Katolikus gimnázium, Trencsén, 1878
kevésbbé hiányos, azonban egy mulasztást, tanügyünk egyik főhiányát kénytelenek vagyunk felemlíteni és ez az, hogy ifjúságunk vallás-erkölcsi nevelése meglehetősen elhanyagolhatott, *) sőt naponkint jobban elhanyagoltatik. Míg gyakran jelentéktelen apróságokkal bajlódunk, addig tanügyünk komolyabb és magasztosabb feladatait figyelmen kívül hagyjuk, pedig a fő tekintetet mindig a nép erkölcsi és el nem ferdített szellemi műveltségére kell irányozni. Az egyeseknek különösen szívére kell kötni, hogy az állam jólétéhez és tökéletesítéséhez leginkább az által járul, ha szorgalmasan iparkodik önmagát vallás-erkölcsi és értelmi tekintetben tökéletesíteni és műveltségét tettleg bebizonyítani. Ha az ifjúságot és általa a népet vallás-erkölcsi irányban vezetjük, az a szellemi és anyagi jólét és tökély felé gyors léptekkel fog haladni 2). Ismeretek és tudományok szívnemesség nélkül, melyet csak a vallás ad: öntésre, nagyravágyásra, hiúságra, fényűzésre és minden részra vezetnek, ezt a mindennapi tapasztalás bizonyítja; a vallás-erkölcsi irány elhanyagolása a nevelésben az államokat a végveszély szélére sodorhatja, sőt végkép tönkre juttathatja;8) minél erősebb erkölcsileg és műveltebb szellemileg a nép, annál tökéletesebbek állami viszonyai is; ellenben az erkölcsileg kiskorú nép legföljebb csak a zsarnokoskodó durva önkénytől való nemtelen félelem által tartathatik féken — kis időre. Valamint az államoknak a nép erkölcsi .) Meg kell vallani, hogy erre az osztrák rendszer különös tekintettel volt. „Echte Frömmigkeit, welche, gleich entfernt vom Aberglauben und Zelotismus, wie von leerem IndilFerentismus und oberflächlicher Zweifelsucht, in der Demuth des Herzens wurzelt, soll gepflegt werden durch den Religionsunterricht und zweckmässige religiöse Uebungen; sämmt liehe Lehrer der Schule aber haben in ihrem Unterrichte und Betragen gewissenhaft darauf zu achten, dass sie die Wurzeln wahrer Religiosität niemals sell wachen, sondern soweit es an ihnen liegt, kräftigen und stärken“. V. ö. Org. Entwurf 1849, 49. és 50. lap. 2) „Az istenérzelemből sarjadzó tisztelet, odaengedés, engedelmesség, bizalom azon erények, melyek az igazi állampolgárban megkívántainak“. V. ö. Lubrich Á. Neveléstudomány II. 354. 3) „Többet ér a jó nevedés és vallásos meggyőződés minden földi kincsnél. Ez azon útmutató, mely az Isten és emberek iránt tartozó kötelességeket nemcsak megismerteti és megkedvelten, de azok teljesítését meg is könnyebbíti, sőt az élet viszontagságai között megnyugtatja a lelket és a végső kikötőbe csendesen elkíséri az embert. Amely állam polgárai ezen kellékeket nélkülözik, ott a béke, a hűség és őszinteség, a törvény és elöljárók iránti tisztelet és engedelmesség és ezekkel egyetemben a közjólét, ha még el nem repült, bizonyosan szárnyait repülésre csattogtatva távozni készül.“ V. ö. Pauer János Pécsett 1869. szept. 14-én a sz László társ. közgyűlésén mondott beszédet.