Tükör - Új Tükör, 1976. április-június (13. évfolyam, 14-26. szám)
1976-04-06 / 14. szám
Jogalkotás, törvényesség, demokratizmus A társadalmi tudat az elmúlt években, évtizedekben nagyot változott. Másként gondolkodunk, mindinkább tudatossá válik a szocialista emberi magatartás, és erősödik törvényeink tisztelete. Ennek megfelelően a közvélemény is egyre nagyobb figyelemmel kíséri az igazságügyi munkát, az igazságszolgáltatást. A jog, a törvények és más jogszabályok, valamint a jogalkalmazás fontos szerepet tölt be a fejlett szocialista társadalom építésében. Hogyan alakul mindez a gyakorlatban? Milyenek elért eredményeink, tapasztalataink? Melyek e munka kialakított módszerei, szervei, eszközei? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel dr. Korom Mihály igazságügyminisztert hivatali dolgozószobájában. Miniszter elvtárs, a XI. kongresszus feladatként jelölte meg a törvényalkotás társadalmi nyilvánosságának erősítését. Hogyan érvényesül ez a gyakorlatban? — A törvényalkotás társadalmi nyilvánosságának erősítése szerves része a szocialista demokrácia fejlesztésének. Ez fontos eleme az állampolgárok tevékeny részvételének, a közügyek intézésében. A törvények a munkásosztály vezette dolgozó népünk érdekeit és akaratát fejezik ki. Hogy ez minél teljesebb legyen, a dolgozókra nem csupán a törvények tiszteletben tartásának feladatai hárulnak, hanem azok megalkotásában való aktív közreműködés joga is. A jogalkotási munka már régen kilépett az előkészítésben részt vevő szakemberek és a döntésre hivatott államhatalmi testületek tevékenységi köréből. S a törvényalkotásba való bekapcsolódás legjobb fórumai a társadalmi viták. Elmondhatjuk, hogy e viták közéletünkben már polgárjogot nyertek és a lakosság véleményének, javaslatainak meghallgatása és hasznosítása igen gyümölcsöző eredményeket hozott. Csak példaként hivatkozom a családjogi, az ifjúsági, vagy az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott környezetvédelmi törvény előkészítésének tapasztalataira. Ezen az úton kívánunk haladni a jövőben is, csak még szervezettebben és tartalmasabban. Úgy gondoljuk, hogy a jövőben még konkrétabb tervezeteket bocsátunk majd a társadalmi viták fórumaira és a végrehajtás különféle feltételeiről is eszmecserét folytatunk. Azt is tervezzük, hogy a vitákon elhangzott — és ott még nem válaszolt — kérdésekre, javaslatokra megfelelő formában visszatérünk, hogy ezzel növeljük az aktivitást, a felelősségtudatot. Erre a sajtó nyilvánosságát is célszerű lesz felhasználni. A társadalmi viták szervezését, vezetését ez után is a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek, a KISZ és a Nőtanács vállalja magára, egymással és az illetékes állami szervekkel összehangolt tervek alapján. E tevékenységben sokat segít, hogy ötéves jogalkotási programunk van, amelyet a Minisztertanács hagyott jóvá. Így kellő időben, kellő szervezettséggel tudjuk a társadalmi vitákat megrendezni. A bíróságokról szóló törvény néhány évvel ezelőtt a jogalkalmazás jelentős területét újraszabályozta. Melyek a törvény alkalmazásának eddigi tapasztalatai? — Az eltelt több mint három év tapasztalatai alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az új bírósági törvény rendelkezései a gyakorlatban jól beváltak. 1973. január 1-i hatállyal megteremtettük az igazságszolgáltatás egységét. Erre azért volt szükség, mert korábban a gazdasági és munkaügyi területeken felmerült jogvitákat általában nem a bíróságok, hanem államigazgatási döntőbizottságok döntötték el. Az új törvény a volt gazdasági döntőbizottságokat beolvasztotta a bírósági szervezetbe, a munkaügyi viták eldöntése céljából pedig létrehozta a munkaügyi bíróságokat. 1973. január 1-től tehát csak a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által megválasztott bíró gyakorolhat igazságszolgáltatási funkciókat. Ez a törvényi rendelkezés, a bírói hivatás nagyfokú társadalmi és állami megbecsülése mellett, a bírói függetlenség garanciáit is megerősítette, és állami életünk demokratizmusának további fejlesztését jelenti. A bíróságok az új törvény alapelveit következetesen alkalmazzák mindennapi tevékenységük során. Ennek megfelelően a büntető eljárásban bíráink, a társadalom alapvető érdekeit sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények elkövetőivel szemben, a törvény teljes szigorával lépnek fel. Ugyanakkor — a jogpolitikai irányelveink szerint eljárva — a csekélyebb súlyú bűncselekményt elkövető olyan személyek esetében, akiknek magatartása korábban nem esett kifogás alá, szabadságelvonással nem járó büntetéseket, elsősorban megfelelő pénzbüntetést alkalmaznak. A bíróságok az állampolgárok között felmerült polgári, családjogi vitákban, perekben igen sokat tesznek a szocialista együttélés normáinak erősítése érdekében. Határozottabban fellépnek a gazdálkodó szervek vitáinak eldöntésében a különféle érdekek érvényesítéséért, a társadalmi érdek elsődlegességének biztosításával. A munkaügyi viták során fontos feladatuknak tekintik az állami és a munkafegyelem erősítésének követelményét, ugyanakkor megfelelően biztosítják az állampolgárok törvényes, jogos érdekeinek védelmét is. A fejlett szocialista társadalom építésében döntő szerepe van az emberi gondolkodás változásának, a tudatvilág — ezen belül a jogtudat — fejlődésének. Hogyan segíti ezt, és általában milyen szerepet tölt be a széles körben folytatott közérthető jogpropaganda? — A jog, a törvény tisztelete elválaszthatatlan a szocialista törvényesség következetes érvényesülésétől. Tisztelni viszont csak azt lehet, amit ismerünk, ami belső meggyőződésünkké vált. A szocialista jogtudat elválaszthatatlan része a szocialista társadalmi tudatnak. Ahogy a mi társadalmunkban fejlődik és mindjobban kiteljesedik a tudatos szocialista emberi magatartás, úgy erősödik a törvények tisztelete, az önkéntes jogkövetés is. A jogismeret közvetlenül befolyásolja az állampolgári magatartást. Az állampolgárok jogi nevelése így válik eleven formáló erővé, így erősíti az állampolgári fegyelmet, így segíti a szocialista közgondolkodás alakítását. A jogok és kötelezettségek megismerése jó alapokat ad az állampolgároknak a közéletben való aktív részvételre. A jogi nevelés ezáltal a szocialista demokratizmus megvalósításának egyik fontos eszköze. Élni és helyesen élni a jogokkal, teljesíteni és jól teljesíteni a kötelezettségeket csak az tudja, aki ismeri is azokat. A jogok és kötelezettségek ismerete, az önkéntes jogkövetés azt is elősegíti, hogy a jogviták száma csökkenjen. Aki kellően ismeri a jogot, sok konfliktust elkerülhet, sok felesleges fáradtságtól és nem ritkán idegeskedéstől menti meg magát. A társadalom életének mindennapjait átszövi a jog, életünk számos vonatkozása a jog által kijelölt mederben folyik. Aki ismeri az elvárásokat, tudatában van jogainak és kötelezettségeinek és azok szerint cselekszik, az a saját életét könnyíti. A jogi nevelés ezért minden állampolgár érdekében is történik. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a legjobb, a legkorszerűbb törvények megalkotása sem elegendő önmagában. Szükséges még azok alapos megismertetése, megértése és elfogadtatása. Enélkül nem is várhatjuk el a jognak megfelelő állampolgári magatartást. Államunk nem elégedhet meg azzal a kényelmes feltételezéssel, hogy a BESZÉLGETÉS DR. KOROM MIHÁLY IGAZSÁGÜGYMINISZTERREL