Turul 1915 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).

I. Értekezések és önálló czikkek - Thallóczy Lajos: A bosnyák-herczegovinai "Beg" czímről

A BOSNYÁK-HERCZEGOVINAI „BEG" CZIMRŐL. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium ige­­ben felvetette a kérdést : a) hogy mely bosnyák tartományi illetőségű egyének viselhetik jogosan a beg czimet, b) miképpen bizonyítható ennek a jogosult­sága, c) micsoda jelentősége van e czimnek, eset­leg jár-e vele nemesség. Minthogy a délszlávok lakta országok kö­zül Bosznia és Herczegovina az egyetlen, a­hol a beg czim az örökletességnek bizonyos jellegé­vel dicsekszik, ennek a kérdésnek annyi érde­kes szála van, hogy azokról e helyen értekez­nünk nem fölösleges. A beg czim tartalmával Dr. Krcsmárik János, neves orientalistánk, Sax Károly, osztályfőnök és főkonzul, a­ki a bosnyák és általában véve a balkáni viszonyoknak alapos ismerője, vala­mint Dr. Trudelka Cyrill, a szarajevói múzeum ismert nevű igazgatója, foglalkoztak tüzetesen. Mi részint a feleztük tudósok közleményei, ré­szint a magunk kutatásai alapján összefoglaljuk mindazt, a­mit e kérdésben történelmi és köz­jogi szempontból nézetünk szerint megállapítani lehet. Boszniában a királyság (1374—1463.) még a szó középkori értelmében sem tudott a teljesen szuverén államiság kifejezője lenni. A bosnyák bánság 1377-ig és azután mint királyság többé­kevésbbé idegen kettős néha hármas : magyar­török és szerb befolyás alatt állott. E külső befolyások mellett a királyság soha­sem tudta az egyes oligarcha családok nagy hatalmát megtörni. A délszláv törzsek, melyek közül horvátok, szerbek és bosnyákok külön történelmi fejlődésre jutottak, a törzsrokonság ellenére történelmileg teljesen szétváltak. A hor­vát királyság a Szent­ István koronája birodal­mához csatlakozott, az egykori szerb királyság török hódoltsággá lett és csak 1815-ben tudott bizonyos önállóságra vergődni. Teljes szuvere­nitását 1878-ban ismerte el legelsőnek az oszt­rák-magyar monarchia. Míg azonban a szerbség külsőleg majdnem radikálisan demokrata irányban fejlődött, a középkori bosnyák arisztokráczia nagy részében áttérvén az iszlámra, a török uralom alatt megtartotta önállóságát és súlyát. Már a középkorban is föltetszik ennek a bosnyák arisz­tokrácziának törzsbeli önnállósága, a­mit sem a magyar Anjouk, sem a pápaság nem tudtak megtörni, de az iszlám sem. Mohamedánokká lettek ugyan, de megmaradtak bosnyák uraknak sőt a Kis-Ázsiából és egyebünnen beszármazott tiszta török birtokosok csakhamar bosnyákokká lettek. A bosnyák történelem bizonyítja, hogy a magyar fennhatóság idejében is a bosnyák elő­kelők az odavaló bán hatalma (potestas) és ha­tósága (iurisdictiója) alá tartoztak. 1357-ben Horvátinics Pál fiai Gergely és László greben­vári nemesek, valamint Stepa­nics Gergely fia glamócsil nemes ember a ma­gyar király pártjára állottak, a miért azután Lajos király megígérte nekik, hogy váraikat és javaikat «confirmabimus irrevocabiliter possiden­das et in vestris conservabimus libertatibus con­suetis». Egyúttal fölmentette őket a bosnyák­­ Glamócs rendezett városi község, glamócsi járás, travniki kerület. 1984 lakosa van, a legközelebbi vasúti állomás, Bugojno, Jég km., Jajcétől 68 kmnyi távol­ságban van. 040 m. magasan fekszik a tenger szintje­i felett. Erdős vidék, különben elég termékeny. Turul 1915. I —II.

Next