Termelőszövetkezet, 1951 (2. évfolyam, 3-18. szám)

1951-02-10 / 3. szám

Termelőszövetkezet olvasóesteket csinálunk Én ez év januárijában léptem be a termelő­­csoportba, máris elnökhelyettesnek és munkacsapatvezető­nek választottak meg, így tehát ebben az évben kilenc­tagú munkacsap­atommal fogom végezni a munkát. A mi csoportunknak most 35 tagja van, több mint kétszáz hold földön gazdálkodunk. Szép jószágaink vannak már és az őszi vetésünk is igen szép. Most a tagságunk a földünkön lévő nagy gödröket temeti be, hogy növeljük a szántó­területünket. A mi csoportunkban a tagság oktatását, — amire nagy szükség van —, a következőképpen szerveztük meg: Minden vasárnap este csoportértekezletet tartunk, ahol megbeszéljük a heti eseményeket, a következő hét mun­káját. Hétfőn este vezetőségi ülés van és itt beszéljük meg a Termelőszövetkezet legfontosabb cikkeit, minden máso­dik héten. Kedden este politikai iskola van, szerdán pedig népnevelő értekezlet, csütörtökön intézőbizottsági ülés, pénteken pedig Termelős­zövetkezeti és Szabad Föld olvasó est, van. Mi így neveztük el. A Termelőszövetkezet cikkeit azért beszéld át tagságunk, mert úgy sokkal világosabban látjuk a dolgunkat, a meglévő problémákat és sok útba­igazítást kapunk az újságon keresztül. A Szabad Föld­et pedig azért olvassuk, mert abban a falu kérdései jól meg­vannak és hát ha mi népnevelő munkát akarunk végezni a faluban, akkor ezeket tudnunk kell. Mióta újságot olva­sunk, azóta valahogy jobban tudjuk, mit csináljunk, azért szervezzük ezután még jobban meg a Termelőszövetkezet és Szabad Föld olvasóestéiket. Kállai Károly Nagyrábé, Perjéspuszta Szabadság tszcs Saját kárunkon tanultunk Takarékoskodunk A mi termelőcsoportunkban is meg volt már az elszámolás. Egy munka­egység értéke 15 forint 25 fillér lett. Először megdöbbentünk, hogy miért ilyen kevés. Azután elkezdtünk szá­molgatni, sokszor szervezetlenül folyt a munka, a legfontosabb munka ma­radt, és a ráérőbbet vettük elsőnek, kevés volt az öntözött területünk, amely az aszályos esztendő vesztesé­gét ellensúlyozta volna, aztán selejt jószágokat tartottunk, etettünk, ami nem fizette ki a ráfordított fáradt­ságot. Saját hibáinkon okulva, ma már ki­cseréltük a selejt jószágot, helyébe minőségi tenyészállatokat szereztünk be. Betagosított földjeinkre azonnal megcsináltuk a brigád- és munkacsa­pat beosztást és az üzemtervet, figye­lembe véve, a földünket szétosztottuk a brigádok között. Tervbe vettünk 50 hold öntözéses terület beállítását, amin tengerit és egyéb zöldtakarmányt ter­melünk. Ezzel fogjuk biztosítani állat­­tenyésztésünk fejlődését. 15 hold rizs­­telepet is építünk. Az első eredményünk még jobban fellelkesít bennünket. Biztosak va­gyunk benne, hogy Pártunk útmuta­tásával valamennyi hibánkat ki fog­juk küszöbölni, mert csak így tudjuk népgazdaságunkat fejleszteni és ma­gunknak is jobb életet teremteni. Arany Jánosné, Hódmezővásárhely, „Somogyi Béla“ tszcs. Termelő­­szövetkezet levelezője A mi csoportunkba:!! is megtárgyal­ott, a Mininiszterd­amiács­itakaré­kos­sságáró­l szóló ha­tározatát. Eközben jöttünk rá, hogy ed­dig tényleg nem takarékos­kodtu­nk úgy, mint kellett volna. Az állatoknál, ahol lehet 10 százalékkal kevesebb abraiktakarmányt fogunk adni a jószágnak, mint eddig. Szálast­akarmá­­nyun­kra úgy vigyázunk, mint a szemünk világára. Természetesen nemcsak pénzzel és takarmánnyal takarékosdunk. Gazda­ságunk területén például összeszedtünk 20 mázsa ócskavasat és azt a nemzeti vállalatnak átadtuk. Tudjuk, hogy mindem fillér, minden isizál takarmány és minden, amit csak megtaka­ríthatunk, egyrészt a mi gazdaságunkat, másrészt pedig népgazdaságunkat erősíti, fejleszti. Az­ér­t takarékoskodik ezentúl a mi csoportunk mindenben. Molnár Erzsébet, tszcs tag, Szeged, Felsőváros. Minden brigád megkapja a feladatát Munkánk után részesedtünk A mi csoportunk szépen fejlődött az elmúlt esztendő-k­ben. Zárszámadásunk egymilliókétszázezer forinttal zárult. Ebből kifizettük a tartozásunkat és 18 forintot egy munka­egységre a tagoknak. Építettünk egy 66 méter hosszú sertés­­hizlaldát és vásároltunk 65 darab sertést, így szövetkezetünk jelenleg jól áll. Van 46 tehenünk, 16 lovunk, 211 sertésünk, közel ezer tyúk, csirke. Azonban az igazi vagyonunk mégiscsak a 286 tagunk és a több mint ezer hold földünk. Földünket most térképez­tük fel. Most osztjuk ki a brigádoknak az állandó földterüle­tet, állatokat és felszereléseket. Mi tudjuk, hogy miniszter­­tanács határozatának úgy növénytermelésben, mint állat­­tenyésztésben csak úgy tudunk eleget tenni, ha már most jól szervezzük meg munkánkat. Ezért kapnak már ebben­­az évben állandó területet a brigádok, hogy felelős legyen a rájuk bízott területért, annak terméshozamáért. Csak így tudjuk majd a munkacsapatok és egyének versenyét is meg­szervezni, ami pedig a jó mun­ka elvégzése szempontjából elengedhetetlenül fontos. Csaman Mihály, Tótkomlós, Viharsarok tszcs. a jövedelemből A mi csoportunkban 17 forint 42 fillér jutott egy munkaegységre. Ez nem a legrosszabb eredmény Hogy még­sem minden tag megelégedett, annak oka az, hogy sokan voltak, akik évközben elmaradoztak a munkából. Ez ki­esést jelentett a munkák elvégzésében és rosszabb lett a terméseredmény is. Akik azonban jó munkások voltak, azok a gyengébb jövedelemből is szépen kaptak, így ne­kem, bár nem vagyok már fiatalember, 269 munkaegysé­gem volt. Volt, akinek még ennél is több volt a munka­egysége. Ebben az esztendőben már mi is megcsináljuk a brigá­dot és munkacsapatot. Egy öntudatos tszcs-tag sem hiá­nyozhat soha a munkából, így biztosítjuk, hogy jövő esz­tendőben minden tagnak olyan jövedelme legyen a mun­kája után, amivel példát mutathatunk a környékbeli egyéni gazdáknak. Szűcs János Tiszaszöllős „Szarvas Sándor“ tszcs.

Next