Turul 1905 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Wertner Mór: A Bethlenfalvi Thurzó család eredete
A Magyarország határain túl is jelentékeny hírnevű Thurzó család eredetét vizsgálva a régibb irodalom egyértelműleg kimondta, hogy ősi fészke Magyarországon túl keresendő. A legtöbb kutató bebizonyítottnak vette, hogy Ausztriában már a XII. század kezdetén egy Thurzó nevű család létezett, mely a Lichtenfels, Rauheneck, Thurzenreit, Tirnstein, Aspern és Sonnberg előnevet valamint a «Turse» vagy «Turse» vezetéknevet használta s melynek egyik ága a XIV. században Zsigmond király idejében jutott Magyarországba. Wagner és utána Fejért egy 1263 és egy 1266-ból származó okmányt közölnek, melyeknek kibocsátójában mindketten a Turzó- család ősére akarnak ráismerni. Ezen oklevelek elseje szerint 1263-ban kijelenti Hugo de Liechtenwels, ministerialis Austriae, saját, úgy mint neje Kunigunda és fia Hugo nevében, hogy az Alsó-Ausztriában fekvő zwetteli monostornak bizonyos jövedelmeket adományoz; 1266-ban pedig ugyanezen Hugo elhalt neje lelki üdvéért saját és fiai, Hugo és Henrik nevében ugyanazon monostornak ismét bizonyos adományt ad. Az 1263-ban kiállított oklevél keltezése a következő : «in ascensione Domini, quae sexto idus Masi illo anno evenerat». Már most igaz ugyan, hogy a nevezett ünnep 1263-ban tényleg május 10-ére esett, csakhogy ezen, a régibb okmányokban szokatlan, szabatos magyarázat majdnem arra enged következtetni, hogy a miniszteriális úr már akkor is, midőn az okiratot kiállította, arról akart gondoskodni, hogy az évszázadok után élő kutatók az 1263. évi ascensio dominit kortani kézikönyv nélkül is meg tudják határozni. A családtörténeti adatok dolgában egyáltalán sokkal bővebb beszédű és részletesebb mint kortársai ; szükségesnek találja pl. annak kiemelését, hogy 1263-ban neki csak egyetlen egy fia van, hogy a tanuk között egyik a nagybátyja, másik a fivére, és 1266-ban, bár a tanukat név szerint felsorolja, az utolsó sorban megint szükségesnek tartja annak hangsúlyozását, hogy adománylevelét számos derék és tisztességes férfi előtt állíttatta ki. E körülmények némi kétséget támasztanak az oklevelek hitelessége iránt , legyen azonban e két oklevél valódi vagy nem, annyi bizonyos, hogy egyetlen szóval sincs bennök kimondva, hogy Lichtenfelsi Hugó osztrák miniszteriális a Thurzó nevet viselte volna. Bizonyos ennélfogva, hogy a Thurzók eredetének kérdésénél ezt az oklevelet kiindulásul fel nem használhatjuk. Másutt, nem a távoli Ausztriában, hanem itthon, a Thurzók régi lakóhelyén, a Szepességben kell a család legrégibb nyomait kutatni, hogy némi világosságot hozhassunk e régi nemzetség történetébe. * 4 * a) A szepesi káptalan 1273-ban szó szerint a következőket mondja: «accedens ad nostram presenciam Nicolaus canonicus cum fratribus suis Zguslao videlicet, Mycus, Marco comité, fratreque suo Marcus filiis Gabala, et duobus germains suis Bethlehem et Andrea, universis quoque cognatis suis» előadja (t. i. Nicolaus canonicus), hogy a Tátra hegységben egy bizonyos földet A BETHLENFALVI THURZÓ CSALÁD EREDETE. " Fejér, VII./I. k. 334, 335. 1. Turul, 1905. I.