Katolikus főgimnázium, Temesvár, 1891

kritika elismerése mutatják. Mikor e sorokat írom, a Tragédiát már 15-ször adták elő Hamburgban. Előttem fekszik a nagy mű minden fordítása.­ Egyik szebb és lélekemelőbb ránk magyarokra nézve a másiknál. Mindannyi jele a magyar szellem hódító hatalmának és mindannyi bizonyítja azt, hogy Madáchcsal a magyar költészet a világirodalom díszes csarnokában újabb előkelő pozí­­cziót foglalt el. E fordítások között talán mégis a holland érdekel bennünket leg­inkább. Egy távol eső, kis nemzetnek főnkénz szellemű leánya, a­ki azóta magyar nő lett, végezte ezt a kitűnő munkát, és irt hozzá egy olyan bevezetést, a­mely a Madách-irodalomban minden esetre számot tesz. És mivel ez a bevezetés csak okulással és büszkeséggel olvasható, mivel köz­­érthetőségű, ime itt közlöm azt, a nekem kiszabott tér engedte teljességben. 1. A sötét fenyvek között, a­melyek a sztregovai kastélyt körülvevék. 1854—60-ig gyakran lehet­ látni egy magánosan bolygó vándort. Élete virágjában levő férfiú volt, de bár csak 30-as éveiben volt, mégis magas homloka már mélyre vala szántva, és szabályos, de öregülő vonásain Érdekes még olvasni németül. Dux Adolf fordításokkal kisért első ismertetését több német lapban: „Eine ungarische Faustrade von Rudolf Gottschall (Blätter für litterarische Unterhaltung, 1865. Nr. 54 (August); azután Alex. Fischer hosszabb őssayját Madách életéről és műveiről: „Auf der Höhe“, IV. évfolyam, August 1885, 238—290­­1. Dóczi czikkei a bécsi „Neue Freie Presse“-ben (1890. nov.) „Wie Welt ein Traum“ czím alatt. Ezenkívül olvashatók kisebb-nagyobb czikkek a „Wiener Tage­­ blatt“ -ban (1888. május), „ Weser Zeitung“-hun (14,557. szám), „Berliner National- Zeitung“-ban (1880. jul. 17. és 18.), „Blätter für literarische Unterhaltung“, Magazin strierte Zeitung“ és más lapokban. Érdekesek a külföldi írók nyilatkozatai is: Johannes Seherr, Theodor Vischer, Paul Heyse, Adolf Wilbrandt, Friedrich Spielhagen, Georg Ebers, Gustav Freytag és­ másoké stb. Francziául a „Gazette de Hongrie“ 111. évfolyama nyújtott prózai szemelvényes fordításokat az Ember tragédiájából; ugyanazon évfolyam 0. és 8. számában megjelent egy érdekes essay: „Madách et la Tragédie de VHomme“ czímen. Hollandul 1887-ben jelent meg Madách műve ily czímen: „De Tragedie van den Mensch“, dramatisch gedieht van Enterich Madách. Naar het hongaarsch bewerfet en ingeleid door A. S. C. Wallis. (Premie „op Het Nieuws van den Dag“, Jaargang 1887): Amsterdam. Szerbre Madách művét Zmáj Jovan Jovanovics fordította.­ ­ Die Tragödie des Menschen, übertragen von Alexander Vietze, Pest, 1805; von Alexander Fischer (Pau­lay Ede színszerűsitése), Leipzig, évszám nélkül, II. kiadás; von Josef Siebenlist, Pressburg, 1885; von J. Lechner von der Lech, Leipzig, évszám nélkül, Jókai előszavával (Reelain, Universalbibliothek); von Ludicig Véczi, Stuttgart, 1891. (e fordítás alapján adatott elő Hamburgban); von Andor von Sponer, Leipzig, 1891. für die Litteratur des In- und Auslandes“, ..Vie Gesellschaft„Deutsche Dichtung“, „Wiener Kunst- .und Litteratur Chronik“, „Über Land und Meer“, „Leipziger illu­

Next