Tervgazdasági értesítő, 1956 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1956-01-05 / 1. szám

ől eredően túl is haladja. Nem tekinthető azonban felújítás­nak a nem korszerűsítésből eredő teljesítőképesség növe­lés. (Pl. bővítés, stb.) (11) Felújításnál,­ minősül a lényeges alkatrészek, cseré­jével járó „közepes“ javítás is, abban az esetben, ha eredménye ugyanaz, mint az általános javításé és ez bi­zonylattal igazolást nyer­. (Szerszámgépek, munkagépek, kohászati berendezések.) (12) A gépkocsik használata során elkopott fődarabok pótlása felújításnak minősül abban az esetben, ha a be­szerzés, illetve beszerelés a gépkocsi felújításával együtt történik. Felújításnak kell tekinteni a felújítással kap­csolatos csm­zzal együttjáró tormiáltartozék pótlását is. (13) A­ jelen §-ban felsorolt általános érvényű megha­tározások alapján­­a szakminisztériumok szabályozzák — a szakmai sajátosságok figyelembevételével — a leggyak­rabban előforduló állóeszközök felújításának pontos meg­állapítását. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy az azonos jellegű állóeszközökre minden minisztérium területén egységes előírások legyenek érvényben. Például a szerszámgépekre, darukra, targoncákra, stb. a Kohó-és Gépipari Minisztérium, a gépkocsikra, vasúti vontató gördülőanyagra, stb. a Közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium, elektromos és energiaátviteli berendezésekre a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium, stb. előírásai az irányadók. A minisztériumok a szakminisztériumok ren­delkezéseit a saját kiadásra kerülő utasításaikban érvénye­sítsék. Ha a minisztérium utasítását már a jelen utasítás megjelenése előtt kiadta, gondoskodnia kell a megfelelő módosításáról. Az utasításokat a kibocsátás előtt az Or­szágos Tervhivatallal és a Pénzügyminisztériummal egyez­tetni kell. 3. §. A felújítások osztályozása. (1) A felújításokat költségük összegét figyelembe véve osztályozni kell. (2) Értékhatáron felüli felújításoknak minősülnek épületeknél az 1 millió forintot, építményeknél — kivéve a MÁV vasúti felépítmények cseréjével járó felújításokat 5 millió forintot, a MÁV vasúti felépítmények cseré­jével járó felújításoknál a 10 millió forintot, gépi és nem építési jellegű egyéb felújítási munkáknál az 500.000 forintot meghaladó felújítások. (3) Értékhatáron aluli felújításoknak minősülnek azok a felújítások, amelyek költségei a (2) bekezdésben felso­rolt értékhatárokat nem érik el. (4) Az értékhatárok megállapítása állóeszközre, vagy állóeszköz csoportra (a továbbiakban: felújítási egység) vonatkozik. Felújítási egységnek kell tekinteni: épületek­nél egy épületet, építményeknél egy építményt, vagy an­nak meghatározott szakaszát, gépeknél azt az egyszerű, vagy összetett berendezést, amelynek akár közösen, akár egymástól függetlenül hajtott egységei a berendezés ter­melési céljának szempontjából egymástól el nem választ­hatók, illetőleg amelynek egységei önállóan sem félkész, sem késztermék előállításához felállítási helyükön nem használhatók. Például: Valamely automata gépsor egésze jelent csak felújítási egységet, mivel az ahhoz tartozó gépegységek külön-kü­­lön továbbmegmunkálásra, vagy szerelésre alkalmas ter­méket nem állítanak elő. Valamely szerszámgép viszont akár egyedi, akár sorozat­gyártásban működik,­­ te­kintve, hogy az általa gyártott félkész, vagy kész gyárt­mány a kérdéses géptől független más gépen kerül fel­használásra — külön felújítási egység. Valamely eze­n os­tályozó egymásután kapcsolt osztályozói, szállítóberende­zései, válogató szalagjai képeznek egy felújítási egységet. Ha ugyanabban az épületben több hasonló célú berende­zés van, azok mindegyike külön felújítási egység. Ce­­mentgyáraknál felújítási egységként kell kezelni pl. a klinkert előállító forgókemencét hajtásával, tüzelőberen­dezésével, adagoló és kiszolgáló berendezéseivel együtt. Két egymás mellett párhuzamosan elhelyezett forgóke­mence két felújítási egység. Egy egységnek kell tekin­teni egy mozdonyt, egy gépokesit, stb. (5) Az egyéb, (4) bekezdésben nem említett­­ felújítá­soknál az egy épületben elhelyezett összes berendezés, felszerelés, stb. jelent egy felújítási egységet. Például egy szálloda, mozi, iroda, kultúrház, stb. épületében lévő ösz­­szes berendezés, felszerelés, stb. felújítása. 4. Vegyes rendelkezések. (1) Jelen utasítás 1956. január 1. napjával lép hatályba. (2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályu­kat vesztik a beruházási fogalmak alkalmazásáról szóló 57/1954. (Tg. É. XI. 10.) ОТ. számú utasítás melléklete 3. pont (10)—(11) bekezdéseiben és az E) részben foglal­tak, továbbá az Államvasutak beruházási, felújítási és fenntartási munkáinak elhatárolásáról szóló 11450,195 (Tg. É. VI. 2.) О. T. számú utasítás 4. §-ában és a Posta» beruházási, felújítási és fenntartási munkálatainak elha­tárolásáról szóló 11940/1951. (Tg. É. VIII. 24.)­­­. számú utasítás 3. §-ában foglaltak, valamint mindazok az egyéb rendelkezések, amelyek a felújítás általános fogalmát — az utasítás megjelenése előtt — meghatározták. Béres Andor s. k.,­­— az Országos Tervhivatal­ elnöke. Felvilágosítást ad: Földes Antal, О. T. Beruházási Főosztály, Tel.: 111—050. Az Országos Tervhivatal elnökének 1/1956. (Tg. É. 1.) О. T. számú utasítása az 1955. évi közvetlen szerződések meghiúsulásáról. A 4279/1949. (X. 15.) M. T. sz. rendelet 1. §-ában fog­lárt felhatalmazás alapján az érdekelteket az alábbiakra utasítom: 1. §• (1) Az 1955. évi szállítási határidővel megkötött és a 215/1954. (Tg. É. XI. 20. különszám) M. T. sz. utasításban központi gazdálkodás alá vont termékekre vonatkozó, 1955. évben nem teljesített szállítási szerződések — a (2) és (3) ■ bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve — a tervév vé­gén meghiúsulnak. (2) A tervév eltelte nem érinti a szerződés hatályát, ha: a) közvetlenül, vagy közvetve kivitelre szánt, beruházási célokat szolgáló, vagy egyedi gyártású termékekre kötöt­ték, b) tárgya az ország területére már beérkezett import­­termék, abban az esetben is, ha elvámolásra, vagy át­adásra nem került, e) tárgya a mezőgazdasági termékek cseréjének céljára szolgáló téglaféleség. (3) Nem hiúsul meg a szerződés akkor sem, ha hatály­­bantartásában a felek, illetőleg az azokat irányító szer­vek megállapodtak. (4) Amennyiben a termékek közvetett vagy közvetlen export célja a szállítási szerződésből nem tűnik ki, s ar­ról a szállító egyébként sem szerzett tudomást, a rendelő TttttVk­A/jDAtiAljl KKTtSSZTO 1956. januaг 5.

Next