Történelemtanítás, 1987 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1987 / 1. szám
Módszertan VLADÁR ERVIN Egy nemzetközi történelemtanítási kollokviumról Az Internationale Gesellschaft für Geschichtsdidaktik (Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság) 1986. szeptember 16—20. között tartotta az NSZK- beli Leckben (Schleswig—Holstein) újabb tanácskozását. A résztvevők négy kontinens (Európa, Ázsia, Afrika és Amerika) 16 országából jöttek, hogy megtárgyalják a kollokvium központi témájához — „Az újkori Európa közös történelmi jelenségei, történelem-politikai jelentőségük a történelemdidaktika szempontjából” — kapcsolódó előadásokat és vitát folytassanak róluk. A tanácskozás színhelye Schleswig—Holstein egy kis faluja volt, ahol németek és dánok élnek a határ mindkét oldalán, mely határ az 1864. évi háborúban alakult ki hosszú, sok vitát kiváltó küzdelem után. A mindkét oldalon élő vegyes népesség helyzete a legutóbbi időkig sok-sok feszültséggel volt terhes. Az utóbbi évtizedben kimunkált rendezés Dánia és az NSZK között végre meghozta a kisebbségi jogok (a szabad nyelvi, nemzeti, kulturális identitásgyakorlás) példaszerű megoldását. Ezt hangsúlyozta köszöntőjében a Schleswig—holsteini parlament elnöke és a helybeli lakosok, diákok is. A kollokvium három súlypont köré csoportosította témáit: az első a 16—17. és a 18—20. századi európai fejlődés, a kereszténység megújulása, a felvilágosodás és utóhatásai, az ún. európai szellem kialakulása, megnyilvánulásai a társadalom életében, a tudomány fejlődésében és az életmódban, politikai kihatásai az újkori államfejlődésre, valamint mindezek kisugárzása az Európán kívüli területekre. E kérdéskör megvitatásához a bevezető előadás adta meg az alaphangot. A kiinduló tétel: a 15. század után kontinensünkön olyan jelentős változások kezdődtek, amelyek megteremtették az újkori Európát. A nagy földrajzi felfedezéseket követően tűnnek fel a vallási reformok, nemcsak a protestantizmus megjelenésének, hanem e kihívásra a katolikus egyház modernizálódásának formájában is. A természettudományokban Kopernikusz nyomán az új világkép, Galilei, Kepler után a mérés és a jelenségek regisztrálása, Descartes és társai nyomán a ráció uralma is sorolhatjuk tovább is a mérföldköveket, melyek a gazdasági és a társadalmi fejlődéssel együttesen a feudális rangok, címek, szubordinációk meggyengülésének irányába hatottak és megindították az emberi emancipáció sokoldalú folyamatát. Ez az az idő, amikor a tudomány megállapításai szerepet kezdenek játszani a gyakorlatban, amikor a tudás — Francis Bacon szavaival — hatalommá kezd válni. Felvirágoznak az új államelméletek és lassan ugyan, a felvilágosodás eszméivel együtthatva számos regressziós eszme és ellenhatás mellett a modern tőkés társadalom és állam kialakulását segítik elő.