Új Tükör, 1982. január-március (19. évfolyam, 1-13. szám)

1982-01-03 / 1. szám

a­zati ajánlat ARCOK ÉS SORSOK Hatvani Galéria A harmadik portré biennálén korunk Magyarországának arcképcsarnoka villan fel. Az arckép olykor életkép­pé vagy tájjá tágulva­­ mutatja be a kiválasztott modellt, hol a festői leírás hagyományos módján, máskor formai leleményekkel. A módszerta­ni apparátus is bővült, nemcsak az arcok múzeuma. Szükség van erre a vonulatra, hiszen nem más, mint képzőművészeti eszközökkel létrejött kornapló, mely nemcsak Dózsa, Ko­dály, József Attila alakját, nemcsak a zene és a kultúrtörténet személyi­ségeit értelmezi az érem, a szobor, a kép lehetőségeivel, hanem a név­telenek sorát is. E jó értelemben vett nyüzsgésben nemcsak a realizmus és az asszociációkkal élő megoldás sok árnyalata hoz képet a filmrendező Elek Juditról éppúgy, mint magá­nyos, útjuk végén ácsorgó öregekről, Nagy Lászlóról, Kadosa Pálról, VI. Pál pápáról, Déry Tiborról, Hierony­mus Boschról, xilofonos lányról, Mándy Ivánról, Liszt Ferencről, John Lennonról, tsz-elnökről, csángó asz­­szonyról is — sőt, egy esetben az em­beri sorsot egy ablak jelképezi. A portré értelme így kitágul. Úgy lát­szik, „örök” kategória, nem csupán néhány korhoz kötött. Ha a megbíz­ható átlag több művet sorakoztat fel a jövőben, értelme lesz annak, hogy a Hatvani Galéria ilyen nagy ambí­cióval rendezi meg e biennálékat. (Képünkön Román György önarckép absztrakt festménnyel című alkotása) Losonci Miklós VARJASI TAMÁS BŐRMUNKÁI Dunaújváros, Képcsarnok Gyorsan öregedő műanyagaink korá­ban igazi öröm egy-egy szép, termé­szetes anyagból készült tárgyat kéz­be venni. Elgyönyörködni a fa ereze­tének ritmusában, a kavics furcsa formájában vagy akár egy darab si­ma bőr felületében. Varjasi Tamás, míg áztatja, nyújt­ja, vékonyítja, préseli, domborítja a bőrt, megfigyeli különleges erezetét, hogy a tornyát még jobban hangsú­lyozza. Bőrmunkái sima vonalúak, színezésük „antikolt”, vagy a bőr ere­deti színeiből áll össze. A bőr mint anyag, a felhasználás számos lehetőségét rejti magában. Varjasi találékonyan használja ki ezt. Apró használati tárgyaktól a nagyméretű faliképig sok mindent találunk itt: mágneses alapra szer­kesztett bőr falburkolatot is, mely­nek sima vagy domborított négyze­tei tetszés szerint variálhatók. Ezek a négyzetek — bár nem éppen ol­csók — nagyobb felületek burkolá­sára, díszítésére alkalmasak. A több elemből álló térelválasztón rajzos ha­tások érvényesülnek. Felhasználja itt az emberi test vonalait, arányait, szép mozdulatokat kifejező figurák­kal díszít. Domborított faliképein szobrászi módon bánik a bőrrel, re­liefjei egy-egy különleges barázdált arcot örökítenek meg. Kör alakú dom­borításain csak áttételesen utal a szü­letésre, a vágyra, az emlékre. A ké­nyelmes, fával kombinált bőrfotelek, ebédlőszékek mellett mappák, hamu­tálak, albumok, könyvborítók és tük­rök találhatók. Jelezve azt is, hogy a bőr végül mégiscsak inkább az ipar , mint a képzőművészet anya­ga. Pellionisz Valéria Didergőnk vagy fázunk. Mogorván vagy jókedvűen nézzük a világot, függően az időjárás módosulásától. Az emberiséggel talán egyidős az álom, hogy mindig és mindenütt kel­lemes klímában éljen. Akik nem is­merték önnön lehetőségeiket, azt hit­ték, hogy erőszakosan, gigantikus­nak hitt átalakító tervekkel megvál­toztathatják a természetet, kedvező­vé tehetik az időjárást. Az éghajlat­tal foglalkozó tudomány, a klimato­lógia ismerői azonban óvatosak, té­továk és szerények. A földi éghajlat­­változások okairól több mint 300 éve vitatkoznak a tudósok. Ezt érzékel­teti R. P. Beckinsale Az ÉGHAJLAT­VÁLTOZÁS RACIONÁLIS ELMÉ­LETE ÉS ANNAK EMBERI VONAT­KOZÁSAI című értekezése is. Az utóbbi évtizedekben az új berende­zések, műszerek és a kifinomult módszerek lehetővé tették, hogy a tengerfenék üledékében és a sarkvi­dék jégtakarójában próbafúrásokat végezzenek. Amint ez a mi világunk­ban gyakran előfordul, az elemzést eszmecsere, az eszmecserét egy szer­vezet megalakulása követte, miköz­ben az alapvető kérdésre adandó vá­lasztól egyre távolabb kerülünk. Lét­rejött az INQUA, vagyis a Nemzet­közi Negyedkorkutató Társulás. Min­den új vizsgálat, mérés és elemzés még újabbra csábít. Minél több tu­dományos anyag áll a kutatók ren­delkezésére, annál tartózkodóbban nyilatkoznak. R. P. Beckinsale úgy véli, hogy az éghajlatváltozások oká­nak általánosan elfogadható magya­rázatától egyre messzebb vagyunk. Mi, közönséges halandók, azt sem sejtjük, milyen idő köszönt ránk hol­nap. A tudósok ezer, tízezer és millió években gondolkodnak. Számolnak mindenféle eshetőséggel, így azzal is, hogy az északi jégmezők elolvad­nak, a tengerszint 65 méterrel emel­kedve és a Föld népességének egy­­harmadát gátakkal kellene megvé­deni vagy át kellene máshová köl­töztetni. A veszély szerencsére nem közvetlen. Molnár Károly 4. ÚJ TÜKÖR Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9-11. 1073 Telefon: 221-285, 429-350, 222-408 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest VII., Lenin krt. 9—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT HU ISSN 0133-1361 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Postacím: Budapest V., József nádor tér 1. - 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: negyed­évre 102,— Ft. 1/2 évre 204,— Ft. 1 évre 408.— Ft. @ 81.3139 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme. Budapest, rotációs mélynyomás. Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató. INDEX: 25 817. Meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Képes kulturális hetilap Főszerkesztő: BENJÁMIN LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettes: FEKETE SÁNDOR B. Ú. É. K.

Next