Tükör, 1923 (11. évfolyam, 3-52. szám)

1923-01-21 / 3. szám

XI. évfolyam Tpgr^mMaro8­^ 21 vasárnap 3-ik szám ElAfli* téli Ara: Egy évra 100 lei Félévre 90 lei Egyes szám­ára 2 lei Nlacé hivatali telefon 61 BaBMBBHiaBaBBHBmBmBBamaBmBamBBmBamH FelelA« szerkesztő | £ „ . „ I Kiadó laptulajdonos Nlorvay Zoltán 1 ^ IGI I Révész Béla PártonkivUli politikai hetilap Szerkesztőség és^kiadó­­hivatala Trg.-Mures (Ma­rosvásárhely) Piata Reg. Ferdinand — Főtér 35 sz. Szerkesztőségi telefon 61 Felosztás és feloszlás Ugyan mit írjunk e helyen ? Van-e ebben a káoszban olyan fiksz pont, ahol a józan gondol­kozás megvetheti a lábát s a vi­lághelyzet jövőbeni alakulására nézve határozott képet alkothatna magának ? Képtelen eszmemenettel, képte­len intézkedések egész sorozata nyugtalanítja Európa népét és meg­feszült idegekkel figyeljük egyik óra múlását a másik után, remélve, hogy e tarthatatlan állapot és ese­mény­ láncolat mégis csak a köz­óhaj szerint fog megoldódni és nem egyes elvakultak következmé­nyeket nem latoló, a holnappal nem számoló­ milliók sorsával és helyzetével mit sem törődő fele­lőtlen intézkedései szerint. Vigasztalan keserűséggel kell konstatálnunk, hogy amit józan belátásnak hívnak, az ma nagyon távol áll az európai államok vezető államférfiaitól. De ezt a tételt még­sem állít­hatjuk így fel, itt nem kárhoztat­­hatók az összes országok expo­nensei általában, itt nem vehetők egy kalap alá az összes népek vezérférfiai, itt egyedül minden fe­lelősség és a következmények min­den ódiuma egyedül a francia­ po­­­­litika irányítóira hárul. A francia politika még mindig a Napóleoni idők vak eszközeivel küzd, állítólag a létéért, állítólag a győzelem megalapozásáért, de sem­miesetre sem úgy, ahogy ezt az észszerűség diktálja, hanem olyan lehetetlen intézkedésekkel, ami előbb vagy utóbb, de feltétlenül végzetes kimenetelűvé válik e nagy­szerű népre nézve, amely sorsa irányítását túltengő fantáziájú ál­lamférfiakra bízta. Amit Franciaország jelenleg Né­metországgal szemben elkövet, le­het rideg törvény és paragrafus diktálta eljárás, lehet, hogy ezt a nagy francia kapitalisták érdeke így követeli, de semmi körülmé­nyek között nem fog áldással járni ez a francia népre, Franciaország lakosainak általánosságára, akiknek a bőrükkel és életükkel, a vagyo­nukkal kell fedezni esetleg politiku­saik szertelen eljárását. Ezt nem azért mondjuk, mintha németbarátok volnánk. Nekünk ma­gyaroknak csak veszedelmet hozott hogy sorsrendelésből a németek járszalagján lógtunk. Ezt csak azért sírjuk el, mert józan ész diktálta száraz, kegyetlen igazság, amit ok­vetlen számba kell venni és úgy határozni. Ma már vége a középkor város város ellen, megye megye ellen, fejedelemség fejedelemség el­len való, naponként ismétlődő csetepatéinak, amelyből csak a helyszínen levőknek esett kára, de már a legközelebbi szomszéd is közönnyel vette tudomásul. Ma egész Európa egy test és ha Franciaországot Európa eszének tartottuk, Németország feltétlenül a dolgos keze volt ennek a kon­tinensnek. A fej nem teheti tönkre a kezet, anélkül, hogy bele ne pusz­tuljon. Már­pedig Franciaország most ilyesmit akar végrehajtani. Feloszlatni Németországot! ? Feltevésnek is képtelenség Euró­pa veszedelme, tönkretétele származ­hat belőle és ebben az Európá­ban Franciaország is benne van !Ez öngyilkos politika, azt mindenki látja a világon, csak a francia ér­dek-államférfiak nem. De ha ők nem látják, feltétlenül látniuk kell a Franciaországgal szö­vetséges országok vezető férfiai­­nak, akiknek sorsa szoros össze­függésben van Franciaország sor­sával. Hogy Anglia, akinek haszna van a helyzetből, mint vélekedik , a dologról, ahol nekünk keleti államokunk semmi közufik­ruétushoz igenis nagy és fejtei dek­­ik fűződik, hogy a francia nagytő­kések — csak látszólagos sikerrel járó — jelenlegi ténykedésének ne helyeseljünk. Nagyromániának joga van tiltakozó szavát felemelnie, hogy szövetsé­geseinek illuzórius sikerekkel ke­csegtető fellépése ne ránthassa őt sem áldozatok céltalan hozatalába, sem veszedelembe. Már­pedig Németország­ felosz­tása Európa keletét végtelen csa­pásként súlytaná. Ez a felosztás Európa feloszlását is jelentené egy­úttal. Ezt pedig józan ésszel senki sem akarhatja. A Giuilkos - A „Tükörének nincsen huszonötez­res nyilvánossága, mégis szívesen te­szem közé Gyilkos cikkeimet éppen ebben a lapban, mert.. . mert ugyan próbáljam meg máshol közzétenni ! Például Kolozsvárt, Erdély sajtócentru­mában, hol országos szervezet őrködik a sajtó tisztessége fölött, hol szigorú fegyelmi tanácsok szigorú ítéletet hoz­nak újságírókat sérelmező újságírás fe­lett, Kolozsvár, hol a sajtóban egy-két melegebb szó mellettem is emelődnék talán, ha — ha nem a Gyilkos­ról lenne a szó, kit (ugy­e Szász Endre, Kacér Illés, stb. stb.) nem lehet hívni tetemre, mert sajno­s ,pecsétem váddal az önnön szivemig ér. ..“ És mert a költői idézeteket kedvelem: .Das lat der Fluch der bősen That Das fortzeugend sie Böses muss gebären...* MilKOS-t kit. Nem lehet büntetlenül cikket írni a Gyilkos-ba, Urak! Az egyszer vállalt szolidaritás kötelez. Most aztán masíroz­hatnak együtt — Győri Illés Istvánnal ! 2 Lássa kedves Gyilkos, igy kell be­vezetni elegánsan egy támadást. Nem avval a vénasszonyos szájjártató ma­­nirral, hogy az első három sorban minden mérgünket kiadjuk, oszt a többi négy hasábon nincs már semmi mondani­valónk. De én itt nem is Önt akarom írásra tanítani, mert Ön ehez saját állítása szerint is „komolyan ért“ — inkább számonkénti vevőit szeretném megta­nítani az olvasás művészetére, mert ehez tapasztalásaim szerint nem érte­nek. Seregestől jöttek hozzám : „Olvas­tam-e? Hogy álhirlapíró vagyok ! ? Hogy züllött Conferencier I ? Hogy a Zord Idő,­Kalauz — csak sajtpapír! ?­­— Azonnal láttam, hogy az olvasás­hoz nem értenek. Nem vették észre, hogy ezeket a harsány udvariatlanságo­kat ön csak úgy mondta. A­mit ko­molyan gondolt is, azt nagyon halkan mondta, egyetlen Borocskában. Abban a párszavas óhajtásban, hogy „rendes ember legyen belőlem, a­kinek nem fáj a más élete...“ — ebben a pár szóban van a cikk point­ja, hogy le­­­­gyek olyan, mint a kolozsvári szer­kesztő urak, leben und leben lassen, ne fújjam a mi nem éget, legyek „egy“ rendes ember . . . Nem leszek 1 . 3. Még akkor sem leszek, ha időköz­ben uj t.v.ipart,t/-;rtk­a* szerez fizikai erőm felől és méltónak ítél a tenyerére, mert lássa, ez is ,egy“ külömbség ne-L... és a kolozsvári szerkesztő urak között, hogy engem semmiféle fenyegetéssel nem lehet kényszeríteni jóféle kom­promisszumokra. Hiszen jó, tudom én azt, hogy nem éppen olyan fenyegető az Ön fellépése Kolozsvárt (a mint­hogy itteni közgazdasági férfiak is biz­tosítanak, hogy Önnek határozottan kellemes fellépése van, de hát mégis ... az ember miért szerezzen ellenségeket... mikor olyan könnyen szerezhet bará­tokat . . . 4. Most pedig­ komolyan ! A lapját ár­talmasnak és rossznak tartom. Másfél­évi fennállása alatt egy közepesen meg­írt cikket sem láttam benne. De igen . . . mintha a múlt évben májusban.­­ egy vezércikk ... az volt a címe: „Nem bírják tovább az a cikk tűrhető volt. A „Kalauz“ május 7-iki számából lett — kiollózva! 5. Be kell vallanom, hogy ahogy itt ülök, a Corso kártyaasztalánál és „po­lemizálok“ Önnel — nagyon restellem magam. Olyan érzésem van — mintha a „Gyilkosába írtam volna. .. De azért, kérem, mégse üssön pofon. Nézze ... mit lehet tudni.. . ebben a felfordult világban . . . hátha vissza­ütöm. Osvát Kálmán Peotri Mihalii Str. Stetau ul Mau (Bolja Ui.) 3 n. alatti nzínce­ntD­­uulll mllidli (Nm Szinh. bejáratával szembe) b£IJJöö4.Plu készíti a legelegán­sabb, legmodernebb czipőket! Elismert és elsőrendű munka ! Alandó kiállítás cipőkiülönlegességekben. Kész cipők kaphatók­ Q­a»RRHMMHKS Madách, így nem lehet. Nem űzhet annyi luxust a magyarság, csak ha csupa Madáchból állna, hogy elvonatkoznék a jelentől és lakásából csinálna ezernyi

Next