Top Gun, 2001 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 1. szám
AJÉÍ150 1/J£i £! Az összecsapás első óráiban - január 17- én kora hajnalban - olyan összehangolt légitámadás-sorozatra került sor, melyek döntőnek bizonyultak az egész hadjárat kimenetelének szempontjából. A véres kezű iraki vezér által kérkedve a Csaták Anyjának nevezett háború 43 napja alatt katonáinak a hencegve beígért győzelem helyett a Megalázó Vereségek Nagyatyját kellett elszenvedniük. Mivel jószerével az egészet egyenes adásban közvetítette a tévé, a világ karosszékekben terpeszkedő, távirányítókat nyomogató része is eleven bepillantást nyert abba, hogy mivé fejlődött a légi hadviselés a XX. század utolsó évtizedére. Ennek ellenére kevéssé ismert az, hogy mi történt a Sivatagi vihar első óráiban, illetve közvetlenül annak kitörése előtt. A cikk ezen órák történéseit idézi fel, indul a végső visszaszámlálás! A Kuvait megszállásától a szövetségesek támadásának kezdetéig 5 és fél hónap múlt el. Ezalatt az USAF és a szaúdi légierő Boeing E-3 Sentry légtérellenőrzői napi 24 órán át figyelték az iraki repülőeszközök mozgását. Legfőképpen azért, mert fennállt annak a veszélye, hogy Szaddám további hódításokra adva fejét megtámadja Szaúd-Arábiát vagy a Perzsa-öböl menti olajsejkségeket. Ennek megakadályozására a szövetségesek sürgősen jelentékeny repülőerőket dobtak át a térségbe. Elsősorban legmodernebb vadászgépeiket. F-14 Tomcat, F-15C Eagle, F/A-18 1991. január 16. Készülődés a B-52-esek történetének leghosszabb bevetésére Hornet, Tornado F.3 és Mirage 2000 típusok járőröztek ott, illetve álltak teljes harckészültségben e csapások elhárítására. Az ENSZ ultimátumának január 15-i lejártát követő napon a fenti gépek ugyanúgy tevékenykedtek, mint ahogy azt az irakiak a megelőző hónapok során megszokták már. Az indikátorok előtt unatkozó lokátorkezelőknek sejtelmük sem lehetett arról, hogy mi van készülőben. A Sivatagi vihar hadműveleti tervében annak a bizonyos H órának, vagyis az irakiak légvédelmi rendszere és országuk egyéb katonai célpontjai elleni fő csapások kezdetének, január 17-én - bagdadi idő szerint - hajnali 3 órát tűztek ki. A legelső harci gépek, melyeknek észak-iraki célpontokat kellett megtámadni, 16-án reggel 6.35-kor szálltak fel az amerikai A történelemkönyvekbe 2. öböl-háborúként bekerült konfliktus kirobbantója Szaddam Husszein iraki diktátor volt, akinek 26-szoros túlerőben lévő csapatai 1990. augusztus 2-án, 6 óra alatt lerohanták a gazdag olajsejkséget, Kuvaitot. Miután így a világ nyersolajkészletének 40%-a szeszélyes iraki ellenőrzés alá került, újabb olajválság kitörése fenyegette a világot. A szövetségbe tömörült ENSZ-tagállamokat a Biztonsági Tanács 1990. november 29-i 678. sz. határozata feljogosította arra, hogy „minden szükséges eszközt alkalmazzanak” abban az esetben, ha Irak 1991. január 15-éig nem vonulna ki Kuvaitból. A határidő lejártának közeledtével Szaddám még mindig abban a hitben lefedzett, hogy csapatai - 540000 katona, 4000 harckocsi, 700 repülőgép és helikopter, továbbá 15 hadihajó - elég erősek a meghódított sejkség megtartásához. Mivel egyszerűen blöffnek minősítette az ellene szövetségre lépett 32 ország közel 660000 katonájának, 4200 harckocsijának, 2500 repülőeszközének és 118 hadihajójának felvonulását, füle botját sem mozgatta az ultimátumra. Egyértelművé vált, hogy diplomáciai megoldásra nincs mód. A Kuvait felszabadítására indított háború a Sivatagi vihar hadművelet fedőnevet kapta. A SIVATAGI VIHAR TOP GUN MAGAZIN