Tükör, 1974. január-március (11. évfolyam, 1-13. szám)
1974-01-01 / 1. szám
SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ „A KGST-országok mezőgazdasági-élelmiszeriparának gyors fejlődése egyre jobb feltételeket, lehetőségeket teremt az élelmiszercikkek kölcsönös cseréjére. Ezeknek az országoknak a piacain egyre több olyan árucikk található, amely a kölcsönös mezőgazdasági élelmiszer szállítások eredménye. Lengyelországban széles körben ismert és kedvelt importáru a magyar szalámi, a bolgár, magyar és román gyümölcs, valamint zöldségkonzerv, s a csehszlovák cukorka és sör. Évről évre fokozódik a borforgalom is. (A KGST keretében megvalósuló borszállítások elérik az évi 2 millió hektolitert.) A cigarettaexportban Bulgária és Lengyelország vezet. Az élelmiszercikk kereskedelem fejlesztése szempontjából jó távlatokat biztosít egyebek között az a tény, hogy a szocialista országok éghajlati és talajviszonyai különbözők.” (Interpress, Varsó) Az ó-esztendő utolsó napjaiban is több érdekes és fontos esemény keltett figyelmet világszerte. Képeink 1973 végén készültek. 1. A Szovjetunióban, a tudományos kutatás terveinek megfelelően, földkörüli pályára bocsájtották fel a Szojuz-13 űrhajót: a két kozmonauta Pjotr Klimov őrnagy (baloldalt), az űrhajó parancsnoka, mellette Valentyin Lebegyev repülőmérnök, teljes sikerrel fejezte be kísérleteit . 2. A Dél- Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front KB elnökségének elnöke, Nguyen Huu Tho, valamint a testvéri küldöttség tagjai Moszkvában folytattak igen eredményes tárgyalásokat (A felvétel a moszkvai repülőtéren készült: Nguyen Huu Tho örömmel fogadja a szovjet főváros lakosainak üdvözletét) . 1 A sok viszontagság után létrejött közel-keleti békeértekezletre Iszmail Fahmi külügyminiszter (középen) vezette. Azóta már összeült az egyiptomi-izraeli katonai munkacsoport. (MTI Külföldi képszolgálat) 2Q HÍR-TÜKÖR VAN-E KIÚT? „Európa (értsd Nyugat-Európa) vég nélküli problémákkal viaskodik, s őszintén szólva nehezen képzelhető el, hogyan kászálódhat ki belőlük. A kilencek a függetlenségük megőrzésére irányuló akaratuk és azon kívánságuk közé szorulva, hogy társulásukból a lehető legtöbb hasznuk származzék, szünet nélkül ingadoznak a pesszimizmus és az eufória (betegesen fokozott, megalapozatlan jókedv) között. Akármelyik miniszterük legcsekélyebb odavetett mondata „transzba" ejti őket. Mindegyikük azzal gyanúsítja partnereit, hogy nem akarják építeni Európát, s mindegyikük arra törekszik, hogy féltékenyen ügyeljen saját nemzeti érdekeire. Nincs gazdasági politika, nincs valutapolitika, nincs közös diplomácia; mintha a Közös Piacnak soha nem kellene mássá lennie, mint tökéletesített szabadkereskedelmi övezetté, tényleges politikai felelősségvállalás nélkül. Az események azonban napról napra bizonyítják: elmúlt az az idő, amikor az európai nemzetek egymástól elszigetelten élhettek.” (Entreprise) „A NATO külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása semmiféle javulást sem hozott. Kilátás sincs valami gyors és egyszerűen eredményes orvoslásra. Az Egyesült Államok számára Európa nagyon fontos ..., de ugyanúgy az európaiaknak, az Egyesült Államok is teljesen nélkülözhetetlen ... A szövetségeseknél még mindig nincs megértés az iránt, hogy a közös feladatok fontosabbak, mint az egyes kérdések vagy fenntartások... A fennálló különbségek az Atlanti óceán mindkét oldaláról nagyobb figyelmet és fáradozást igényelnek, s ez sem csak egyszer egy évben__” (Washington Post) PORTUGÁLIA ELLENSZOLGÁLTATÁST VÁR „Az a tény, hogy az Egyesült Államok a közel-keleti fegyverszállításokkal kapcsolatban kénytelen volt a portugál tulajdonban levő Azori-szigeteket igénybe venni, jelentős eltolódást eredményezett az amerikai magatartásban Portugália afrikai politikáját illetően ... Amikor Washington megtervezte a légi úton történő fegyverzet-utánpótlást, hamarosan kénytelen volt tudomásul venni, hogy mindenütt becsapják az ajtót előtte. Köztudott, hogy Nixon milyen dühösen reagált a NATO-országok együttműködési készségének hiányára. Az egyetlen kivétel Portugália volt, engedékenysége nélkül az Izraelnek szállított fegyverutánpótlást nem lehetett volna a szükséges arányban és gyorsasággal lebonyolítani... Jól értesült körökben tudni vélik, hogy az Azori-szigetek légitámaszpontjának felhasználásáért cserébe, az Egyesült Államok a cabindai olajért nyersolajat ad, amelyet a lisszaboni finomítók jobban fel tudnak használni. (Bizonyos mértékig ez része a Gulf és a portugál kormány között fennálló megállapodásnak.) Ezzel magyarázható tehát Lisszabon bizakodása.” (The Financial Times) KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG BUDAPEST VIK., GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAI LEVÉLCÍMÜNK: 1982 BUDAPEST 8. PF 6 KIADJA: a hírlapkiaDó VÁLLALAT LEVÉLCÍM: 1959 BUDAPEST FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL, A KÉZBESÍTŐKNÉL. A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST V. EJZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓNAPRA 16 — FORINT NEGYEDÉVRE 48 — FORINT EGY ÉVRE 192.— FORINT 73-3994 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST rotációs mélynyomás FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA VEZÉRIGAZGATÓ INDEX 25817 Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. A címoldalon: Tordai Teri, a Pendragon legenda című új magyar film főszereplője Fotó: Domonkos Sándor Cikkünk a 14. oldalon A hátlapon: Hirdetés