Testnevelési Tanárok Közlönye, 1938 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1938-01-01 / 1. szám

ELŐFIZETÉSI DÍJ : 8 PENGŐ. Postatakarékp. csekkszámla II.OrS­zi. TAGSÁGI DÍJ: 4 PENGŐ. VI. ÉVFOLYAM. 1938. JANUÁR 1. SZÁM TESTNEVELÉSI TANÁROK KÖZLÖNYE A TESTNEVELÉSI TANÁROK ORSZ. EGYESÜLETÉNEK HIV. LAPJA Elnök: IVÁNDY KÁLMÁN. Egyesületi ügyben minden irat DOPPONG MIHÁLY főtitkárhoz küldendő. V., Alkotmány-utca 3. Szerkesztő: DR. BOHN FERENC V., Alkotmány-utca 3. Az egyesület anyagi, valamint a lap kiadását érintő ügyek HAYPÁL BENŐ pénztáros hatáskörébe tartoznak. (I., Attila-utca 23. IV. em. 22.) „Testnevelés-tudomány ?" Dr. Hepp Ferenc: Sok vita folyt már arról, hogy várjon a testnevelést a művészetek vagy a tudományok közé sorozzuk. A probléma végleges eldöntése igen nehéz, mert ez végeredményében a művészet és a tudomány fogalmának mindenkori meg­határozásától függ. Kétségtelen, hogy a testnevelésben mindkettőnek része van. Itt van először is a nevelendő alany, az ifjúság, telve a legszélsőségesebb egyéni különbségekkel — kor, nem, testi és lelki fejlődés, képességek, stb.­­—, ott van másodszor az eszköz a testnevelés és a sport birodalmának különböző értékű és fajú részei, előttünk áll végül a cél az erkölcsileg, szellemileg, testi­leg tökéletesebb embertípus. Az első kettőt egymással és a harmadikkal össz­­­hangba hozni a testnevelő feladata. Művészi érzék is kell ehhez, de még inkább a tudósnak az éleslátása és alapossága. Ismerni kell az alanyt a gyermek testi és lelki fejlődésével, erkölcsi és szellemi világával kapcsolatos összes dolgokat, tisztában kell lenni az eszközökkel, a testnevelés és a sportok különféle ágai­val és azok nevelői alkalmazásával, világosan kell látni a célt és a feléje vezető utat. Egy híd megalkotásánál a külső forma, a díszítések, a művészi rész, vi­szont a lényeg a híd teherbíróképessége, biztonsága, tudományos számítások­nak az eredménye. Ha nem is olyan találó ez a hasonlat, mégis talán szemlél­teti azt, hogy nem a külső forma, hanem a belső tartalom az, amely a tulajdon­képpeni testnevelési munkának a lényegét alkotja. Nem akarja ez azt jelenteni, hogy a nevelés alanyát, az emberpalántát, élettelen anyagként lehet matemati­kai számításokkal kezelni, csupán azt, hogy a testnevelés munkáját is tudomá­nyos alapokra kell hogy fektessük, mert csak így tehetjük azt tudatossá, csak így láthatjuk világosan a cél felé vezető utat. Minden tudomány fontos kritériuma az, hogy előre meg tudjuk mondani valaminek a jövőben történő miképpeni bekövetkezését. Felelősségteljesebb hivatás, mint az ifjúság nevelése nincs! Hogyan vállalhatja tehát magára bárki is azt a nagy felelősséget másként, minthogy előre ismeri ténykedésének be­következendő hatásait. Ezt pedig nem lehet művészi ihletekre alapozni, ha­nem csak tudományos alapon, tudományos módszerekkel lehet a munka ered­ményességét biztosítani. Csak ilyen munka lehet biztos és tudatos.

Next