Turul 1889 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
I. Értekezések és önálló czikkek - Dudás Gyula: Szeged czímerei (négy pecsétrajzzal)
Szeged czímerei.* (Négy pecsétrajzzal.) Szeged város czímerével először Jerney foglalkozott behatóbban, akinek önálló kutatáson alapuló véleménye szerint Szeged ősi czímerét egy sas képezte. Podhraczky ellenben, aki ezen kérdéssel szintén foglalkozott, a város mohácsi vész előtti czímeréül a bárányt tartotta, amely állat Jerney szerint a szomszédos Dorosma község czímere volt. Varga Ferencz, a ki a város történetének megírásánál a czímerkérdést sem mellőzte,3 Jerneynek Szeged czímerei és pecsétjeiről írt összes állításait magáévá tette, s ez által azon kényelmes helyzetbe jutott, hogy a kérdésnek minden behatóbb tanulmányozását mellőzhette. Aki azonban Jerney állításait szorosabb felülbírálat tárgyává teszi, azt fogja találni, hogy az ő dolgozatába számos hiba csúszott be. A hibák sorozata ott kezdődik, ahol a városnak 1719. évi kiváltságlevelével nyert czímerét ismerteti, a mely egészen megegyez a mai czímerrel. (I. ábra.) A kiváltságlevél szavai szerint ez a czímer egy, a Tisza medréből kihalászott pecséttöredék után készült, a mely állítólag 1200-ból való volt. (II. ábra.) Jerney sokalta az 1200 évet, s azt az inkább hihető theoremát állította fel, hogy azon pecsét, melyet a folyóból állítólaghalásztak, s a melyet a bécsi udvari kanczel ának meg* V. ö. ugyanezen tárgyról áged város czímere és pecsétje» cz. közleményt. Tu 84. 172. 1. Szerk. Jerney J: Szeged várorában levő esztendőszámi Szeged város története. 1877. 1. köt. 111—119. 1. újítás végett a szegediek annak idején bemutattak, nem 1200, hanem 1500-ban készült, a mit Varga is elfogad. De a ki a pecséttöredék czímerét közelebbről megvizsgálja, azt fogja találni, hogy az annyira modern készítmény, hogy csakis a török hódoltság kora utáni időből származhatik. Hogy e czímer, melyet különben a város ma is használ, nem középkori s egyáltalán nem is történelmi eredetű, hanem egy egészen önkényüleg készített hamis pecsét alapján csúszott be III. Károly király 1719. évi kiváltságlevelébe, azt e sorok írója mutatta ki első ízben, s ezt nem sokára a város másik történetírója, Reizner János is elismerte.A Szeged régi czímeréről nemcsak tényleg nyilvánult, de valóban nyilvánulhat is többféle vélemény. Ennek egyszerű oka az, hogy a városnak nincsenek meg az első és legrégibb szabadalomlevelei, vagy legalább monográfusai még nem kutatták fel azokat. Ily viszonyok között a régi pecsétek sphragistikai adataihoz kellett fordulni, amiknek nyomán csak annyi tény, hogy a városnak 1490. évi (III. ábra) és 1691. évi (IV. ábra) pecsétjein a sast, vagy mint Reizner véli, a pelikánt használta czímer gyanánt. Az egymagában álló sas vagy pelikán Szegedi Híradó. 1887. 171. sz. 2 Reizner János : A régi Szeged. 1887. II. köt. 166. 1. XII. Ért. 90. 1. felírásnak magyarázata. 1829. . 2 Tudományos Gyűjtemény. 3 Varga F. 186