Tükör, 1971. április-június (8. évfolyam, 14-26. szám)

1971-04-06 / 14. szám

TÜKÖR­ KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK BALOG JÁNOS KULTURÁLIS ÉLET: MAJOR OTTÓ FOTÓFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST VIk­., GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 OST­AFIÓK: BUDAPEST 8. PFG KIADJA: a hírlapkiadó VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL, A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V. JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16.- FORINT NEGYEDÉVRE 48.- FORINT EGY ÉVRE 192. FORINT 71.0522 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 25817 Meg nem rendelt fényképe­kért és kéziratokért a szer­kesztőség nem vállal felelős­séget. A címlapon: A Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai központjának üvegháza, ahol a kísérleti növényeket helyezik el. Háttérben az elkészült laboratórium-szárny nyolcemeletes épülettömbje. Cikkünk a 19. oldalon - MTI Fotó : Fényes Tamás A hátlapon: Bujtor István a „Kapaszkodj a fellegekbe” című új magyar-szovjet koprodukcióban készült filmben. Beszámolónk a 14. oldalon. Fotó: Réger Endre A győri bás Győr folyói sem hírre, sem nagyságra nem verse­nyezhetnek például a Tibe­­rissel, a Themzével, a Du­nával. Róma, London és Budapest azonban csupán egyetlen folyóval dicseked­het, Győr viszont­­ há­rommal. Győr bölcsőjét a Kis-Du­na, a Rába és a Rábca rin­gatta. Kétezer esztendőn át e három folyó védelmezte (néha lerombolta), gyarapí­totta (vagy kifosztotta), s ma is díszíti, sőt szórakoz­tatja a várost. A 400 éves Sforza-bástya, megenyhült szigorral, ma is ott mereng a Rába-parton. A folyón azonban már régen nem hadi gályák úsznak, hanem horgászcsónakok lebegnek. Hová tűntek vajon a győ­ri vár egykor bevehetetlen erődítményei? Hová tűnt a Magyar-, a Császár-, az Új- és a Közép, valamint a Szentdombi bástya? Hová a Duna-, a Bécsi- és a Fehér­vári Kapu? Ez utóbbit — 1598 már­cius 29-én — Pálffy Miklós vitézei törték be ama neve­zetes petárdával. A többi bástyát Napóleon katonái robbantották föl 1809-ben. A maradékot maga a váro­si tanács döntötte le, 1820 december 28-án, fényes ün­nepség keretében. A győri bástyák eltűntek. S a győri bástyák ma is állanak! 700, vagy 2000 . Győr városa az idén ün­nepli 700 éves városi rang­ját. Győr azonban nem 700, hanem több, mint 2000 éves település. Mint a nagyon öreg emberek, a pontos életkorát Győr sem ismeri. Alapítói a kelták voltak, nevét is — Arrabona — tő­lük kapta, így hívták a ró­maiak is. Amikor Árpád vezér a há­rom folyóhoz elérkezett, már Győr (Gewr, Girew) volt a neve. Püspökségét, várát I. István alapította; a város ettől kezdve a Kisal­föld katonai, gazdasági és szellemi központja. S a győri vásárvámok a királyi jövedelem fő forrásai. Győr a nemesi rangját V. Istvántól kapta, 1271- ben. Győr polgárai és hos­pesei (a bevándorolt vendé­gek) „ ... fehérvári polgá­raink és hospeseinkével azonos kiváltságokat élvez­nek” — így rendelkezik a királyi oklevél, megadva Győrnek a szabad bíróvá­lasztás, a szabad vásártar­tás, sőt az árumegállítás jo­gát is. Győr 1271-től a ki­rályokat koronázó, és kirá­lyokat temető Székesfehér­várral egyrangú város! A kiváltságlevél hospesei fontos szerepet játszottak Győr életében. A középkor eme „vendégeiről” nem so­kat tudunk, a város okle­velei az 1566-os tűzvészben elhamvadtak. A későbbi századok hospeseit már jobban ismerjük. Amikor, a mohácsi vere­ség után, a töröktől reszke­tő Ferdinánd elrendelte Győr megerősítését — a vá­ros végvár lett, Bécs védel­mezője —, az építkezéseket itáliai építőmesterekre bíz­ta. Ferrabosco, Benigno, Gabelli, Castellan... Se szeri, se száma a lombar­diai, spanyol, német ne­veknek. Volt, akit egysze­rűen Olasz Jánosnak hív­tak. E vendégek zöme Győ­rött halt meg, ivadékaik itt A Liszt Ferenc u. 20. számú házban lakott egykor a győri jogakadémia két hallgatója is: Deák Ferenc és gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány vér­tanú-miniszterelnöke Három sarokerkély a Széchenyi tér sarkán r ** K* ■! .f§ ff rjS­­S iSp.s 1,1 . JJftjti □ 3

Next