Tolna Megyei Népújság, 1970. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

Sol­na m­egyed5 F NÉPÚJSÁG , a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA j XX. évfolyam 273. szám Szombat, 1970. november 21. ÁRA: 90 FILLER A járás vezetőivel Az emberek fáradtak•Úszik a tagok pénze Kender-botrány November 19-én Tatár La­jos, a szekszárdi járási párt­­bizottság­ első titkára és György József, a szekszárdi já­­rási tanács vb-elnöke személyesen tájékozódott a várdombi az őcsényi, a szedre­si közös gazdaságban az őszi mező­­gazdasági munkák állásáról, a zárszámadási előkészületek­ről, és az ide tartozó gondokról, problémákról. Ez a hely­színen történt áttekintés része a szekszárdi járásban ki­alakult vezetői munkamódszernek. Ezúttal a járási párt­­bizottság első titkára az egész napos útra meghívta a Tolna megyei Népújság munkatársait is. A szekszárdi járás termelő­­szövetkezeteiben november 10. óta észrevehetően gyorsult a vetés és a betakarítás üteme. Ennek­ elsősorban az a ma­gyarázata, hogy a járási párt­­bizottság csakugyan rajta tart­ja a szemét a most időszerű tennivalókon, és a szükséges intézkedéseket megteszi an­nak érdekében, hogy a tava­lyi helyzet ne ismétlődjék meg. Ne maradjon a határ­ban töretlen kukorica, befe­jeződjék a mélyszántás és a vetés. Október 6-án a já­rási pártbizottság az idősze­rű gazdaságpolitikai tenniva­lókat együttes értekezleten tárgyalta meg, a járás tsz­­elnökeivel, a községek tanács­elnökeivel, s a párttitkárok­­kal. Amiben október 8-án megállapodtak, annak folya­matos a számonkérése a já­rás vezetői részéről. Ennek jegyében kereste fel a járás két vezetője a vár­dombi termelőszövetkezetet, ahol a közös gazdaság párt­titkárával, elnökével, főagro­­nómusával és elnökhelyette­sével egyeztették a vállalá­sokat, és a teljesítéseket. Eb­ben a termelőszövetkezetben a pártkongresszus tiszteleté­re munkafelajánlásokat tet­tek, s a vállalások nagy részét már teljesítették. A száraz, esetlen ősz óriási igénybevételnek tette ki a tsz-tagokat. Elsősorban a trak­torosokat. Az emberek fárad­tak, kimerültek, hisz szeptember óta megállás nélkül dolgoznak hétköz­nap és vasárnap egyaránt. Ebben az öt és félezer hol­das termelőszövetkezetben a búzavetés befejezéshez köze­ledik, de a kukorica betaka­rítását jó, ha december ele­jén elvégzik. Elsősorban a szárító berendezés hiánya akadályozza a folyamatos munkát, illetőleg a gyorsabb munkát. Jövőre a termelő­­szövetkezet már saját szárító berendezést üzemeltet, s ez­zel a betakarítást is lerövidí­­tik. A zárszámadások előkészü­leteiről szólva arról tájékoz­tatták a járás két vezetőjét a várdombi közös gazdaság­ban, hogy a tagok mindegyike tud­ja, mire, milyen jövede­lemre számíthat év végén. A vártnál gyengébb kenyér­gabonatermés ebben a terme­lőszövetkezetben is bevételi kiesést okozott, ennek nagy részét azonban pótolták Ugyannyira, hogy a tervezett részesedés 98—99 százaléka meglesz, de csak abban az esetben, ha sikerül a terme­lőszövetkezetnek a jogos kö­veteléseit behajtani, s ha a partner vállalatok maradékta­lanul teljesítik a szerződések­ben vállalt kötelezettségeiket. A termelőszövetkezet elnö­ke elmondta, hogy tízezernél több előnevelt baromfira kö­töttek szerződést, ezt az ál­lományt azonban egyáltalán nem tudták értékesíteni. Ez az egyik tétel. A másik a kender. A termeltető vállalat rossz vetőmaggal látta el a termelőszövetkezetet, en­nek következtében kb. 600 ezer forinttal káro­sodnak a tagok, s pillanatnyilag semmi re­mény nincs arra, hogy a sze­gedi vállalat zárszámadás előtt a kárt megtéríti. Megy a pereskedés, de a jelek arra mutatnak, hogy a huzavona még évekig eltarthat, s úszik a tagok pénze. A kender­botrány elképesztő helyzetet teremt a Várdombbal szom­szédos őcsényi közös gazda­ságban is, mert több mint egymillió fo­rinttal károsodott a tsz saját hibáján kívül. Őcsényben tetézi még a ba­jokat, a gondokat, hogy el­adásra kész hetven tenyész­­üsző, de nincs vevő. Ez is egymillió-háromszázezer fo­rintos kiesést jelent, s pilla­natnyilag a közös gazdaság elnöke teljesen tanácstalan, egyáltalán nem tudja, hogyan álljon a tagok színe elé. Szeptember óta Őcsényben sem volt pihenőnap. Ebben a közös gazdaságban a búza vetését befejezték, s a Szek­szárdi Állami Gazdaságból érkezett három csőtörő segít­ségével a jövő hét végéig vé­geznek a kukoricatöréssel is A járás vezetői e helyszíni tájékozódás során is megál­lapíthatták, hogy a mezőgazdasági üzemek segítik egymást, erő- és munkagéppel. A faddi Lenin Termelőszö­vetkezet két csőtörője a tol­nai közös gazdaság kukorica­tábláin dolgozik. A mözsiek szintén segítenek a betakarí­tásban a környező termelő­­szövetkezeteknek. Az Alsóten­­gelici Állami Gazdaság a kölesdi közös gazdaságban üzemelteti betakarító gépeit, a szedresi Petőfi Tsz pedig csütörtökön délelőtt jelentet­te a járási tanácsnak, hogy a csőtörőkkel kész bárme­lyik termelőszövetkezetbe „fel­vonulni”. Pillanatnyilag a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben a legnagyobb az elmaradás, minthogy a kukoricának még csak kb. felét takarították be. A járási pártbizottság első titkára és a járási tanács vb-elnöke a szedresi Petőfi Termelőszövetkezetben , arról győződhetett meg, hogy ez a közös gazdaság kezdi utolér­ni magát. A Petőfi tsz-ben a vetést, a betakarítást befejez­ték. A zárszámadási előkészü­leteket megtették. Ma, szom­baton tartják a leltározó bi­zottság tagjainak az eligazí­tást, s jövő héten hétfőn kez­dődik a leltározás. A személyes tájékozódás arról győzte meg a szekszárdi járás két vezetőjét, hogy a közös gazdaságokban változatlanul nagy erővel folyik a vetés, a betaka­rítás, s mindenütt meg­kezdődött a zárszámadási előkészítő munka. Sajnos, néhány közös gazda­ságban nagyon nehéz helyzet állott elő, más szervek hi­bájából, mulasztásából. Ilyen például a kender-botrány, melyre az elkövetkező na­pokban még visszatérünk. K ‘ Több mint százezer külföldön élő magyar látogatott haza A Magyarok Világszövetsé­gének elnöksége — dr. Bognár József akadémikus elnökleté­vel — pénteken ülést tartott, amelyen összegezték az idei, — felszabadulásunk negyed­­százados jubileumi évében rendezett — hazai és külföldi eseményeket és kijelölték a jövő év feladatait. A szövetség tevékenységéről készült írásbeli jelentés egye­bek között megállapította: a külföldön működő haladó, il­letve hazánk iránt lojális ma­gyar egyesületek vezetői közül számosan vettek részt a fel­­szabadulási évforduló itthoni ünnepségein. Ugyanakkor az említett egyesületek világszer­te nagyszabású kulturális programokkal, filmbemuta­tókkal és a mai magyar való­ságot bemutató kiállításokkal emlékeztek meg az óhaza tör­ténelmi jelentőségű évforduló­járól. Aláhúzta a jelentés: külföl­dön élő honfitársaink körében jelentősen megnőtt az érdek­lődés a szülőföld iránt, eddig több mint százezren látogat­tak haza, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva mint­egy húszezerrel többen, s szá­muk az év végéig várhatóan eléri a százhúszezret. Az idei eseménysorozatból kiemeli a jelentés az I. István királyról való megemlékezést s ezen belül a Magyarok Vi­lágszövetségének utazási iro­dája által a hazalátogatók ré­szére rendezett történelmi em­léktúrát. Az idei jubileumi év egyik legeredményesebb eseménye volt az I. anyanyelvi konfe­rencia, amelyen 11 országból 62 külföldi magyar vett részt. (MTI) A Lunohod—1 sikeresen folytatja programjának végrehajtását Moszkva (TASZSZ) A Lu­nohod—1 sikeresen folytatja a kutatási és a kísérleti prog­ram végrehajtását az Esők tengerének körzetében. Csütörtökön, magyar idő szerint 22 órakor újra felvet­ték a kapcsolatot a holdjár­művel. Ekkor a Lunohod—1 a kapcsolatot fenntartó központ rádiósugarainak hatókörében volt. Négy órán és 21 percen át a holdjáró tudományos­műszaki kísérleteket hajtott végre és előrehaladt a Hold felszínén. A kapcsolatfelvétel ideje alatt a Lunohod—1 82 méter hosszúságú utat tett meg. A holdjáró manővereinek befe­jeztével a Lunohod—1­125 méter távolságra van a Luna —17 leszálló fokozatától. Röntgen-spektrométer segít­ségével folytatták a holdfel­szín vegyi összetételének meg­határozását. Kísérleteket haj­tottak végre a holdfelszín mechanikai sajátosságainak kutatására és a Lunohod—1 haladóképességének meghatá­rozására. Eközben egy olyan műszert használtak fel, amely képes behatolni a holdkőzet­be és megmérték azokat az erőhatásokat, amelyek a hold­járó futóművét érik. Röntgen-teleszkóppal foly­tatták a földi műszerekkel nem regisztrálható, galaktikán kívüli röntgen-sugárzás méré­sét. A Lunohod—1 fedélzetéről újabb holdtájképeket kaptak. A fényképeken jól láthatók azok a nyomok, amelyeket a holdjáró hagyott maga után, valamint a holdfelszín részle­tei és a Lunohod—1 konstruk­ciós elemei. A holdjáró útvonalának szemmeltartását és értékelé­sét szolgáló televíziós kame­rák biztosították a szükséges információkat az egyenetlen felszínen való haladás meg­valósítására. Egyes helyeken a felszín lejtésének mértéke elérte a 14 fokot. A Lunohod —1 útjába esett egy elég mély kráter, amelyet a földi irányí­tók segítségével sikeresen megkerült. A kapcsolatfelvétel idején nagymennyiségű telemetrikus információt kaptak. ongresaxusi verseny Teljesítik a vállalást a dombóvári csomóponton A dombóvári vasúti csomó­pont dolgozói elhatározták, hogy az őszi forgalom sike­res lebonyolítása érdekében kongresszusi műszakokat tar­tanak november és december hónapokban. Vállalást tettek minden üzemben, a legfonto­sabb feladatokat segítő kong­resszusi versenyt indították el. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a vasúti cso­móponton a dolgozók teljesí­tik vállalásaikat. Azt vállalták, hogy a teher­vonatok terhelését egy száza­lékkal növelik. A kongresszu­si műszak első 15 napjában két százalékkal növelték a te­hervonatok terhelését. Csök­kentették a vagonok tartózko­dási idejét az állomásokon. A tolató személyzet arra tett vállalást, hogy jobb mun­kamegszervezéssel rövidítik a tolatós vonatok menettarta­mát. Ezt a vállalást is tel­jesítették. A vállalások között anyag- és energiamegtakarítás is sze­repel egy százalék értékben, és az eredmény eddig 1,6 szá­zalékos. Mindössze egyetlen vállalási pontot nem tudnak teljesíteni a dombóvári vas­utasok. Úgy tervezték, hogy a szolgálati időt havi 228 órá­ra csökkentik. A létszámhiány és a nagy forgalom miatt a 240 órás szolgálati időt nem tudták csökkenteni. Bódogh Mihály Dombóvár

Next