Történelemtanítás, 1981 (26. évfolyam, 1-6. szám)

1981 / 1. szám

Módszertan A marxizmus klasszikus irodalmának felhasználása az iskolában 1980. október 14-e és 17-e között nemzetközi szimpóziumot tartottak Moszkvá­ban a marxizmus-leninizmus klasszikusai írásainak és a szocialista országok kommunista és munkáspártjai dokumentumai középiskolai oktatásban történő felhasználásának kérdéseiről. A négynapos tanácskozáson hat európai és egy Európán kívüli ország szakemberei vitatták meg ezt a fontos témát. Bulgáriát két, Csehszlovákiát, a Német Demokratikus Köztársaságot, Lengyelországot és Magyarországot három-három tagú delegáció képviselte. Kubából egy küldött vett részt a tanácskozáson. A vendéglátó Szovjetunió természetesen a négy tagú hivatalos delegációján kívül saját szakemberei számára lehetővé tette, hogy tizenöt-húszan végighallgassák az előadásokat és az azokat követő polémiát. A nemzetközi szimpózium három előre meghatározott témakörben vitatta meg a témát. Az első elméleti megközelítéssel a társadalom mozgástörvényei megis­mertetésében tisztázta a marxizmus—leninizmus klasszikus munkái elemzésének helyét és jelentőségét. A második a témát az egyes nevelési tényezők vonatkozá­sában, a harmadik a pedagógiai gyakorlat és a nevelési-oktatási eredmények szempontjából vizsgálta. Az egyes országok küldötteinek joga volt a nagy, átfogó témakörökön belül megválasztani konkrét témájukat, s a kérdés bemutatásának aspektusait. A tanácskozás Lenin születése száztizedik évfordulója jegyében zajlott le. Ért­hetően több előadás a lenini örökség gondozásával és az iskolai oktató-nevelő munkában való felhasználásával foglalkozott. A témát azonban már a bevezető előadás széles alapokra helyezte, s ennek értelmében az előadások tematikája és az azokat követő — néha nagyon is élénk vita — igen sokrétű volt. V. I. Sztoletov, a Szovjetunió Pedagógiai Tudományos Akadémiája elnöke megnyitó előadásában rámutatott, hogy minden nevelésnek az emberi társadalmi fejlődés célját kell megmutatnia, perspektívát kell adnia a fiatalságnak. Ez pedig nem egyik vagy má­sik tantárgynak, hanem az egész iskolai oktatásnak-nevelésnek a komplex feladata. Ebben van különös jelentősége az itt tárgyalt témának. Főként átmeneti korunk­ban, amikor világszerte kutatják a továbbfejlődés útjait, s egyre több helyen épp a marxizmus—leninizmusban találják meg a megoldást saját társadalmuk számára. A marxizmus—leninizmus új viszonyrendszerben ismerteti meg az embereket

Next