Katolikus főgimnázium, Temesvár, 1917
Az erdélyi hadiárvák javára rendezett iskolai ünnepélyre. Irta s elmondotta: Berényi Mátyás. Kedves Tanulók! A néplélek szertelen fantáziája az élet ezerféle nyomorúságának megmagyarázására megteremtette a mitológia, a mese- és mondavilág százféle szörnyeit és kártevő szellemeit: a hétfejű sárkányokat elpusztíthatatlan életerővel; a tűzokádó szörnyeket, amelyeknek puszta lehellete is él; Medusákat, amelyeknek tekintete halál; emberáldozatot követelő Molochokat; vagyont, egészséget pusztító boszorkányokat, vérszopó lidérceket, amelyek a napi keserves munkában meggyötört ember éjjeli nyugalmát is megrabolják; fúriákat, amelyek engesztelhetetlen kegyellenséggel gyötrik, űzik, hajtják elkerülhetetlen bosszúval a rosszakaratú gonosztevőt s a gyarlóságból vétkezőt, föltalálván őt ezernyi embertömegben s a legtitkosabb rejtekben. Sem vagyon, sem állati és emberi testi épség, egészség, élet, sem a lélek nyugalma nincs ezek ellen biztosítva s ahol feltűnnek, nyomorúságot, pusztulást, fájdalmat és bánatot terjesztenek. De soha semmiféle élénk fantázia nem tudott oly borzasztó szörnyet kigondolni, mint aminő ez a világháború. Többezer kilométeres utálatos kigyótestével rátelepszik Európa testére. Sárkánykörmeit belevájja futó- és lövészárkok alakjában életet adó földünkbe s fölszaggatja, fölforgatja az élet talaját. Száját mennydörgő bömböléssel kitátván, gyilkos torkából mértföldekre szórja pusztító tűz alakjában a pusztulást és halált. Dühe eltüntet dombokat és erdőket; szánalmas, terméketlen pusztasággá változtat viruló mezőket, aranykalászos szántókat, pompázó kerteket és gyümölcsösöket, megemészt tanyákat, gyártelepeket, falvakat, városokat; a kultúra és művészet évezredes keserves munkájának eredményei máról-holnapra semmivé lesznek. Mindent fölemészt a háború telhetetlen szörnye, amely mohó falánkságában semmit sem kímél, semmiben sem válogat. S nem volt soha semmiféle szörny, oly vérszomjas Moloch, amely annyi emberéletet és vért kívánt volna valaha, mint ez a rettenetes szörny. Százezer számra emészti föl munkabíró, életerős szép férfiainkat, de az áldozatok hallatlan tömege nem képes őt kielégíteni. Azért ráveti szemeit a törődött öregekre s fejletlen gyermekifjakra. Az apák után a nagyapákat és unokákat emészti meg, eltüntetvén őket éhes torkában