Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
VOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG g A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LfP?[~] XXI. évfolyam, 13. szám ARA: 80 FILLÉR Szerda, 1971. január 13. —mini illiiinnil >• Whinkaban a Lunohod—1 A Lunohod—1 szovjet holdjármű január 12-ére virradóra több mint ötórás útja során 517 métert hagyott maga mögött az Esők tengerében, közel háromszor annyit, mint tavaly novemberben, az első holdnappal során. Hét perccel azután, hogy rádiókapcsolatot létesítettek vele, a holdautó útnak indult. Harminc métert tett meg a régi kráter mellett, majd útján megbirkózott egy 40 méteres tölcsérrel. Kisebb kráterek között manőverezve, útját egy bazalt-fennsíkon folytatta. A korábbiaktól eltérően a Lunohod most nem állt meg, amikor a felszín lejtőssé vált. Ifjabb száz méter megtétele után sík területre ért, itt egy nagy, 30 méter átmérőjű kráter felé közeledett, leereszkedett egyik oldalán és az ellenkező lejtő pereme előtt földi parancsra megállt. A Lunohod az eddigi kísérletek során most először tett meg egyvégtében több mint fél kilométert. fiz eredményei megnyugtattak ( rést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt tartotta 1971. évi első ülését a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, tanácskozásának napirendjére tűzve az egyesült termelőszövetkezetek szervezésével, vezetésével, gazdálkodásával kapcsolatos tapasztalatok megvitatását. A végrehajtó bizottság elé Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője terjesztett beszámolót, a jelentés fölötti eszmecserében részt vettek mind a Szekszárd és Vidéke Tsz-ek, mind pedig a Kapos—Koppány völgye Tsz-ek Területi Szövetségének titkárai. Ismeretes, hogy a termelőszövetkezetek egyesülésének folyamata nem sokkal a mezőgazdaság szocialista átszervezése után kezdődött, egész pontosan 1961 után került napirendre először a termelőeszközök koncentrációjának feladata. Akkor még az egyesülési folyamat szereplői az egy községben lévő — szerény gazdasági alappal rendelkező — közös gazdaságok voltak. A szomszédos községek mezőgazdasági üzemeinek egyesülési gondolata 1968-tól igényelte, mert igényelhette a megvalósítást. Míg 1961-ben a megye 159 termelőszövetkezete átlag 2109 katasztrális, hold területen, gazdálkodott, 1970- ben — a fokozódó iramú egyesülési folyamat eredményeként 91 termelőszövetkezet jött létre, s ezek átlagosan 3885 kh-on gazdálkodnak. Mint ezt a jelentés leszögezi: a termelőeszközök fejlesztése, a nagyüzemi gazdálkodás jobb feltételeinek megteremtése, a közös alapú előnyök jobb kihasználása érdekében megyénkben 1968—1970 között 44 termelőszövetkezet egyesült. Az így létrejött 18 egyesült tsz közül 4 tsz 200-tól 4000 kh-on; 5 tsz 4000-től 8000 katasztrális holdon; 5 termelőszövetkezet 6000-től 8000 kh-on; míg négy termelőszövetkezet 8000-től 10 000 kh-as kategóriába eső területen gazdálkodik. Az egyesült termelőszövetkezetek tagsága — zömmel — körültekintő, az adottságokat jól feltáró előkészítő munka után titkos szavazással döntött az egyesülés mellett, megértve, hogy a termelőerők egyesítése elsőrendű előfeltétele a gazdálkodás színvonala javításának, a gazdálkodás hatékonysága — korszerűsítéssel történő — növelésének és nem utolsó sorban: a tagok életszínvonala emelésének. Megállapította a továbbiakban a tb elé terjesztett jelentés azt is, hogy a szakemberellátottság az egyesült termelőszövetkezetekben jóval kedvezőb a megyei átlagnál, mert míg a megye tsz-eiben átlag 1,1 mezőgazdasági mérnök, 0,1 felsőfokú technikus és 2,2 középfokon végzett technikus jut egy termelőszövetkezetre, addig az egyesült gazdaságokban — ahol adott a lehetőség az iparszerű gazdálkodásra — 2,3 mg-mérnök, 1,5 felsőfokon végzett technikus és 2,5 középfokú technikus tevékenykedik. Gondokkal kell viszont számolnunk az alsószintű vezetés biztosítása területén, mert például a brigádvezetők munkakörében dolgozók többségének még szakmunkás-képesítése sincs. Az egyesült termelőszövetkezetek munkaszervezetüket mindenütt a helyi adottságok figyelembevételével alakították ki. A kisebb, vagy egy község határában működő termelőszövetkezetek általában központi, ágazati irányítású, a több község határára kiterjedőek az üzemegységre, kerületre tagozódó munkaszervezeti formát választották, önállóan elszámoló ’.egységet egy termelőszövetkezet sem alakított ki, noha ennek gondolatával több helyen foglalkoznak. A termelőszövetkezetek egyesülésével örvendetes módon felgyorsult a szakosodás folyamata, különösen az állattenyésztés területén. A 44 tsz-egyesülésből létrejött 18 közül 12 szakosított állattenyésztő-telep építését határozta el, illetve kezdte meg. Az üzemi termelésszerkezet ilyen irányú változása, természetszerűen hatott a vezetésszerkezet alakulására is. Megállapítható — hangzott el a vbülésen —, hogy általában csökkent a termesztett növények száma, és főleg a jövedelmező árunövények, illetve az állattenyésztést kiszolgáló takarmánynövények termesztése került előtérbe. Az eredményeket vizsgálva feltétlenül említést érdemel — többek között,— az a tény, hogy az egyesült termelőszövetkezetekben oősöfSött a közös felelősségen alapuló munkaerkölcs, az egy dolgozó termelőszövetkezeti tag által teljesített munkanapok száma mintegy 15 százalékkal növekedett, s az egyesülésekkel a legtöbb helyen felgyorsult a fejlődés. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés vitájában sok szó esett a termelőszövetkezeti demokráciáról, a törvényesség betartásának szükségességéről, valamint arról, hogy az ezután sorra kerülő egyesüléseket megelőzően az eddiginél is alaposabb közgazdasági elemzésekre van szükség. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, megvitatta fontosságának megfelelő alapossággal az egyesült termelőszövetkezetek szervezésével, vezetésével, gazdálkodásával kapcsolatos megyei tapasztalatokat, megállapította, hogy az egyesült termelőszövetkezetek vezetése, gazdálkodása az elvárásoknak megfelelően alakult. A termelőerők egyesítésével létrejöttek a termelés korszerűsítésének, a gazdálkodás színvonala emelésének feltételei. A megyei tanács végrehajtó bizottsága évi első ülését időszerű bejelentések mérlegelésével, illetve jóváhagyásával zárta, még ennél is olcsóbban, 93 fillérért jutottak hozzá az egy kilowattórányi energiához. A fogyasztást gazdaságosabbá teszi egyebek között az, hogy az éjszakai és a csúcsidőn kívüli fogyasztást kedvezőbb áron lehet elszámolni. A mezőgazdaságban erre van lehetőség. Az áramszolgáltató vállalatok — mondotta a miniszterhelyettes —, tisztában vannak a mezőgazdaság villamosításának jelentőségével. Ezután több előadás hangzott el a mezőgazdaság villamosításának műszaki problémáiról (MTI) Megnyílt a IV. országos mezőgazdasági villamosítási konferencia Kedden délelőtt a Technika Házában megnyílt a háromnapos, IV. országos mezőgazdasági villamosítási konferencia, amelyen ötszáz szakember, közöttük több külföldi vesz részt. Dr Gergely István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitójában elmondotta : a mezőgazdasági üzemek villamosítása gyakorlatilag befejeződött. 'Ma már nem az a kérdés, hogy hol használják a villamos áramot, hanem, hogy miképpen lehetne az eddiginél gazdaságosabban alkalmazni. A mezőgazdaság a népgazdaság energiafogyasztásának jelenleg csak 4 százalékát veszi igénybe. Azonban a negyedik ötéves tervben a fogyasztás ugrásszerűen növekedik majd. A mezőgazdaság energiaigényét az ipar ki tudja elégíteni, a villamos berendezések és készülékek gyártása is megfelel a követelményeknek. A jövőben arra van szükség, hogy az eddigi tapasztalatok ismeretében kialakítsák az üzemi technológiák komplex villamos géprendszereit és jobban kamatoztassák az automatizálás adta előnyöket. Dr. Gergely István beszélt a szakember-ellátás problémájáról is. Ahhoz, hogy a gazdaságokban az üzemvitel zavartalan legyen, a jelenlegi 2500 helyett legalább 4500—5000 villamossági szakemberre lenne szükség. A szakemberhiány enyhítésére már megtörténtek az első lépések: tavaly több helyen tartottak mezőgazdasági energetikus tanfolyamot. Ezután Szili Géza, nehézipari miniszterhelyettes egyebek között elmondotta, korábban sokan azt tartották, hogy a villamos áram túlságosan drága a mezőgazdaság számára és ez akadályozza az üzemek villamosítását. A gyakorlat azonban azt mutatja, ha az energiát racionálisabban használják ki a fogyasztók, akkor lehetőség van a költségek csökkentésére, amit az is bizonyít, hogy öt évvel ezelőtt a mezőgazdaságban felhasznált egy kilowattóra 1,36 forintba került, tavaly pedig csak 1,12 forintba . Az állami gazdaságok Bolgár—csehszlovák nagygyűlés Szófiában Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti: „A tegnap és ma folytatott tárgyalásokkal nagyon elégedettek vagyunk. Nemcsak e tárgyalások elvtársi és baráti légköre miatt, hanem az országaink kapcsolataira, azok további fejlesztésére és a nemzetközi politika alapvető kérdéseire vonatkozó nézeteink teljes azonossága miatt is. Már most kijelenthetjük, hogy a találkozó erősíteni fogja pártjaink és kormányaink kapcsolatait, s hozzájárul a szocialista ’közösség erejének gyarapításához ’ — hangsúlyozta Gustav Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára abban a beszédében, amelyet a csehszlovák párt- és kormányküldöttség hivatalos bulgáriai látogatása alkalmából Szófiában kedden megrendezett barátsági gyűlésen mondott. A barátsági gyűlés másik szónoka Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, Bulgária miniszterelnöke volt. Ő is hangsúlyozta, hogy a néhány évvel ezelőtt „ideiglenesen megromlott” bolgár—csehszlovák viszony máig teljesen rendeződött, aminek egyik látható bizonyítéka ez a látogatás is. A testvéri kapcsolatok helyreálltak, az együttműködés a politikai, a gazdasági és a kulturális élet területén kifogástalanul fejlődik, s a két ország pártjának és kormányának vezetői teljesen egységesen ítélik meg mind a kapcsolatok további fejlesztésének, mind a nemzetközi helyzetnek és a kommunista világmozgalomnak a kérdéseit. Husák és Zsivkov egyaránt kiállt beszédében a szocialista országok nemzetközi szervezetei: a Varsói Szerződés és a KGST erősítése, a szocialista integráció fokozása, a Szovjetunióval való megbonthatatlan barátság mellett. Mindketten síkraszálltak az európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívásáért. Támogatásukról biztosították a Szovjetuniónak és Lengyelországnak a Német Szövetségi Köztársasággal kötött szerződését, hangsúlyozva azok mielőbbi ratifikálásának fontosságát is. Husák kijelentette, hogy Csehszlovákiának érdeke az NSZK-val való jó viszony, a két ország sikeres tárgyalásaival egész Európa nyerne. Mindkét pártvezető síkraszállt Indokína népeinek és az arab népeknek az imperialista agresszorok ellen vívott igazságos harca mellett. A bolgár—csehszlovák tárgyalások kedden délután befejeződtek. A csehszlovák küldöttség este díszhangversenyen vett részt az operaházban, szerdán pedig egynapos vidéki útra indul