Történelemtanítás, 1961 (6. évfolyam, 1-5. szám)
1961 / 1. szám
Veress Judit: A készülő általános iskolai történelemtanterv Az új történelemtantervnek sok számottevő előzménye van, amit hasznos dolog itt érdeme szerint felsorolni. Amióta az iskolareform a magyar művelődésügy középpontjába került, evidens volt, hogy nem fogja „érintetlenül” hagyni a szocialista kultúrforradalom egyik legnagyobb vívmányát, az általános iskolát sem. A tantárgyak elhelyezése, tartalmuk és annak pedagógiai közvetítése, az általános iskola nevelési hatékonysága terén sok tenni, elrendezni való akad még, nem utolsó sorban az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Az általános iskola számára jelentős új tényezővé vált a középiskolai reform. A középiskola a felnövő nemzedék általános művelésének adott lehetőségei között maholnap az általános iskola szerepét veszi át. Az ifjúság egy-két évtizeden belül általános műveltségét középiskolai szinten fogja megszerezni. Ez a körülmény az eddigieknél jóval kedvezőbb helyzetbe hozza az általános iskolát, mert művelődési anyagának kialakítása szempontjából nem kell „befejezettségre”, „teljességre” törekednie. Az általános iskolában tanított tantárgyak tantervei — a készülő középiskolai tantervvel való összevetésben — egyre bátrabban fordulhatnak a lineáris felépítés felé. Az iskolareform során szinte egyszerre, illetve szoros egymásutánban és szoros egységben készülhet el az általános és a középiskolák tanterve, ami felbecsülhetetlen pedagógiai lehetőségeket rejt magában. A nagyszabású tantervi munkálatokat átfogó elvek irányítják. Ezeket a Köznevelés közölte 1960. augusztus 15-i számában „Általános irányelvek a tantervek készítéséhez” címmel. Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy az így előállt új helyzet összes elemeinek élvezői között a történelemtanítás is az „ujjongók” között. Korszerű tartalo.....A tantervi munkálatokat irányítósáfente 'az' enciklopedizmus és pozitivizmus kiiktatása, a képzési, nevelési célok alapvető jelentősége, az életkori sajátosságok figyelembe vétele, a tanulói aktivitás pedagógiai kihasználása egyben a tantárgy legégetőbb, megoldásra váró problémáinak kulcsát is jelentik. A tantárgy társadalmi funkciója, jelentősége növekszik a szocializmus építésének befejezéséért folyó időszakban, és növekszik abban a nemzetközi helyzetben, amelyben a két antagonisztikus társadalmi rendszer békés egymás mellett éléséért folytatott politikai törekvések mellett fokozott mértékben fordulunk az eszmék, a szemben álló ideológiák harca felé. A tantárgynak egyre határozottabb eredményekkel kell részt vennie a gyermekből serdülővé váló ifjúság világnézeti, eszmei, politikai nevelésében. Ehhez nem kisebb lehetőséget kapott, minthogy az eddigieknél határozottabban kereshesse meg azt a pedagógiai megoldást, ami ebben az életkorban a tanítás-nevelés szempontjából a legjobb eredményeket ígérheti. Az általános iskolai történelem tantárgyi, didaktikai jellege éppen a tantárgy társadalmi funkciójából, a rá háruló képzési-nevelési szempontokból kiindulva változások előtt áll. Ez a változás egyaránt kitűnik az általános iskolai történelemtanítás alapvető feladatának és didaktikai jellegének megjelöléséből: „Az általános iskolai történelemtanítás feladata, hogy bevezesse a tanulókat az emberiség és ezen belül a magyar nép történelmi útjának rendszeres .