Top Gun, 2001 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 1. szám

A­­JÉÍ150 1/J£i £! Az összecsapás első óráiban - január 17- én kora hajnalban - olyan összehangolt légitámadás-sorozatra került sor, melyek döntőnek bizonyultak az egész hadjárat ki­menetelének szempontjából. A véres kezű iraki vezér által kérkedve a Csaták Anyjá­nak nevezett háború 43 napja alatt kato­náinak a hencegve beígért győzelem he­lyett a Megalázó Vereségek Nagyatyját kellett elszenvedniük. Mivel jószerével az egészet egyenes adásban közvetítette a tévé, a világ karosszékekben terpeszkedő, távirányítókat nyomogató része is eleven bepillantást nyert abba, hogy mivé fejlő­dött a légi hadviselés a XX. század utolsó évtizedére. Ennek ellenére kevéssé ismert az, hogy mi történt a Sivatagi vihar első óráiban, illetve közvetlenül annak kitörése előtt. A cikk ezen órák történéseit idézi fel, indul a végső visszaszámlálás! A Kuvait megszállásától a szövetségesek támadásának kezdetéig 5 és fél hónap múlt el. Ezalatt az USAF és a szaúdi légi­erő Boeing E-3 Sentry légtérellenőrzői na­pi 24 órán át figyelték az iraki repülőeszkö­zök mozgását. Legfőképpen azért, mert fennállt annak a veszélye, hogy Szaddám további hódításokra adva fejét megtámad­ja Szaúd-Arábiát vagy a Perzsa-öböl men­ti olajsejkségeket. Ennek megakadályozá­sára a szövetségesek sürgősen jelenté­keny repülőerőket dobtak át a térségbe. Elsősorban legmodernebb vadászgépei­ket. F-14 Tomcat, F-15C Eagle, F/A-18 1991. január 16. Készülődés a B-52-esek történetének leghosszabb bevetésére Hornet, Tornado F.3 és Mirage 2000 típu­sok járőröztek ott, illetve álltak teljes harc­­készültségben e csapások elhárítására. Az ENSZ ultimátumának január 15-i lejár­tát követő napon a fenti gépek ugyanúgy tevékenykedtek, mint ahogy azt az irakiak a megelőző hónapok során megszokták már. Az indikátorok előtt unatkozó lokátor­kezelőknek sejtelmük sem lehetett arról, hogy mi van készülőben. A Sivatagi vihar hadműveleti tervében annak a bizonyos H órának, vagyis az ira­kiak légvédelmi rendszere és országuk egyéb katonai célpontjai elleni fő csapá­sok kezdetének, január 17-én - bagdadi idő szerint - hajnali 3 órát tűztek ki. A legelső harci gépek, melyeknek észak-ira­ki célpontokat kellett megtámadni, 16-án reggel 6.35-kor szálltak fel az amerikai A történelemkönyvekbe 2. öböl-háborúként bekerült konfliktus kirobbantója Szad­dam Husszein iraki diktátor volt, akinek 26-szoros túlerőben lévő csapatai 1990. au­gusztus 2-án, 6 óra alatt lerohanták a gazdag olajsejkséget, Kuvaitot. Miután így a világ nyersolajkészletének 40%-a szeszélyes iraki ellenőrzés alá került, újabb olajvál­ság kitörése fenyegette a világot. A szövetségbe tömörült ENSZ-tagállamokat a Biz­tonsági Tanács 1990. november 29-i 678. sz. határozata feljogosította arra, hogy „minden szükséges eszközt alkalmazzanak” abban az esetben, ha Irak 1991. január 15-éig nem vonulna ki Kuvaitból. A határidő lejártának közeledtével Szaddám még mindig abban a hitben lefedzett, hogy csapatai - 540000 katona, 4000 harckocsi, 700 repülőgép és helikopter, továbbá 15 hadihajó - elég erősek a meghódított sejk­ség megtartásához. Mivel egyszerűen blöffnek minősítette az ellene szövetségre lé­pett 32 ország közel 660000 katonájának, 4200 harckocsijának, 2500 repülőeszkö­zének és 118 hadihajójának felvonulását, füle botját sem mozgatta az ultimátum­ra. Egyértelművé vált, hogy diplomáciai megoldásra nincs mód. A Kuvait felszabadí­tására indított háború a Sivatagi vihar hadművelet fedőnevet kapta. A­ SIVATAGI VIHAR TOP GUN MAGAZIN

Next