Tükör, 1921 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-02 / 1. szám
f élév. Szomorúan kell megállapítanunkkedves halódó barátunk 1920, hogy te sem váltottad be a hozzád fűzött csillogó reményeinket. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy te is csak egy szürke filiszter voltál, mint előbb elmúlt társaid és semmivel sem vitted előbbre azt az ábrándképet a megvalósulás felé, amit születésed alkalmával feléled szívünkben megalkottunk. Azt az ábrándképet, ami szerény és egyszerű, természetes és nem egekbejáró, nem követelő és nem kivihetetlen, csak halk hangú panasz: kultur emberekhez illően akarunk élni. Ugye milyen csekélységnek látszik és te még sem tudtad teljesíteni! Ugye milyen kézenfekvő és mégis megvalósíthatatlan! Enynyi az egész és mégis világok harcát váltja ki, titánok küzdelme lesz belőle, amiben a csöndes kérés foszló sóhajjal összemorzsolódik. Olyan keveset kellene engedni az egyik részen, hogy a másik rész boldogsága teljes legyen. Olyan keveset kellene veszteni az egyiknek, hogy a másik a kínjaitól megszabaduljon. Csak egy lépcsőt kellene leszállni és felsegíteni rá az alól álló tehetetlent és egymás mellett és egymást megértve neki fogni az új élet megalapozásához, ami egyforma tűzzel melegítene mindeneket, egyforma sugaras derűt szórna minden fejekre és a megelégedés egyforma mosolyát fakasztaná minden fáradt ajakon, amelyen eddig életközöny és az elteltség sivár fanyarsága ült és a másikon is, amelyről rajtok szorították le eddig a mosolyt. Az egyik ma rideg kegyetlenséggel védi, a másik ádáz gyűlölettel ostromolja a jogosnak vélt pozíciót. S ez áldatlan küzdelem alatt röpülnek a soha vissza nem térő évek és a pokollá tett élet véghatárain az elesettek felett — azt hive, hogy dicséretet mond a siratni való együgyűséggel állapítja meg mindkét fél a küzdelemben elhullt katonájáról: osztályának hű bajnoka volt. Hát ennyi az életeredmény? Ezért születtünk, ezért vergődünk, ezért teremtenek lángeszek zseniális találmányokat, ami az emberi lét szépségeit szolgálni vannak hivatva, hogy az élet élvezése helyett örökké egymás torkán tartsuk a kezünket és azt vitassuk, hogy melyik harcmodor a helyesebb és nem azt, hogy miként lehetne új gondolatokkal, új helyzetekkel olyan állapotot teremteni, amelyben az összeszorított öklök barátságos kéznyujtásra nyílhatnak? Kétsébeejtően rettenetes kor ez, amelyben abban merül ki az emberiség energiája, hogy a másik fél gyönge oldalát keresse, ahol legkönnyebben megsebesíthető s ahova megadhatja ellenfelének a kegyelemdöfést. Nem lehet ezt a végtelen fontos kérdést áthidalni és olyan megoldást találni, ami a bizonyosan bekövetkező felőrlődéstől megmentheti az emberiséget? Gyászos példák, véres útmutatások állnak mindkét fél előtt. Ennélfogva a túlzó elfogultakat, a korlátolt elvakultakat dobják félre a vezetés éléről a józanok, akik milliószoros többségben vannak. Itt az emberiség sorsáról van szó, itt nem lehet va bankot játszani, itt nem lehet kísérletezni, itt biztosra kell menni! Itt a fegyverek nem fognak dönteni, ezt a ma kibonthatatlannak látszó csomót karddal ketté vágni nem lehet! Ezerkilencszázhuszonegy ! Legyél bölcsebb, előrelátóbb, körültekintőbb vérbefulladt testvéreidnél. Tanulj gyászos pusztulásukból, és hozd meg a sugaras eredményt: nem úgy, hogy egymás holttestéből rakott hegyeken át érjen el az emberiség az istenekig! Nem, nem, soha! Nem akarunk fegyvereket használni többé egymás letiprására. Ezt a piszkos eszközt örökre el kell vetni az emberiségnek. Eszmékkel és meggyőzéssel akarunk harcolni, mert így , csakis így biztos és eredményes a győzelem. Kulturemberhez méltóan akarunk küzdeni, hogy az újvilágban kulturemberként élhessünk érdes vezetőség minden, az összesség céljait szolgáló fáradozását, anynyira nem értünk egyet azzal az intézkedésükkel, amellyel az alig pár hónappal ezelőtt igen minimálisan felemelt alkalmazott fizetéseket csökkenteni szándékozik. Végtelenül téves felfogás az, amely ridegen elzárkózik az alkalmazottak jogos és emberi érdekei elöl és rövidlátásával azt hiszi, hogy egy Kereskedők Társulatának csak a jelen főnöki generációival szemben vannak kötelezettségei. A Kereskedők Társulatának — mint minden erkölcsi egyesületnek — legelsősorban arra kell törekedni, hogy az elkövetkezendő generáció felfogásban, tudásban, rátermettségben különb legyen a mostaninál és ezt csakis az alkalmazottak minden ügyének lelkes és szerető felkarolásával érheti el. Jobb fizetés, emberibb bánásmód, szaktanfolyamok — ezek azok az eszközök, amelyekkel hűséges, odaadó, megbízható munkatársakat nevel magának a kereskedő. IX évfolyam Norway Zoltán Itarhtiiliéi *■ kMG Hivatal HaM* Ksaala fatJIaQai »■fi aiffi. rm ■•ft** rimin (aarvcVliarii«)) kédmigMér M. Araleu Targul-Mures (Marosvásárhely), 1921. Január 2. vasárnap l»sfl szám Kiad* laetoitajdaattsi Révész Béla és* Előfizetési árai Smr éwrtt SS Ld M**«n ... SS Lfd ■nrm ula Sva 1 Ldu KtsdSfdwstail MSm II Pártonkivüli politikai hetilap. Ara 1 leu ds* Közgazdaság A vasút, mint árdrágító. — A leu értékcsökkenésének hatása. — Kereskedőink kötelességei. Ha az a sok betű, amit a vasutak gazdálkodna ellen Erdélyben, Bánátban és a Regatban összeírtak, egy szép napon tengerré válna, elmosná hullámaival az egész intézményt a föld színéről. De valamint a rér, úgy a betű sem válik vízzé s igy számon kell azzal, hogy a vasút legnagyobb dicsőségére a hazai közgazdaságnak tovább folytatja a maga kisded játékait. Hol a személyforgalmat, hol az áru felvételt szünteti be, hol pedig mind a kettőt; redukálja a közlekedő vonatok számát, redukálja a mozdonyok vontatóképesséét, redukálja a rendelkezésre álló szénmennyiséget, redukálja a mozdonyhoz csatolható kicsik számát, redukálná az alkalmazottak járandóságait, redukál mindent minden vonalon, csak egy tekintetben nem marad következetes: a díjszabásoknál. Ezeket nem csökkenti. A Kereskedő Társulat, élén az újonnan megválasztott vezetőséggel dicséretre méltó buzgalommal látott hozzá a kereskedőket érintő kérdések rendezéséhez. Amilyen simpátiával kísérjük az (□ssoiHHHnaBiaMBBinsstCD Aktivitás Még a téves aktivitást is helyeseljük. Lehiggadt hangon aktivitásba, politikai aktivitásba is szólongatják az eddig passivitásban kényelmeskedő magyarságot. A politikai aktivitás még nem jelenti a készséget, hogy az államhatalom tudatos, kíméletlen, általános emberi jogokba ütköző, durván nationalizáló munkájából részt kérnek. A politikai aktivitás nem lemondás, nem belenyugvás. Az adottság — még ha kényszer adottság is — elfogadása, ratifikálása éppen fix pont a szükséges új munkába lendüléshez. Aki ezt nem tudja belátni, az vaksága miatt munkaképtelen, aki pedig nem akarja látni, az kényelmeskedéssel éppezt annak az ellenkezőjét szolgálja, mivel passivitását igazolni és védeni erősködik. Az aktivitás, még ha téves is, — ha jóhiszeműen téves — csak a jót, a helyeset, az igazat, az igazságot viszi előre. A téves, de jóhiszemű aktivitás szolgálja a szükséges súrlódási felületet, az erő koncentráló gátlást, mely a helyes, igaz és igazságos aktivitás haladását biztosítja, irányát szabályozza és a roham elkerülhetetlen kilengéseit mérsékeli. Hangsúlyoztuk a jóhiszeműséget. Ezt kell feltételeznünk mindenkiben és minden cselekvésben, amíg ennek ellenkei éi erői ellenőrzötten, alapos vizsgálódás után feltétlen bizonyossággal minden tévedést kizárva meg nem győződtünk. Még a meggyőződés után se foglaljon le energiánkból egyetlen atomot se a gyűlölet, a bosszú. Meggyőződéses, jóhiszemű elvek harcához nem kell fegyver, kötél és Mihály Szi. Stefan til Hate (Bí’.jai a.) 3. sl alatti Pzin 1070fn késziti a legelesán p 7 i n n If 01 f Ivlllldig (Nemz. Szinh. bejáratával szembe) ülIJJauleiusabb, legmodernebb válljullul i IIBamrt és slsérsndü Munkai állandó kiállítás pipó különlegességekben 1 Késs cipók kaphatók Csetri