Állami főreáliskola, Temesvár, 1905

­ A tornázás hatása a testre és lélekre. Irta: Verő Adolf. A középiskolák ifjúsága a tornázás szempontjából három csoportra oszt­ható: szívesen és örömmel tornázok (70%)­ nem szívesen -azaz csak köteles­ségből tornázok (16%) és végül a tornamentesek csoportjára (14%)­ Ez utóbbi csoport ismét két részre oszlik és pedig: akik örömmel tornáznának, de orvosi tilalom miatt nem szabad vagy nem lehet (2%) és viszont, akik nem látható, sőt csak az illető tanuló hangsúlyozta okok mellett konstatálható betegség bemondásával, mint gyakori szédülés, tornázás utáni szívdobogás, állandó fejfájás, hányóinger stb. mentetik föl magukat, hogy csak ne kény­­teleníttessenek a tornára (12%). Általában a tanulók, azt hiszem, úgy éreznek rokon- vagy ellenszenvet a testgyakorlás iránt, mint azt szüleik becsülik vagy elitélik s csak kevés növendék van, kinek nézete e tekintetben ellenkezik szülőinek véleményével. Örömmel észlelem, hogy a szülők részéről évről-évre kevesbedik a tornázást elítélők száma, de mégis igen sokan vannak, kik kényeztetett gyermekeikből ahogy kifejezik : »Nem akarnak komédiásokat nevelni.« Jelen soraimmal kimutatni szándékozom, hogy aki gyermekét meg akarja a jelen korcsosodó korban az életnek tartani, ki egykor gyönyörködni óhajt gyermeke egészséges voltában és boldogulásában, annak nem elvonni, hanem megkedveltetni, sőt, ha szükséges, kényszeríteni kell gyermekét a testgyakor­lásra. Felvilágosítani óhajtom továbbá a tanuló ifjúságot, hogy a tornázás nemcsak arra való, hogy a felkar megvastagodjék, meg hogy tanuljunk verseny­­képességig tornázni, avagy némelyek szerint, hogy a szellemi munkától fel­izgatott és kimerült agy felüdíttessék­, de mindezeknél sokkal több, egész életre kiható fontossága van. A tornázás egészséges voltát igen könnyű bebizonyítani. Nézzük csak a tornázás hatását az emberi szervezetre és vonjuk le az ebből nyerhető általános eredményeket : !*

Next