Természettudományi Közlöny 1918 (50. évfolyam, 689-712. füzet)

1918-03-01 – 03-15 / 693-694. füzet

162 I­losvay lajos Ámbár Európa nemzeteinek mai küzdelme a természettudományok hala­dásával közvetetlen kapcsolatban nem áll , mégis előreláthatjuk, hogy ez a háború a természettudományok egyes ágainak erős fejlődését fogja előmoz­dítani. Különösen azokban várhatunk elevenebb tevékenységet, a­melyek az ipari vállalkozásokra, a közélelmezésre és a közegészségügyre hathatnak ki. Erre vall az a megsokszorozott erőkifejtés a természettudományokra támaszkodó vállalatok és intézmények fejlesztésében, mely az entente-hoz tartozó nagy államokban, a háború kitörése után, már néhány hónap múlva észlelhető volt. Fölötte érdekesek és tanulságosak a különféle tudományos és gyakorlati téren megindult mozgalmak, melyek közül én részletesebben, inkább csak az angol chémiai iparral kapcsolatosakra szorítkozom. Ezeket az idézte elő, hogy a németeknek bámulatos sikerei a chemiai ipar terén fájdalmasan bántották az angolok önérzetét s mikor a háború kiderítette, hogy sok nélkülözhetetlen készítményt az angol chemiai ipar nem fedezhet, úgy vélték, hogy időszerű megragadni az alkalmat, hogy idők folyamán elvesz­tett elsőségüket visszaszerezzék. Miként a fegyverrel megvívandó háborúhoz, azonképpen a németeknek a chemiai iparban való leveréséhez is, biztosították a francziák és oroszok szövetségét és tájékozódtak teljesítőképességükről is. Az olaszok és amerikaiak kezdetben még csak mint semlegesek szerepeltek, de később már ők is számot vetettek azzal, hogy chémiai iparuk miből, mennyit termelhet és foglalkoztak azzal a tervvel, hogy jövőben miként függetlenítsék magukat Németországtól. Angliában és a vele szövetkezett államokban a tudományos és chemiai iparos szaktekintélyek véleménye meg­egyezett abban, hogy mindnyájan a mesterséges szerves festékek gyártásában maradtak el legmesszebbre a németektől ; kedvetlenül állapították meg, hogy Németország c­ukoripara is fejlettebb, mint az övék , de megállapították azt is, hogy a chemia művelésére, tanulására is kedvezőbbek a feltételek Német­országban, mert fejlettebb készülék-, porczellán- és üveggyártása is. Néhány adatból ítélhetjük meg legkönnyebben, hogy Németország és az entente-ban levő államok chemiai ipara milyen viszonyban állott egymáshoz. Németország 1913-ban bevitt 430385000 és kivitt 956414000 márka értékű chemiai és gyógyszerészi készítményt. Ugyanabban az évben Német­ország 24 millió márka értékű chemiai és gyógyszerészi készítményt, festékeket, festékárukat vitt be Angliából, míg ő Angliába 111200000 márka értékű chemiai árut szállított. Francziaország és Németország kereskedelmi összeköttetéseiről biztos adataink nincsenek , csak hozzávetőlegesen tudjuk, hogy Francziaország a háború kitörése előtt, 1913-ban, a chemiai készítményeknek körülbelül 81%-át szerezte be Németországból. Tájékozottabbak vagyunk Oroszország chemiai­ szerszükségletéről s tudjuk, hogy 1913-ban 20757000 rubelre rúgott az ipar és a gyógyítás

Next