Történelmi szemle, 1981 (24. évfolyam)
1. szám - Tanulmányok - Engel Pál: A honor (A magyarországi feudális birtokformák kérdéséhez)
Tanulmányok ENGEL PÁL A honor (A magyarországi feudális birtokformák kérdéséhez) A tanulmány a „feudális" jellegű földbirtoknak egy eddig nem ismert hazai megjelenési formájával foglalkozik. Megírásához kiindulópontul bizonyos, alább részletezendő megfigyelések szolgáltak, amelyek egy hosszabb időn át folytatott, elég módszeres anyaggyűjtés során, mintegy tapasztalati úton halmozódtak fel. Anyaggyűjtésem eredetileg a 14. századi politikai viszonyok jobb megismerésére irányult, és így az említett megfigyelések is eleinte az Anjou-kori államszerkezet jellegére vonatkoztak. Utóbb azonban, további adatok birtokában, ezt a korlátozott kutatási mezőt valamelyest kénytelen voltam kiszélesíteni. Kitűnt ugyanis, hogy a vizsgált államszerkezet egy meghatározott földbirtoklási formára épült, amelyet bizonyos értelemben „feudálisnak" is nevezhetünk. Hogy milyen értelemben, arra a tanulmány végén még visszatérek. Ezért elöljáróban csak annyit jegyeznék meg: a szónak eredetibb, azaz bizonyos típusú földbirtoklással kapcsolatos, nem pedig mai, meglehetősen inflálódott értelmében. Vagyis mind a címben, mind alább a „feudális" minősítés egészen más (ha úgy tetszik: konkrétabb) tartalmat hordoz, mint kézi- és tankönyveinknek azokon a helyein, ahol a magyar államalapítás korától fogva általánosságban „feudális államról", „feudális urakról", „feudális anarchiáról" stb. stb. esik szó. Mindezekben a szókapcsolatokban talán a „középkori" jelző is képes lenne mindazt kifejezni, amit a szerzők mondani kívántak. Még egy rövid megjegyzés kívánkozik ide. Történetírásunkban, mint tudjuk, a „feudális" jelző egykor határozottabb tartalommal is felmerült, és hosszú időn át folyt tudományos vita arról, hogy voltak-e a magyar államfejlődésnek a nyugat-európaival egybevethető vagy arra emlékeztető, tehát ,hűbéri", „hűbéries", „feudális" elemei. Noha végeredményben az alábbi tanulmány is ehhez a kérdéshez kapcsolódik, mégis mellőzhetőnek véltem, hogy a vitát akár csak vázlatosan is ismertessem, mert az abban elhangzottak az alább mondandóknak semmilyen formában nem képezik előzményét.2 * 1 Ld. pl. Elekes L.: A középkori magyar állam története megalapításától mohácsi bukásáig. Bp., 1964. Magyarország története, l.k. 3. kiad. Bp., 1971. 48-108 (Székely György fejezetei); sajnos, hasonlóan kötetlenül a külföld számára készült történelmi összefoglalókban is, pl. Histoire de la Hongrie des origines à nos jours. Publ. sous la direction de E. Pamlényi. Bp., 1974, ahol a középkori fejezetekben (Makkai Lászlótól) a 11-13. századra vonatkoztatva minden megokolás nélkül „propriété féodale" (60. o.), „propriété foncière féodale" (72. o.), „seigneurs féodaux" (95. o.) kerülnek szóba, más terminológiához szokott olvasó számára igen meglepő és félreérthető kontextusokban.A vita főbb pontjait összefoglalja Bónis Gy.: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, [1947]. 104 kk. Történelmi Szemle 1981/1