Tükör, 1923 (11. évfolyam, 3-52. szám)
1923-01-21 / 3. szám
XI. évfolyam Tpgr^mMaro8^ 21 vasárnap 3-ik szám ElAfli* téli Ara: Egy évra 100 lei Félévre 90 lei Egyes számára 2 lei Nlacé hivatali telefon 61 BaBMBBHiaBaBBHBmBmBBamaBmBamBBmBamH FelelA« szerkesztő | £ „ . „ I Kiadó laptulajdonos Nlorvay Zoltán 1 ^ IGI I Révész Béla PártonkivUli politikai hetilap Szerkesztőség és^kiadóhivatala Trg.-Mures (Marosvásárhely) Piata Reg. Ferdinand — Főtér 35 sz. Szerkesztőségi telefon 61 Felosztás és feloszlás Ugyan mit írjunk e helyen ? Van-e ebben a káoszban olyan fiksz pont, ahol a józan gondolkozás megvetheti a lábát s a világhelyzet jövőbeni alakulására nézve határozott képet alkothatna magának ? Képtelen eszmemenettel, képtelen intézkedések egész sorozata nyugtalanítja Európa népét és megfeszült idegekkel figyeljük egyik óra múlását a másik után, remélve, hogy e tarthatatlan állapot és esemény láncolat mégis csak a közóhaj szerint fog megoldódni és nem egyes elvakultak következményeket nem latoló, a holnappal nem számoló milliók sorsával és helyzetével mit sem törődő felelőtlen intézkedései szerint. Vigasztalan keserűséggel kell konstatálnunk, hogy amit józan belátásnak hívnak, az ma nagyon távol áll az európai államok vezető államférfiaitól. De ezt a tételt mégsem állíthatjuk így fel, itt nem kárhoztathatók az összes országok exponensei általában, itt nem vehetők egy kalap alá az összes népek vezérférfiai, itt egyedül minden felelősség és a következmények minden ódiuma egyedül a francia politika irányítóira hárul. A francia politika még mindig a Napóleoni idők vak eszközeivel küzd, állítólag a létéért, állítólag a győzelem megalapozásáért, de semmiesetre sem úgy, ahogy ezt az észszerűség diktálja, hanem olyan lehetetlen intézkedésekkel, ami előbb vagy utóbb, de feltétlenül végzetes kimenetelűvé válik e nagyszerű népre nézve, amely sorsa irányítását túltengő fantáziájú államférfiakra bízta. Amit Franciaország jelenleg Németországgal szemben elkövet, lehet rideg törvény és paragrafus diktálta eljárás, lehet, hogy ezt a nagy francia kapitalisták érdeke így követeli, de semmi körülmények között nem fog áldással járni ez a francia népre, Franciaország lakosainak általánosságára, akiknek a bőrükkel és életükkel, a vagyonukkal kell fedezni esetleg politikusaik szertelen eljárását. Ezt nem azért mondjuk, mintha németbarátok volnánk. Nekünk magyaroknak csak veszedelmet hozott hogy sorsrendelésből a németek járszalagján lógtunk. Ezt csak azért sírjuk el, mert józan ész diktálta száraz, kegyetlen igazság, amit okvetlen számba kell venni és úgy határozni. Ma már vége a középkor város város ellen, megye megye ellen, fejedelemség fejedelemség ellen való, naponként ismétlődő csetepatéinak, amelyből csak a helyszínen levőknek esett kára, de már a legközelebbi szomszéd is közönnyel vette tudomásul. Ma egész Európa egy test és ha Franciaországot Európa eszének tartottuk, Németország feltétlenül a dolgos keze volt ennek a kontinensnek. A fej nem teheti tönkre a kezet, anélkül, hogy bele ne pusztuljon. Márpedig Franciaország most ilyesmit akar végrehajtani. Feloszlatni Németországot! ? Feltevésnek is képtelenség Európa veszedelme, tönkretétele származhat belőle és ebben az Európában Franciaország is benne van !Ez öngyilkos politika, azt mindenki látja a világon, csak a francia érdek-államférfiak nem. De ha ők nem látják, feltétlenül látniuk kell a Franciaországgal szövetséges országok vezető férfiainak, akiknek sorsa szoros összefüggésben van Franciaország sorsával. Hogy Anglia, akinek haszna van a helyzetből, mint vélekedik , a dologról, ahol nekünk keleti államokunk semmi közufikruétushoz igenis nagy és fejtei dekik fűződik, hogy a francia nagytőkések — csak látszólagos sikerrel járó — jelenlegi ténykedésének ne helyeseljünk. Nagyromániának joga van tiltakozó szavát felemelnie, hogy szövetségeseinek illuzórius sikerekkel kecsegtető fellépése ne ránthassa őt sem áldozatok céltalan hozatalába, sem veszedelembe. Márpedig Németország felosztása Európa keletét végtelen csapásként súlytaná. Ez a felosztás Európa feloszlását is jelentené egyúttal. Ezt pedig józan ésszel senki sem akarhatja. A Giuilkos - A „Tükörének nincsen huszonötezres nyilvánossága, mégis szívesen teszem közé Gyilkos cikkeimet éppen ebben a lapban, mert.. . mert ugyan próbáljam meg máshol közzétenni ! Például Kolozsvárt, Erdély sajtócentrumában, hol országos szervezet őrködik a sajtó tisztessége fölött, hol szigorú fegyelmi tanácsok szigorú ítéletet hoznak újságírókat sérelmező újságírás felett, Kolozsvár, hol a sajtóban egy-két melegebb szó mellettem is emelődnék talán, ha — ha nem a Gyilkosról lenne a szó, kit (ugye Szász Endre, Kacér Illés, stb. stb.) nem lehet hívni tetemre, mert sajnos ,pecsétem váddal az önnön szivemig ér. ..“ És mert a költői idézeteket kedvelem: .Das lat der Fluch der bősen That Das fortzeugend sie Böses muss gebären...* MilKOS-t kit. Nem lehet büntetlenül cikket írni a Gyilkos-ba, Urak! Az egyszer vállalt szolidaritás kötelez. Most aztán masírozhatnak együtt — Győri Illés Istvánnal ! 2 Lássa kedves Gyilkos, igy kell bevezetni elegánsan egy támadást. Nem avval a vénasszonyos szájjártató manirral, hogy az első három sorban minden mérgünket kiadjuk, oszt a többi négy hasábon nincs már semmi mondanivalónk. De én itt nem is Önt akarom írásra tanítani, mert Ön ehez saját állítása szerint is „komolyan ért“ — inkább számonkénti vevőit szeretném megtanítani az olvasás művészetére, mert ehez tapasztalásaim szerint nem értenek. Seregestől jöttek hozzám : „Olvastam-e? Hogy álhirlapíró vagyok ! ? Hogy züllött Conferencier I ? Hogy a Zord Idő,Kalauz — csak sajtpapír! ?— Azonnal láttam, hogy az olvasáshoz nem értenek. Nem vették észre, hogy ezeket a harsány udvariatlanságokat ön csak úgy mondta. Amit komolyan gondolt is, azt nagyon halkan mondta, egyetlen Borocskában. Abban a párszavas óhajtásban, hogy „rendes ember legyen belőlem, akinek nem fáj a más élete...“ — ebben a pár szóban van a cikk pointja, hogy legyek olyan, mint a kolozsvári szerkesztő urak, leben und leben lassen, ne fújjam a mi nem éget, legyek „egy“ rendes ember . . . Nem leszek 1 . 3. Még akkor sem leszek, ha időközben uj t.v.ipart,t/-;rtka* szerez fizikai erőm felől és méltónak ítél a tenyerére, mert lássa, ez is ,egy“ külömbség ne-L... és a kolozsvári szerkesztő urak között, hogy engem semmiféle fenyegetéssel nem lehet kényszeríteni jóféle kompromisszumokra. Hiszen jó, tudom én azt, hogy nem éppen olyan fenyegető az Ön fellépése Kolozsvárt (a minthogy itteni közgazdasági férfiak is biztosítanak, hogy Önnek határozottan kellemes fellépése van, de hát mégis ... az ember miért szerezzen ellenségeket... mikor olyan könnyen szerezhet barátokat . . . 4. Most pedig komolyan ! A lapját ártalmasnak és rossznak tartom. Másfélévi fennállása alatt egy közepesen megírt cikket sem láttam benne. De igen . . . mintha a múlt évben májusban. egy vezércikk ... az volt a címe: „Nem bírják tovább az a cikk tűrhető volt. A „Kalauz“ május 7-iki számából lett — kiollózva! 5. Be kell vallanom, hogy ahogy itt ülök, a Corso kártyaasztalánál és „polemizálok“ Önnel — nagyon restellem magam. Olyan érzésem van — mintha a „Gyilkosába írtam volna. .. De azért, kérem, mégse üssön pofon. Nézze ... mit lehet tudni.. . ebben a felfordult világban . . . hátha visszaütöm. Osvát Kálmán Peotri Mihalii Str. Stetau ul Mau (Bolja Ui.) 3 n. alatti nzíncentDuulll mllidli (Nm Szinh. bejáratával szembe) b£IJJöö4.Plu készíti a legelegánsabb, legmodernebb czipőket! Elismert és elsőrendű munka ! Alandó kiállítás cipőkiülönlegességekben. Kész cipők kaphatók Qa»RRHMMHKS Madách, így nem lehet. Nem űzhet annyi luxust a magyarság, csak ha csupa Madáchból állna, hogy elvonatkoznék a jelentől és lakásából csinálna ezernyi