Turul 1888 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
I. Értekezések és önálló czikkek - Majláth Béla: A Majláth-család nemzedékrendje (négy rajzzal)
A MAJLÁTH CSALÁD NEMZEDÉKRENDJE, (Négy rajzzal ) őseink eredetének és nemzedékrendének történelmi kútforrásokon alapuló felderítése, gyakran kíméletlen kezekkel belenyúl a megcsontosodott családi tradícziókba, leszedi a párducz kaczagányt az ősapák vállairól, s a legenda, a meseszerű alakok, a múltak homályos ködéből kibontakozva, épen nem festői ideálokban tűnnek fel előttünk. Ámde ha a múltakban a történelmi igazságokat keressük, s a társadalmi osztályok fokozatait a mai kor szellemével tekintjük , nem prejudikálhat a valóság kimondása, sem a született aristokratiának, amely társadalmi rangjánál fogva, kötelességszerűen emelkedett ki a tömeg soraiból; sem azoknak, akik, akár mint idegen származásúak, akár a nép nem kiváltságolt osztályából eredők, érdemekért küzdöttek, érdemeket gyűjtöttek a haza java körül, s jutalmul, a méltó fáradtság méltó jutalmazásául, az elmúlt századok során felküzdötték magukat, családjukat a kiváltságolt nemesi családok sorába. Meg kell barátkoznunk valahára azon eszmével, hogy a családi hagyományok dajka meséiről föllebbentsük a fátyolt, s az okiratos történelem fáklyafényénél megnézzük, mi rejlik alatta; s a történelmi igazság érdekében meg kell ezt tiszta valóságában mutatnunk a közönségnek, legyen az akár párduczbor, akár tót bocskor, akár oláh báránybor-süveg, akár német hálósipka; annál is inkább, mert az az érdem fogalmát nem csökkentheti, s hivatva van társadalmi múltunk lezajlott századait, a szükséges, kellő világításba helyezni, mert hiszen régi családaink történelme, egyszersmind magyar hazánknak is története. Okiratos történelmi kutatások alapjára helyezkedett a magyar heraldikai és genealógiai társaság, midőn kimondá, hogy a családtani szövevényes bonyodalmakat tudományos alapon czélozza földeríteni; ezen álláspontból indult ki, annak közlönye a Turul, midőn czikksorozataiban már nem egy genealógiai kérdés sikeres megoldására vezetett. Ugyanazon czél lebeg előttünk is, midőn ez alkalommal genealógiai tanulmányaink egyik eredményét a Majláth család eredetének és nemzedékrendi leszármazásának történetét, forrástanulmányok és okiratos adatok alapján bemutatni kívánjuk. Erdély történetének egyik legérdekesebb korszaka az, mely a mohácsi vésztől 1541-ig, Budavárának a törökök által való megszállásáig tartott. Ezen korszakban tűnt fel és szerepelt Maylad István, nem jelentéktelen hatáskörben, mint Erdély vajdája, a székelyek grófja és országos főkapitány, és elég jelentékenyen Erdély separatiójának előeseményeiben arra, hogy nevét a történelem megörökíthette, s az ország előkelő nemes családai sorában, az elsők között foglalhasson helyet. Családjának eredetét illetőleg, a homályt, melybe az burkolva van, régebbi történetíróink kétes értékű adatai még inkább összezavarták, elődeinek nemzedékrende pedig épen ismeretlenül maradt; s nemzetségének utódai között megszakadva áll a kapocs, hiányzik Turul, 1888. I.