Új Tükör, 1982. január-március (19. évfolyam, 1-13. szám)
1982-01-03 / 1. szám
azati ajánlat ARCOK ÉS SORSOK Hatvani Galéria A harmadik portré biennálén korunk Magyarországának arcképcsarnoka villan fel. Az arckép olykor életképpé vagy tájjá tágulva mutatja be a kiválasztott modellt, hol a festői leírás hagyományos módján, máskor formai leleményekkel. A módszertani apparátus is bővült, nemcsak az arcok múzeuma. Szükség van erre a vonulatra, hiszen nem más, mint képzőművészeti eszközökkel létrejött kornapló, mely nemcsak Dózsa, Kodály, József Attila alakját, nemcsak a zene és a kultúrtörténet személyiségeit értelmezi az érem, a szobor, a kép lehetőségeivel, hanem a névtelenek sorát is. E jó értelemben vett nyüzsgésben nemcsak a realizmus és az asszociációkkal élő megoldás sok árnyalata hoz képet a filmrendező Elek Juditról éppúgy, mint magányos, útjuk végén ácsorgó öregekről, Nagy Lászlóról, Kadosa Pálról, VI. Pál pápáról, Déry Tiborról, Hieronymus Boschról, xilofonos lányról, Mándy Ivánról, Liszt Ferencről, John Lennonról, tsz-elnökről, csángó aszszonyról is — sőt, egy esetben az emberi sorsot egy ablak jelképezi. A portré értelme így kitágul. Úgy látszik, „örök” kategória, nem csupán néhány korhoz kötött. Ha a megbízható átlag több művet sorakoztat fel a jövőben, értelme lesz annak, hogy a Hatvani Galéria ilyen nagy ambícióval rendezi meg e biennálékat. (Képünkön Román György önarckép absztrakt festménnyel című alkotása) Losonci Miklós VARJASI TAMÁS BŐRMUNKÁI Dunaújváros, Képcsarnok Gyorsan öregedő műanyagaink korában igazi öröm egy-egy szép, természetes anyagból készült tárgyat kézbe venni. Elgyönyörködni a fa erezetének ritmusában, a kavics furcsa formájában vagy akár egy darab sima bőr felületében. Varjasi Tamás, míg áztatja, nyújtja, vékonyítja, préseli, domborítja a bőrt, megfigyeli különleges erezetét, hogy a tornyát még jobban hangsúlyozza. Bőrmunkái sima vonalúak, színezésük „antikolt”, vagy a bőr eredeti színeiből áll össze. A bőr mint anyag, a felhasználás számos lehetőségét rejti magában. Varjasi találékonyan használja ki ezt. Apró használati tárgyaktól a nagyméretű faliképig sok mindent találunk itt: mágneses alapra szerkesztett bőr falburkolatot is, melynek sima vagy domborított négyzetei tetszés szerint variálhatók. Ezek a négyzetek — bár nem éppen olcsók — nagyobb felületek burkolására, díszítésére alkalmasak. A több elemből álló térelválasztón rajzos hatások érvényesülnek. Felhasználja itt az emberi test vonalait, arányait, szép mozdulatokat kifejező figurákkal díszít. Domborított faliképein szobrászi módon bánik a bőrrel, reliefjei egy-egy különleges barázdált arcot örökítenek meg. Kör alakú domborításain csak áttételesen utal a születésre, a vágyra, az emlékre. A kényelmes, fával kombinált bőrfotelek, ebédlőszékek mellett mappák, hamutálak, albumok, könyvborítók és tükrök találhatók. Jelezve azt is, hogy a bőr végül mégiscsak inkább az ipar , mint a képzőművészet anyaga. Pellionisz Valéria Didergőnk vagy fázunk. Mogorván vagy jókedvűen nézzük a világot, függően az időjárás módosulásától. Az emberiséggel talán egyidős az álom, hogy mindig és mindenütt kellemes klímában éljen. Akik nem ismerték önnön lehetőségeiket, azt hitték, hogy erőszakosan, gigantikusnak hitt átalakító tervekkel megváltoztathatják a természetet, kedvezővé tehetik az időjárást. Az éghajlattal foglalkozó tudomány, a klimatológia ismerői azonban óvatosak, tétovák és szerények. A földi éghajlatváltozások okairól több mint 300 éve vitatkoznak a tudósok. Ezt érzékelteti R. P. Beckinsale Az ÉGHAJLATVÁLTOZÁS RACIONÁLIS ELMÉLETE ÉS ANNAK EMBERI VONATKOZÁSAI című értekezése is. Az utóbbi évtizedekben az új berendezések, műszerek és a kifinomult módszerek lehetővé tették, hogy a tengerfenék üledékében és a sarkvidék jégtakarójában próbafúrásokat végezzenek. Amint ez a mi világunkban gyakran előfordul, az elemzést eszmecsere, az eszmecserét egy szervezet megalakulása követte, miközben az alapvető kérdésre adandó választól egyre távolabb kerülünk. Létrejött az INQUA, vagyis a Nemzetközi Negyedkorkutató Társulás. Minden új vizsgálat, mérés és elemzés még újabbra csábít. Minél több tudományos anyag áll a kutatók rendelkezésére, annál tartózkodóbban nyilatkoznak. R. P. Beckinsale úgy véli, hogy az éghajlatváltozások okának általánosan elfogadható magyarázatától egyre messzebb vagyunk. Mi, közönséges halandók, azt sem sejtjük, milyen idő köszönt ránk holnap. A tudósok ezer, tízezer és millió években gondolkodnak. Számolnak mindenféle eshetőséggel, így azzal is, hogy az északi jégmezők elolvadnak, a tengerszint 65 méterrel emelkedve és a Föld népességének egyharmadát gátakkal kellene megvédeni vagy át kellene máshová költöztetni. A veszély szerencsére nem közvetlen. Molnár Károly 4. ÚJ TÜKÖR Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9-11. 1073 Telefon: 221-285, 429-350, 222-408 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT HU ISSN 0133-1361 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Postacím: Budapest V., József nádor tér 1. - 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: negyedévre 102,— Ft. 1/2 évre 204,— Ft. 1 évre 408.— Ft. @ 81.3139 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme. Budapest, rotációs mélynyomás. Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató. INDEX: 25 817. Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Képes kulturális hetilap Főszerkesztő: BENJÁMIN LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettes: FEKETE SÁNDOR B. Ú. É. K.