Károlyi István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 23. évfolyam, 1839

1. szám - A-s.(Schulze után) : A' vádlott kétségvitatás' mentsége. 3-49

lé Értekezések. 1. A vádlott kétségvitatás' mentsége. Ha a­ kétségvitatás, (Scepticismus) kétke­­dését csupán a' tapasztalást haladó tárgyakróli is­meretre terjeszti­ ki, s nem minden emberi isme­retet kiált bizonytalannak, úgy nem lesz az, igaz, olly ellenkező vélemények' zűrzavarává, mellynek védőjét, legkönnyebb elvetni azzal, hogy valamit állit, azt saját elve szerént, az ember, mint té­velygést megveti 5 —• de mind ezen tűrhető alakja mellett is* megmarad az olly gondolkodás­­ mód­nak, mellynek az okosság előtt semm­i helyben­hagyható czélja, 's mint minden siker nélküli tö­rekvésnek semmi becse , semmi érdeme. Az Ágazatvitatás'' (Dogmatismus) válalataiban ellen­ben , van mindég valami, mi az okosság' eredeti, 's közönséges szükségeiből fakad, honnan, kívánni legalább kénytelenek vagyunk, hogy azok, mint a' mellyek az ismeretet, a' tapasztalás' szűk hatá­­rin túlvinni erőlködnek, kívántabb sikerrel dicsőít­tessenek­ meg, mint eddig. Vannak ugyan is ismeretek, mellyek fontosok mindenki előtt* ki főid léte' becsét, nem az ér­

Next