A Természet, 1925 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1925-01-15 / 1-2. szám

ÚJ ESZTENDŐ... Jövőnk a kifürkészhetetlen Valóság kezében nyugszik, mely elé mi magyarok minden jónak reményétől megfosztva, félve tekintünk. E szomorú hangulatban áhitatos sóhajjal, Isten nevében boldog új esztendőt kívánunk olvasóinknak. A magyar jövendő csakis akkor kecsegtethet igazi boldogsággal, ha a múlt bűneivel szakítunk és az év­forduló napján a szeretet jegyében magunkba szálltán a reményteljesebb jövő megalapozásához fogunk. Az 1925-ik évvel az ádáz torzsalkodás és ellen­ségeskedés szűnjék meg és minden magyar szívét a szeretet szállja meg. A tessék-lássék felebaráti szeretet igazi emberszeretetté alakuljon át, mely a sorsüldözöttet igazi érdeme szerint istápolja. Az emberi társadalom boldogulását egyedül biztosító és fel­­magasztosító szeretet elsősorban a családi szentély­ben erősödjék meg. A meghitt körből induljon el hódító útjára. A megfogamzott szeretet azonban első lépésénél, a gyermekszeretetnél ne álljon meg, hanem haladjon tovább. Menjen elsősorban a szeretet eszméje a szabad természetbe, ahol a lelket és a testet legegészségesebb mederben nevelő természet­szeretetet alkossa meg. A magasztos természetet minden embertársunkkal szerettessük meg, hogy az elvadult hisztériás lelkek a szülő­anyjukhoz, a leg­nagyobb boldogságot és megelégedést nyújtó ter­mészethez visszatérjenek. Szeressük az eget változatos színeivel, szeressük az égbolton levő égitesteket és még inkább szeressük az égnek hozzánk legközelebb álló és gazdasági hasznot hajtó madarait. A hosszú tél nyomorúságos napjain a hasznos és éneklő madaraink szenvedéssel­­teljes nélkülözéseiről ne feledkezzünk meg. A madár­kákkal szemben szeretetünk nyilvánítása sok gondot és fáradságot nem okoz, mert az összegyűjtött asztal­morzsa hulladékfaggyúval vagy zsiradékkal keverten lukullusi lakomát nyújt szegény kis madarainknak. Az apró szárnyas jószágok a szebb magyar tavaszt csakis segítségünk révén érhetik meg, hogy azután a jobb jövő beköszöntését énekükkel üdvözölhessék. A szeretetből fakadó jóságunkat az apró énekesek nemcsak szívhez szóló dalukkal hálálják meg, hanem a kártékony rovarok irtásával kiszámíthatatlan hasz­not hoznak. Az igaz szívből fakadó szeretet hálát­lanságot nem ismer. A fa és egyéb növényzet a szerető gondozás és ápolás fejében hála jeléül a nyári nap melege elől hűs árnyékot és üde levegőt nyújt, továbbá a gyümölcsfák nevelőjüknek üdítő és tápláló gyümölcsöt nyújtanak. Szeressük egyszóval a kis illatos virágtól kezdve az ősrégi terebélyes fáig az összes hasznos növény­zetet és ezt a szerető érzést minden gyermek szívébe oltsuk be. Szeressük a megélhetésünket biztosító és a leg­többször a részünkre nélkülözhetetlen munkát végző állatokat. Adjuk meg nekik mindazt, amit Isten részükre úgyis adott, kíméljük, ápoljuk, gondozzuk őket és a szenvedésektől óvjuk meg. Napjainkban az állatvédelem, sajnos, még sok kívánni valót talál. Például: lehet-e szikrányi szó­ az Állat- és növénykert igazgatóságának közreműködésével SZERKESZTI: RAJTSITS EMIL ÚR KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE­­1- ELŐFIZETÉSI ÁRA FÉLÉVRE 30.000 KORONA Uia £§a @gu XXI. ÉVFOLYAM I.—II. SZÁM

Next