Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

Moszkva Megkezdte munkáját Legfelső Tanács Kedden a Kremlben meg­kezdte munkáját a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának el­ső ülésszaka — jelenti gyors­hírben a szovjet távirati iro­da. Helyi idő szerint délelőtt tíz órakor nyitotta meg a szövet­ségi tanács ülését K­omsztavi­­tyin Fegyin író, a tanács egyik legrégibb tagja. A szovjet parlament jelen­legi képviselőit egy hónappal ezelőtt, június 14-én válasz­tották meg. A Legfelső Tanács szövet­ségi tanácsa k­edd délelőtti ülésén egyhangúlag Alekszej Sityikovot választotta a szö­vetségi tanács elnökévé. Sityikov 58 éves, a gorkiji mezőgazdasági főiskolán ta­nult, majd elvégezte az SZKP KB mellett működő pártfőis­­kolát. A nemzetiségi tanács elnö­kévé egyhangúlag Jadgar Naszriggyinova képviselőnőt, az Üzbég SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnö­két választották meg. A nemzetiségi tanács jóvá­hagyta az ülésszak napirend­jét és megválasztotta a 31 ta­gú mandátum­vizsgáló bizott­ságot, amelynek elnöke Vla­gyimir Sevcssenko, az ukraj­nai Vorosi­lovgrád képviselője. Mintegy 500 foglyot szállítot­­tak repülővel az elmúlt évjel Saigonba, a Con Son szigeti „tigriketrecekből”. A dél-vietnami kormány szó­vivője, aki ezt bejelentette, azt állította, hogy a foglyok át­szállítása nincs összefüggés­ben azzal, hogy két amerikai képviselő, Anderson és Haw­kins nemrégiben meglátogatta az említett börtönöket és leírta az ott uralkodó, rettenetes ál­lapokat. A szóvivő azt mond­ta, hogy a dél-vietnami kor­mány „már egy ideje” tervezte a foglyok átszállítását, de nem rendelkezett szállítóeszközök­kel. A foglyokat egy amerikai társaság különgépe vitte Sai­gonba. Con Son szigetén egyébként 9000 foglyot tartanak börtön­ben és a kormány megerősí­tette, hogy jó néhányat közü­lük a börtönigazgatóság szűk, vasrácsos cellákban tart. Nem adtak ki jelentést ar­ról a beszámolóról, amit Ro­gers külügyminiszter tett Nixon elnöknek délkelet­ázsiai körútjáról, de a be­számoló mindenképp lehan­goló volt, hisz a Nixon­­doktrína nem nagy jövő elé néz. Rogersnek még azoktól az országoktól sem sikerült határozott ígéretet kapnia, amelyek csak az amerikai segélyből tudják fenntarta­ni magukat: sem Thaiföld, sem Dél-Korea nem vállal­ta, hogy csapatokat küld a kambodzsai Lon Nol-rezsim megmentésére. Az Egyesült Államokban uralkodó köz­­hangulat, melyet felkavart a ,,tigrisketrec-botrány”" is, Rogers ígéreteit is csökken­tette, mert azt sem ígérhet­te meg, hogy Washington minden költségüket fedezni tudja. Kambodzsa A korm­­ány­csapa­tok veszteségei A felszabadító erők által elfoglalt Kirirom város vis­­­szafoglalására küldött újabb kormánycsapatok kedden he­ves harcot vívtak a várost tartó hazafias egységekkel. A kambodzsai kormánycsapatok főparancsnokságának szóvivő­je közölte, hogy a Kirk­omban körülzárt kormánykatonák, miután lőszerük elfogyott, ki­ürítették állásaikat. Egy ré­szüknek sikerült elmenekül­niük, mások fogságba estek. Az erősítésül küldött kor­­mánycsapatok heves harcban állnak a város körüli dombo­kon a felszabadító­ erőkkel.­“ A szóvivő közölte azt is, hogy a fővárost Kompong Lom kikötővárossal összekötő főútvonal mentén újabb helyi­séget, Szaka Meak várost ért támadás. A kormánycsapatok „meglehetősen súlyos ” vesz­teségeket szenvedtek és meg­segítésükre dél-vietnami csa­patokat irányítottak a tér­ségbe. Westmoreland tábornok jelenleg felügyelő körúton van Dél-Vietnamban s leg­utóbb a laoszi határ mentén tett látogatást. Az újságírók­nak elég kedvetlen nyilat­kozatot adott, mert azt mondta, a kambodzsai és a dél-vietnami rezsim csapatai 50 százalékos eséllyel har­colnak. Megkérdezték a tá­bornoktól, hogy ezek a­ csa­patok vissza tudják-e fog­lalni Kambodzsa felét, amit a felszabadító erők tartanak kezükben. Westmoreland szerint a kormány­csapatok­nak arra kell összpontosíta­ni erejüket, hogy megtart­sák az ország másik felét... A naponta érkező hírek a felszabadító erők sikeréről számolnak be. Ugyanezt tá­masztja alá a thaiföldi had­sereg főparancsnokának leg­utóbbi kijelentése is, aki szerint „hamarosan thaiföldi csapatokat kell küldeni Kambodzsába, annak meg­akadályozására, hogy a kommunista erők átlépjék a kambodzsai—thaiföldi ha­tárt .. " Belfast Látszólagos nyugalom A rendőrség és a brit csa­patok példátlan arányú biz­tonsági intézkedései nyomán kedd reggel is viszonylagos nyugalom volt Belfastban és Észak-Írország más nagyváro­saiban. Igaz, Belfast katoliku­sok és protestánsok által la­kott városrészében ismeretlen személyek benzinbombával felgyújtottak egy szállodát, de szerencsére a hotelben senki sem tartózkodott. Látszólag tehát béke honol az országban, de ez a látszat nem tévesztheti­ meg a tapasz­taltabb megfigyelőket, akik óva intenek attól, hogy az orániai felvonulás zavartalan lefolyásából túlzott következ­tetéseket vonjanak le. Ezek a megfigyelők úgy vélik, hogy azok, akik rendbontásra ké­szülnek, természetszerűleg nem azt az időpontot választ­ják ki, amikor az összes rend­­fenntartó erők maximális ké­szültségben vannak. „Ebben a játékban — idézi az AP hír­­ügynökség az egyik belfasti megfigyelőt — a lépés haté­konysága annak váratlansá­gán múlik.” Washington Dagad a „tigrisketrec-bofráiiy“ Köves Tibor, az MTI tudósí­tója jelenti: William R. Anderson és Au­gustus­­ Hawkins demok­rata párti kongresszusi képvise­­­lők indítványt terjesztettek be a Fehér Házhoz, sürgetve Nixon elnököt, hogy a Saigonnak nyújtott amerikai segélyt a dél-vietnami börtönviszonyok megreformálásától tegye füg­gővé. Az indítvány követeli továbbá az amerikai, nemzet­közi segélyprogram CAIDS, dél­vietnami tevékenységének fe­lülvizsgálását. A két képviselő arra kéri az elnököt, 48 órán belül küld­jön különleges amerikai erő­ket Saigonba, hogy megakadá­lyozzák azok megkínoztatását, akik nyilatkoztak az amerikai képviselőknek a börtönviszo­nyokról. Anderson a Fehér Házhoz beterjesztett indít­vánnyal kapcsolatos sajtóérte­kezletén az auschwitzi és a dachaui náci haláltáborokhoz hasonlította Con Soa-L Közvetlenül a dél-vietnam­i határ mentén a hatalmas kiterjedésű Chup-kaucsukültet­vényen a kambodzsai hazafias erők megtámadták a megszálló dél-vietnami csapatokat. (Telefoto — AP—MTI—K3) Több pisztolylövéssel meg­gyilkolták César Gonzalest, a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját és fivérét, valamint megsebe­sítették Raul Herrara paraszt­vezetőt. A gyilkosság a múlt hét szombatján történt Bogotától nem messze, amikor César Gonzales beszédet akart mon­dani egy nagygyűlésen a Ko­lumbiai Kommunista Párt fennállásának 40. évfordulója alkalmából.• A bécsi amerikai nagykö­vetség épületében kedden megtartották a stratégiai fegy­verkezés korlátozásából foly­tatott szovjet—amerikai meg­beszélések 24. munkaülését. * Willy Brandt nyugatnémet kancellár kedden délben vis­­­szaérkezett Bonnba Rómában tett rövid látogatásáról. Megérkezésekor Brandt ki­jelentette, hogy Rumor ügy­vezető miniszterelnökkel Olaszországból történt eluta­zása előtt több mint egyórás megbeszélést folytatott, ame­lyen főleg Ny­ugat-Európáról, a kelet-nyugati kapcsolatokról és a földközi-tengeri helyzet­ről volt szó. Hozzáfűzte, hogy a Vatikánban tartott megbe­széléseket „nyílt légkör”, jel­lemezte.* Kedden délelőtt a genfi Nemzetek Palotájában meg­tartotta 418. plenáris ülését a genfi leszerelési értekezlet. A szónokok listájára Hollandia, Svédország, Japán, Jugoszlávia a Szovjetunió és Burma kép­viselője iratkozott fel. ♦ Az Egyesült Arab Köztár­saság és Csehszlovákia között 1970-ben 30 millió egyiptomi font értékű árucsere-forgalmat bonyolítanak le. * A nemzeti ünnep reggelén maoista jelszavakat kiáltozó fiatalok egy csoportja tünte­tett a Bastille-téren és kör­nyékén. A mintegy 100 tün­tető ellen a rendőrség könny­gázt alkalmazott, a csoportot rövidesen szétoszlatták, 33 személyt előállítottak és nyol­cat közülük fogva tartottak. NEMZETKÖZI LAPSZEMLE A PRAVDA keddi száma hanoi tudósítójának beszámo­lóját idézi a saigoni rendszer börtöneiben uralkodó iszonya­tos állapotokról. Az utóbbi hetekben hír­hedtté vált Con San sziget központi börtönét amerikai pénzen bővítették ki még Ngo Dinh Diem uralma idején. Az amerikaiak vietnami bűncse­lekményeit vizsgáló bizottság tagjai a Pravda tudósítójának elmondották, hogy ebben a börtönben a felügyelők kor­látlan jogot élveznek a rabok ütlegelésére, kínzására és meggyilkolására. A sokat emlegetett „tigris­ketrecek” felül vasráccsal el­zárt vermek a szabad ég alatt, amelyekben a foglyokat lá­bukon megbilincselve tartják. A Con Son-i börtönökön kívül számos fegyház van Dél-Vietnamban, amelyek ne­ve talán kevésbé ismert, ám rabjaik éppen úgy szenvednek, mint a Con Sonban fogva tar­tottak. Phu Loyban a foglyo­kat vegyi anyagokkal mérgez­ték. Phu Quioc szigetén jelen­leg 30 000 ember sínylődik. Khieng Hongban a foglárok egy alkalommal szörnyűséges vérfürdőt rendeztek: 52 fo­golynak vágták el a torkát. A Pravda hanoi tudósítója végül e tények alapján levon­ja a következtetést, hogy az Egyesült Államoknak a teljes felelősséget kell vállalnia azért, ami a saigoni tömlöcökben történik. A ZYCIE WARSZAWY ked­di számában VI. Pál pápa és Brandt kancellár találkozóját kommentálva, a többi között megállapítja: Brandt ismer­tette a pápával keleti politiká­jának céljait, VI. Pál pedig „bátorságot kívánt” a nyugat­német kancellár céljainak megvalósításához. Ez a tény a Vatikán részéről az­ NSZK új keleti politikája, óvatos támo­gatásának tekinthető. Ez most először jutott hivatalosan ki­fejezésre. A Vatikán eddig nem tá­mogatta Brandt keleti politi­káját, most viszont VI. Pál ki­fejezte reményét, hogy az NSZK és Lengyelország, vala­mint az NSZK és a többi eu­rópai ország viszonyának ren­dezése a „lehető leggyorsab­ban bekövetkezik”. Az NSZK kormányának szó­vivője kijelentette, hogy hala­dó nyugatnémet katolikusok támogatják az Odera—Neisse határ végleges elismerését. Úgy néz ki, hogy most ha­sonlóképp vélekedik a vati­káni diplomácia és a pápa közvetlen környezetének je­lentős része, és maga a pápa is. Ez a tény elég lényeges új elem. Eddig a Vatikán a CDU—CSU képviselte reakciós nyugatnémet katolikus körök befolyása alatt állt, amelyek határozottan ellenzik az Ode­ra—Neisse határ, s a két né­met állam létének elismerését, az NSZK és a szocialista or­szágok viszonyának normalizá­lását — fejezi be a varsói lap.

Next