Turul 1910 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Áldásy Antal: Schönherr Gyula emlékezete
SCHÖNHERR GYULA EMLÉKEZETE, (Olvastatott a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak 1909. évi deczember hó 21-én tartott nagygyűlésén). A kegyelet érzésével eltelve gyűltünk ma össze, hogy a visszaemlékezésnek egy rövid óráját szenteljük Schönherr Gyula emlékének, kit férfi korának delén ragadott el körünkből a kérlelhetetlen halál, egy csapással megsemmisítve azokat a reményeket, melyeket a magyar tudományos világ addig kifejtett munkássága alapján méltán fűzött személyéhez. Fiatal kora daczára tudományos eredményekben gazdag élet feküdt már mögötte és még többet, nagyobbat várhattunk tőle, ki telve volt a jövőbe vetett bizalommal, reménynyel, tudományos tervekkel, midőn az isteni gondviselés kifürkészhetetlen akarata reá is kimondotta : eddig és ne tovább. E rövid visszaemlékezésnek nem lehet feladata, hogy Schönherr Gyula tudományos egyéniségét minden oldalról megvilágítsa. Ez a magyar tudományos világnak egy másik fóruma elé tartozik. Mi csak arra szorítkozhatunk társaságunk kebelében, hogy Schönherr Gyula munkásságát a történelmi segédtudományok terén méltassuk, hogy bemutassuk őt, mint a társaságunk művelte tudományszakok munkáját és megemlékezzünk arról a viszonyról, mely társaságunk és a megboldogult között fennállott. Amidőn a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Schönherr Gyula emlékének mai nagygyűlésén áldoz, ezt nem a szokásos, mondhatni köznapias jogczimen teszi. Nemcsak azért rójuk le iránta kegyeletünk adóját, mert igazgató választmányunknak tagja, társaságunknak előbb jegyzője, majd egy évtizeden át titkára és folyóiratunk szerkesztője volt, hanem tesszük Turul. 1910. I. ezt azért is, mert az elhunytat társaságunkkal bensőbb összeköttetésbe, szorosabb szellemi kapcsolatba hozta az a körülmény, hogy intenzivebb tudományos munkássága társaságunk kebelében indult meg, folyóiratunk hasábjain, a magyar történelmi segédtudományok művelésének szentelve. Schönherr Gyula historikusnak készült, a magyar politikai történet problémáinak kutatását tűzte ki élete feladatául. De tudományos munkálkodásának első időszakában azt látjuk, hogy inkább a történelmi segédtudományok terén fejt ki nagyobb irodalmi munkásságot. Foglalkozik ugyan a politikai és kultúrtörténet kérdéseivel is, de előszeretettel műveli a magyar heraldikai, pecséttani és genealógiai tudományt, és e tárgyú dolgozatai gyors egymásutánban látnak napvilágot. Az évek folyamán munkálkodásában változás áll be, mindjobban előtérbe lép a politikai történet művelése, ez köti le mindinkább figyelmét, munkaerejét, a történelmi segédtudományok művelése mindjobban háttérbe szorul, anélkül, hogy azzal teljesen fölhagyott volna. Abban, hogy Schönherr Gyula tudományos pályája kezdetén a történelmi segédtudományok, a heraldika, genealógia és pecséttan terén fejtett ki nagyobb munkásságot, kétségkívül nagy része volt annak a környezetnek, melyben hivatalos életpályáját leélte. Schönherr Gyula a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában töltötte életét, Magyarország e legrégibb kulturális intézetében, amelynek feladata: nagynevű alapító-