Térképvilág, 1989
1989-02-01 - VIRÁGH DÉNES: TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK, TÉRKÉPI ILLUSZTRÁCIÓK
VIRÁGH DÉNES TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK, TÉRKÉPI ILLUSZTRÁCIÓK A tematikus térkép a térképen, mint alapanyagon valamilyen meghatározott szakterületre vonatkozó ismereteket közöl. Gyakran szolgál szöveges, nyomdai úton sokszorosított tanulmány, értekezés, ismertetés mellékleteként. Szerzője általában az illető szakterület művelője, az említett felhasználáskor a szakirodalmi munka szerzője. Ez a szakterület sokféle lehet: közigazgatási, gazdasági, tudományos, stb. A térkép, a szerző és a térképész közös munkájának eredménye. Szabálynak tekinthetjük, hogy ez az eredmény akkor lesz jó, ha egyrészt a szerző is és a térképész is jó szakembere a saját szakmájának, másrészt viszont egymás szakmáját is ismerik legalább annyira, hogy a közös munkára vonatkozólag egymástól kérdezni tudnak. A térképésznek az a feladata, hogy szaktudását a szerző céljainak szolgálatába állítsa. Amennyiben a szerző igényli, a térképész a térkép manuális elkészítése előtt is sok segítséget nyújthat a szerzőnek. A jó szerző - saját érdekében - valóban igényli is ezt a segítséget. A térképész segíthet a szerző céljainak, továbbá a közlendő ismeretek, az úgynevezett szakanyagnak ismeretében -kiválasztani a megfelelő alaptérképet, megválasztani a megfelelő méretarányt, kidolgozni a jelkulcsot, az esetleges kiemelés módját. A döntő szót vitás esetben a szerző mondja ki, hiszen ő tudja, milyen célra és milyen közönség számára készítteti a térképet, ennek megfelelően milyen és mennyi szakanyagot akar közölni, ehhez milyen térképi tartalmat tart szükségesnek, mit tart elhagyhatónak, milyen összevonást lát megengedhetőnek. Mi felel a szakanyagért, ő határozza meg, hogy a térképen mit kell kiemelni. A fontosabb adatok kiemelése többféleképpen történhet: a térképjelek méretének megválasztásával, színezéssel, esetleg nagyobb méretarányú melléktérképek közlésével. Ismeretes, hogy egyes színek feltűnőbbek, mint mások.Ennek alkalmazására mutatok be példaképpen egy térképet. Teleki Pálnak az első világháború végén készített néprajzi térképét látjuk. Akik meghallgatták itt novemberben Rónai professzor úr előadását, hallhatták, milyen körülmények között és milyen célra készült ez a térkép. Itt a néprajz szó nem etnográfiát jelent, hanem nemzetiségi megoszlást. A térkép Magyarország lakosságának nemzetiségi megoszlását mutatja be az 1910. évi népszámlálási adatok alapján. 1 mm színezett terület / az eredeti térképen / 100 lakost jelent. Az egészen ritkán lakott területek szórványos