Történelmi szemle, 1998 (40. évfolyam)

1-2. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Visegrád vármegye és utódai

TANULMÁNYOK ZSOLDOS ATTILA Visegrád vármegye és utódai Szent István király 1009-ben oklevelet állíttatott ki a veszprémi püspökség javára, mely a püspökséget gazdagító néhány birtokadomány mellett az uralkodó azon döntését foglalta írásba, miszerint „négy várat, nevezetesen Veszprémet, ahol a püspökség székhelye van és Fehér­várat, Kolon és Visegrád várakat minden egyházukkal ... nem különben összes határaikkal és területükkel Szent Mihály veszprémi egyházának rendeljük alá".­ Az, idézett szö­veg értelmezése ma már vitán felül áll a magyar történetírásban: a király a veszp­rémi püspök egyházmegyéjének kiterjedését határozta meg.­ Kétségtelennek tekinthető tehát, hogy az országnak az a része, melyet a világi igazgatás intézményei közül az említett négy vár­megyéjének együttes területe jelölt ki, maradéktalanul megfelel az egyházigazgatás „veszprémi egyházmegye" fogalmának. A veszprémi egyházmegye és a világi igazgatás területi egységei közötti kap­csolat 13-14. századi adatok, kiváltképp az 1330-as évekből való pápai tizedjegy­zékek alapján megrajzolható képe lényegesen különbözik az 1009. évitől. Ekkor ugyanis az egyházmegye magában foglalta Veszprém megyét (kivéve annak észak­nyugati részét, mely a győri püspökség pápai főesperességét alkotta), Somogy megyét, Zala megyét (kivéve a zágrábi püspökség bekcsényi főesperességeként sze­replő Muraközt), Fejér megye dunántúli részét (a megye keleti, a Duna-Tisza-közén lévő területei részint a váci püspökséghez, részint a kalocsai főegyházmegyéhez tar­toztak), Pilis megyét, Pest megye dunántúli részét (a megye területének a Duna bal partján fekvő, nagyobbik hányada a váci püspökséghez tartozott), Esztergom megyé­nek a Duna jobb partján lévő déli felét (kivéve magát Esztergom városát, mely a bal parti megyerésszel együtt az esztergomi főegyházmegyéhez tartozott) s Komá­rom megyének az egykori Rákos-patakig — a mai Által-érig — terjedő keleti sávját, továbbá magáénak tudhatta a püspökség a mai Csepel-sziget egyházait is.­ Munkahipotézisként egyelőre elfogadva azt a feltételezést, hogy a veszprémi egyházmegye kiterjedése 1009 és az 1330-as évek között nem ment át számottevő változásokon, arra a megállapításra juthatunk, hogy az 1009. évi oklevél négy várá­nak „határai" lefedik az előbbiekben felsorolt 13-14. századi megyék és megyeré- 1 Diplomata Hungáriae Antiquissima I. (A­DHA) Edendo operi praesuit Georgius Györffy. Buda­pestini 1992. 52-53. 2 Az oklevél keltére és értelmezésére ld. Györffy György: Székesfehérvár feltűnése a történeti forrá­sokban. In: Székesfehérvár évszázadai. I. Szerk. Kralovánszky Alán. Székesfehérvár, 1967. 22-23. 3 Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. 1-2. (T­MEF) Szerk. Ortvay Tivadar. Bp. 1891-1892., I. 283-284. TÖRTÉNELMI SZEMLE XL (1998)1-2:1-32

Next