegen főurakkal. Míg azok lankadatlan buzgalommal munkálkodtak a magyaroknak a keresztény hitre térítésén, ezek a kor szokása szerint fegyverüket ajánlották fel a fejedelemnek. Ez idő tájban jött Gyercsa udvarába Apuliából Deodatus is, sanseverinói gróf, kit vallásossága s tudománya miatt a fejedelem fia, a tizenkét éves Vajk mellé nevelő s oktatóul rendelt, s kinek szárnyai alatt a keresztény tudomány és szellemben gondosan neveltetvén, keresztelkedése előtt igaz hitéről vallomást tudott tenni. Mily gyermeki szeretet s bizalommal csüngött Vajk nevelőjén, mutatja az is, hogy ifjúságának ezen szeretett vezetőjét atyaként tisztelte és mindenkor hazánk fiainál divatozó ősi szokás szerint Tatának nevezte, miként ezt Thuróczi Odron. II. cap. 10. bizonyítja: „Midőn szt. István Deodatus nevét irántai tiszteletből ki nem mondaná és őt Tatának nevezné, feledékenységbe ment a Deodát név, és Tatának hivatott.“ Ugyanezen gróf István keresztatyjául emlittetik, mint ezt Thuróci följegyzé: „Ez (t. i. Deodát) szt. Adalbert prágai püspökkel szt. István királyt megkeresztelte.“ Valamint a többi beköltözött idegenek, kik századokon át virágzó magyar családok alapitóivá lőnek, úgy Deodát is terjedelmes földbirtokot nyert adományul a királytól. Az uralkodóknak az egyház iránt tanúsított bőkezűségét követték a világi urak is, kiknek sorát megnyitja Deodát, midőn Tatán szt. Benedek rendének kolostort és szt. Péter és Pál apostolokról nevezett apátságot alapított. Ezt bizonyítja IV. Bélának 1263. évben kelt oklevele, melyből kitűnik, hogy ezen gróf egyéb birtokain kívül azon villát is nyerte, melynek most Tata a neve; minthogy pedig a nevezett grófnak örökösei nem voltak, a király engedelmével az említett villát minden jogokkal, szabadságokkal az általa Tatán alapított szt. Péter és Pálról címzett bencés apátságnak adományozta. Szt. István uralkodása idejében tehát már létezett a mostani Tata helyén villa, melynek neve azonban adatok hiányában föl nem deríthető; de a körülményekkel leginkább megegyeztethetőnek látszik, hogy jelenlegi nevét szt. Istvántól nyeré, ki Deodát, szeretett keresztatyja iránti kiváló kegyeletből a villát a monostorral együtt Tatának nevezte. E mellett tanúskodik IV. Bélának már idézett oklevele: „Ezen dolog és tény emlékére szt. István a nevezett villát Deodát iránti tiszteletből Tatának nevezte.“ Thuróczi János pedig erről így ír: „Bejött tehát először Deodát, sanseverinói gróf, Apuliából, ki a tatai monostort alapította. Ezen monostor Tatának azért neveztetik, mert, — szt. István Deodát nevét irántai tiszteletből ki nem mondván, sőt Tatának nevezvén, — feledésbe ment a Deodát név, és Tatának hivatott, honnan maga a monostor is nevét nyeré. Ennek családja Pannóniában nincs, ámbár neje volt, de örökösök nélkül múlt ki.“ Mikor pusztult el a sanseverinói gróf által alapított monostor, melynek most már semmi nyoma