Történelemtanítás, 1961 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1961 / 1. szám

Veress Judit: A készülő általános iskolai történelemtanterv Az új történelemtantervnek sok számottevő előzménye van, amit hasznos dolog itt érdeme szerint felsorolni. Amióta az iskolareform a magyar művelődésügy középpontjába került, evidens volt, hogy nem fogja „érintetlenül” hagyni a szocialista kultúrforradalom egyik leg­nagyobb vívmányát, az általános iskolát sem. A tantárgyak elhelyezése, tartalmuk és annak pedagógiai közvetítése, az általá­nos iskola nevelési hatékonysága terén sok tenni, elrendezni való akad még, nem utolsó sorban az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Az általános iskola számára jelentős új tényezővé vált a középiskolai reform. A középiskola a felnövő nemzedék általános művelésének adott lehetőségei között maholnap az általános iskola szerepét veszi át. Az ifjúság egy-két évtizeden belül általános műveltségét középiskolai szinten fogja megszerezni. Ez a körülmény az eddigieknél jóval kedvezőbb helyzetbe hozza az általános iskolát, mert művelődési anyagának kialakítása szempontjából nem kell „befejezett­ségre”, „teljességre” törekednie. Az általános iskolában tanított tantárgyak tantervei — a készülő középiskolai tantervvel való összevetésben — egyre bátrabban fordul­hatnak a lineáris felépítés felé. Az iskolareform során szinte egyszerre, illetve szoros egymásutánban és szoros egységben készülhet el az általános és a középiskolák tanterve, ami felbecsülhetetlen pedagógiai lehetőségeket rejt magában. A nagyszabású tantervi munkálatokat átfogó elvek irányítják. Ezeket a Köz­nevelés közölte 1960. augusztus 15-i számában „Általános irányelvek a tantervek készítéséhez” címmel. Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy az így előállt új helyzet összes elemei­nek élvezői között a történelemtanítás is az „ujjongók” között. Korszerű tartal­­o.....A tantervi munkálatokat irányí­tósáfente 'az' enciklopedizmus és pozitivizmus ki­iktatása, a képzési, nevelési célok alapvető jelentősége, az életkori sajátosságok fi­gyelembe vétele, a tanulói aktivitás pedagógiai kihasználása egyben a tantárgy legégetőbb, megoldásra váró problémáinak kulcsát is jelentik. A tantárgy társadalmi funkciója, jelentősége növekszik a szocializmus építésé­nek befejezéséért folyó időszakban, és növekszik abban a nemzetközi helyzetben, amelyben a két antagonisztikus társadalmi rendszer békés egymás mellett éléséért folytatott politikai törekvések mellett fokozott mértékben fordulunk az eszmék, a szemben álló ideológiák harca felé. A tantárgynak egyre határozottabb eredményekkel kell részt vennie a gyermek­ből serdülővé váló ifjúság világnézeti, eszmei, politikai nevelésében. Ehhez nem ki­sebb lehetőséget kapott, minthogy az eddigieknél határozottabban kereshesse meg azt a pedagógiai megoldást, ami ebben az életkorban a tanítás-nevelés szempontjá­ból a legjobb eredményeket ígérheti. Az általános iskolai történelem tantárgyi, di­daktikai jellege éppen a tantárgy társadalmi funkciójából, a rá háruló képzési-neve­lési szempontokból kiindulva változások előtt áll. Ez a változás egyaránt kitűnik az általános iskolai történelemtanítás alapvető feladatának és didaktikai jellegének megjelöléséből: „Az általános iskolai történelemtanítás feladata, hogy bevezesse a tanulókat az emberiség és ezen belül a magyar nép történelmi útjának rendszeres .

Next