Turul 1905 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Wertner Mór: A Bethlenfalvi Thurzó család eredete

A Magyarország határain túl is jelentékeny hírnevű Thurzó család eredetét vizsgálva a régibb irodalom egyértelműleg kimondta, hogy ősi fészke Magyarországon túl keresendő. A legtöbb kutató bebizonyítottnak vette, hogy Ausztriában már a XII. század kezdetén egy Thurzó nevű család lé­tezett, mely a Lichtenfels, Rauheneck, Thurzen­reit, Tirnstein, Aspern és Sonnberg előnevet va­lamint a «Turse» vagy «Turse» vezetéknevet használta s melynek egyik ága a XIV. században Zsigmond király idejében jutott Magyarországba. Wagner és utána Fejért egy 1263 és egy 1266-ból származó okmányt közölnek, melyek­nek kibocsátójában mindketten a Turzó- család ősére akarnak ráismerni. Ezen oklevelek elseje szerint 1263-ban kijelenti Hugo de Liechtenwels, ministerialis Austriae, saját, úgy mint neje Ku­nigunda és fia Hugo nevében, hogy az Alsó-Ausztriában fekvő zwetteli monostornak bizo­nyos jövedelmeket adományoz; 1266-ban pedig ugyanezen Hugo elhalt neje lelki üdvéért saját és fiai, Hugo és Henrik nevében ugyanazon monostornak ismét bizonyos adományt ad. Az 1263-ban kiállított oklevél keltezése a következő : «in ascensione Domini, quae sexto idus Masi illo anno evenerat». Már most igaz ugyan, hogy a nevezett ünnep 1263-ban tényleg május 10-ére esett, csakhogy ezen, a régibb okmányokban szokatlan, szabatos magyarázat majdnem arra en­ged következtetni, hogy a miniszteriális úr már akkor is, midőn az okiratot kiállította, arról akart gondoskodni, hogy az évszázadok után élő kutatók az 1263. évi ascensio dominit kortani kézikönyv nélkül is meg tudják határozni. A csa­ládtörténeti adatok dolgában egyáltalán sokkal bővebb beszédű és részletesebb mint kortársai ; szükségesnek találja pl. annak kiemelését, hogy 1263-ban neki csak egyetlen egy fia van, hogy a tanuk között egyik a nagybátyja, másik a fivére, és 1266-ban, bár a tanukat név szerint felsorolja, az utolsó sorban megint szükségesnek tartja annak hangsúlyozását, hogy adomány­levelét számos derék és tisztességes férfi előtt állíttatta ki. E körülmények némi kétséget tá­masztanak az oklevelek hitelessége iránt , legyen azonban e két oklevél valódi vagy nem, annyi bizonyos, hogy egyetlen szóval sincs bennök kimondva, hogy Lichtenfelsi Hugó osztrák mi­niszteriális a Thurzó nevet viselte volna. Bizonyos ennélfogva, hogy a Thurzók erede­tének kérdésénél ezt az oklevelet kiindulásul fel nem használhatjuk. Másutt, nem a távoli Ausztriában, hanem itthon, a Thurzók régi lakó­helyén, a Sz­epességben kell a család legrégibb nyomait kutatni, hogy némi világosságot hoz­hassunk e régi nemzetség történetébe. * 4 * a) A szepesi káptalan 1273-ban szó szerint a következőket mondja: «accedens ad nostram pre­senciam Nicolaus canonicus cum fratribus suis Zguslao videlicet, Mycus, Marco comité, fratre­que suo Marcus filiis Gabala, et duobus germa­ins suis Bethlehem et Andrea, universis quoque cognatis suis» előadja (t. i. Nicolaus canonicus), hogy a Tátra hegységben egy bizonyos földet A BETHLEN­FALVI THURZÓ CSALÁD EREDETE. " Fejér, VII./I. k. 334, 335. 1. Turul, 1905. I.

Next