Történelemtanítás, 1986 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 1. szám
Módszertan Az új történelem érettségi útmutatóról Az 1982/83. tanévtől ismét kötelező érettségi tantárgy lett a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban a történelem. Örömmel és jóérzéssel vettük ezt tudomásul, ha tudtuk is azt, hogy feladataink megnövekedtek a tételkijelölés, a vizsgára való felkészítés és a vizsgáztatás felelősségteljes munkájával. Úgy gondoljuk, hogy a rendelkezés nyomán mindkét középiskolában teljesebbé vált a tanulók érettségét bizonyító, a négy évi tanulmányokat lezáró vizsga. Már az első érettségi vizsga után azt állapították meg az érettségi elnökök, a szakfelügyelők és a szaktanárok, hogy helyes volt a visszatérés a történelem kötelező érettségi tantárggyá nyilvánításához, hogy a tanulók jól szerepeltek a vizsgákon, hogy a történelemből a korábbi vizsgákhoz mérten jobb, értékesebb, tartalmasabb feleletek születtek. A történelem vizsga kötelezővé tétele a tantárgy tanításának is hasznára vált, kedvezően hatott tanítványaink tanulási stratégiájára, s visszahatott a négy évi tanulmányi munkára. Másfelől azt tapasztalhattuk az elmúlt két év érettségi vizsgáin, hogy az új tantervet tanult vizsgázók visszafogottabban szerepeltek, kevesebbet mutattak fel annál, mint amit az új tantervek tanulása lehetővé tett. Tán azért is volt ez így, mert a GÉV és a SZÉV vonatkozó paragrafusai szerint az érettségi vizsga követelményei az alaptantervek követelményeivel azonosak s ezek merev értelmezése miatt egy lefelé nivelláló tendencia bontakozott ki egyes iskolákban. Az ilyen értelmezés nem engedi érvényesülni a kiegészítő anyag szolgáltatta ismerettöbbletet, s nem kaphat teret az az ismereti és készségtöbblet sem, amit a gimnáziumi tanulók fakultatív tanulmányaik során szereztek. Az egyébként jól kiválasztott tételek egy részére a vizsgázók olyan feleletet adtak, ami inkább a hatvanas évek történelemszemléletét tükrözte, mintsem az új tankönyvek szellemét. Nem nyert továbbá kellő teret a vizsgákon az eszközhasználat (térképek, statisztikák, források, szemelvények stb.) sem, jóllehet az órákon rendszeresen dolgoztak velük a tanulók. Tapasztalataink tehát egyszerre kedvezőek és kedvezőtlenek. Az OPI megyei vizsgálatai, munkatársainak érettségi elnöklései, a szakfelügyelők értékelő tanulmányai azt állapították meg, hogy az órákon jobb, eredményesebb munka folyik, mint amit az érettségin az elnökök, tanárok és szakemberek tapasztalnak. Ezért vált szükségessé, hogy az érettségi útmutatót módosítsuk, a vizsgára való felkészítéshez, a vizsgatételek kijelöléséhez, a követelmények részletesebb meghatározásához konkrétebb segítséget adjunk a szaktanároknak, tanulóknak, elnököknek. Az 1985/86. tanév végétől új érettségi útmutató alapján folyik majd a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban a történelem érettségi vizsga. Az új út