Tervgazdasági értesítő, 1956 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1956-01-05 / 1. szám
ől eredően túl is haladja. Nem tekinthető azonban felújításnak a nem korszerűsítésből eredő teljesítőképesség növelés. (Pl. bővítés, stb.) (11) Felújításnál, minősül a lényeges alkatrészek, cseréjével járó „közepes“ javítás is, abban az esetben, ha eredménye ugyanaz, mint az általános javításé és ez bizonylattal igazolást nyer. (Szerszámgépek, munkagépek, kohászati berendezések.) (12) A gépkocsik használata során elkopott fődarabok pótlása felújításnak minősül abban az esetben, ha a beszerzés, illetve beszerelés a gépkocsi felújításával együtt történik. Felújításnak kell tekinteni a felújítással kapcsolatos csmzzal együttjáró tormiáltartozék pótlását is. (13) A jelen §-ban felsorolt általános érvényű meghatározások alapjána szakminisztériumok szabályozzák — a szakmai sajátosságok figyelembevételével — a leggyakrabban előforduló állóeszközök felújításának pontos megállapítását. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy az azonos jellegű állóeszközökre minden minisztérium területén egységes előírások legyenek érvényben. Például a szerszámgépekre, darukra, targoncákra, stb. a Kohó-és Gépipari Minisztérium, a gépkocsikra, vasúti vontató gördülőanyagra, stb. a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, elektromos és energiaátviteli berendezésekre a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium, stb. előírásai az irányadók. A minisztériumok a szakminisztériumok rendelkezéseit a saját kiadásra kerülő utasításaikban érvényesítsék. Ha a minisztérium utasítását már a jelen utasítás megjelenése előtt kiadta, gondoskodnia kell a megfelelő módosításáról. Az utasításokat a kibocsátás előtt az Országos Tervhivatallal és a Pénzügyminisztériummal egyeztetni kell. 3. §. A felújítások osztályozása. (1) A felújításokat költségük összegét figyelembe véve osztályozni kell. (2) Értékhatáron felüli felújításoknak minősülnek épületeknél az 1 millió forintot, építményeknél — kivéve a MÁV vasúti felépítmények cseréjével járó felújításokat 5 millió forintot, a MÁV vasúti felépítmények cseréjével járó felújításoknál a 10 millió forintot, gépi és nem építési jellegű egyéb felújítási munkáknál az 500.000 forintot meghaladó felújítások. (3) Értékhatáron aluli felújításoknak minősülnek azok a felújítások, amelyek költségei a (2) bekezdésben felsorolt értékhatárokat nem érik el. (4) Az értékhatárok megállapítása állóeszközre, vagy állóeszköz csoportra (a továbbiakban: felújítási egység) vonatkozik. Felújítási egységnek kell tekinteni: épületeknél egy épületet, építményeknél egy építményt, vagy annak meghatározott szakaszát, gépeknél azt az egyszerű, vagy összetett berendezést, amelynek akár közösen, akár egymástól függetlenül hajtott egységei a berendezés termelési céljának szempontjából egymástól el nem választhatók, illetőleg amelynek egységei önállóan sem félkész, sem késztermék előállításához felállítási helyükön nem használhatók. Például: Valamely automata gépsor egésze jelent csak felújítási egységet, mivel az ahhoz tartozó gépegységek külön-külön továbbmegmunkálásra, vagy szerelésre alkalmas terméket nem állítanak elő. Valamely szerszámgép viszont akár egyedi, akár sorozatgyártásban működik, tekintve, hogy az általa gyártott félkész, vagy kész gyártmány a kérdéses géptől független más gépen kerül felhasználásra — külön felújítási egység. Valamely ezen ostályozó egymásután kapcsolt osztályozói, szállítóberendezései, válogató szalagjai képeznek egy felújítási egységet. Ha ugyanabban az épületben több hasonló célú berendezés van, azok mindegyike külön felújítási egység. Cementgyáraknál felújítási egységként kell kezelni pl. a klinkert előállító forgókemencét hajtásával, tüzelőberendezésével, adagoló és kiszolgáló berendezéseivel együtt. Két egymás mellett párhuzamosan elhelyezett forgókemence két felújítási egység. Egy egységnek kell tekinteni egy mozdonyt, egy gépokesit, stb. (5) Az egyéb, (4) bekezdésben nem említett felújításoknál az egy épületben elhelyezett összes berendezés, felszerelés, stb. jelent egy felújítási egységet. Például egy szálloda, mozi, iroda, kultúrház, stb. épületében lévő öszszes berendezés, felszerelés, stb. felújítása. 4. Vegyes rendelkezések. (1) Jelen utasítás 1956. január 1. napjával lép hatályba. (2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a beruházási fogalmak alkalmazásáról szóló 57/1954. (Tg. É. XI. 10.) ОТ. számú utasítás melléklete 3. pont (10)—(11) bekezdéseiben és az E) részben foglaltak, továbbá az Államvasutak beruházási, felújítási és fenntartási munkáinak elhatárolásáról szóló 11450,195 (Tg. É. VI. 2.) О. T. számú utasítás 4. §-ában és a Posta» beruházási, felújítási és fenntartási munkálatainak elhatárolásáról szóló 11940/1951. (Tg. É. VIII. 24.). számú utasítás 3. §-ában foglaltak, valamint mindazok az egyéb rendelkezések, amelyek a felújítás általános fogalmát — az utasítás megjelenése előtt — meghatározták. Béres Andor s. k.,— az Országos Tervhivatal elnöke. Felvilágosítást ad: Földes Antal, О. T. Beruházási Főosztály, Tel.: 111—050. Az Országos Tervhivatal elnökének 1/1956. (Tg. É. 1.) О. T. számú utasítása az 1955. évi közvetlen szerződések meghiúsulásáról. A 4279/1949. (X. 15.) M. T. sz. rendelet 1. §-ában foglárt felhatalmazás alapján az érdekelteket az alábbiakra utasítom: 1. §• (1) Az 1955. évi szállítási határidővel megkötött és a 215/1954. (Tg. É. XI. 20. különszám) M. T. sz. utasításban központi gazdálkodás alá vont termékekre vonatkozó, 1955. évben nem teljesített szállítási szerződések — a (2) és (3) ■ bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve — a tervév végén meghiúsulnak. (2) A tervév eltelte nem érinti a szerződés hatályát, ha: a) közvetlenül, vagy közvetve kivitelre szánt, beruházási célokat szolgáló, vagy egyedi gyártású termékekre kötötték, b) tárgya az ország területére már beérkezett importtermék, abban az esetben is, ha elvámolásra, vagy átadásra nem került, e) tárgya a mezőgazdasági termékek cseréjének céljára szolgáló téglaféleség. (3) Nem hiúsul meg a szerződés akkor sem, ha hatálybantartásában a felek, illetőleg az azokat irányító szervek megállapodtak. (4) Amennyiben a termékek közvetett vagy közvetlen export célja a szállítási szerződésből nem tűnik ki, s arról a szállító egyébként sem szerzett tudomást, a rendelő TttttVkA/jDAtiAljl KKTtSSZTO 1956. januaг 5.