Turul 1915 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Thallóczy Lajos: A bosnyák-herczegovinai "Beg" czímről
A BOSNYÁK-HERCZEGOVINAI „BEG" CZIMRŐL. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium igeben felvetette a kérdést : a) hogy mely bosnyák tartományi illetőségű egyének viselhetik jogosan a beg czimet, b) miképpen bizonyítható ennek a jogosultsága, c) micsoda jelentősége van e czimnek, esetleg jár-e vele nemesség. Minthogy a délszlávok lakta országok közül Bosznia és Herczegovina az egyetlen, ahol a beg czim az örökletességnek bizonyos jellegével dicsekszik, ennek a kérdésnek annyi érdekes szála van, hogy azokról e helyen értekeznünk nem fölösleges. A beg czim tartalmával Dr. Krcsmárik János, neves orientalistánk, Sax Károly, osztályfőnök és főkonzul, aki a bosnyák és általában véve a balkáni viszonyoknak alapos ismerője, valamint Dr. Trudelka Cyrill, a szarajevói múzeum ismert nevű igazgatója, foglalkoztak tüzetesen. Mi részint a feleztük tudósok közleményei, részint a magunk kutatásai alapján összefoglaljuk mindazt, amit e kérdésben történelmi és közjogi szempontból nézetünk szerint megállapítani lehet. Boszniában a királyság (1374—1463.) még a szó középkori értelmében sem tudott a teljesen szuverén államiság kifejezője lenni. A bosnyák bánság 1377-ig és azután mint királyság többékevésbbé idegen kettős néha hármas : magyartörök és szerb befolyás alatt állott. E külső befolyások mellett a királyság sohasem tudta az egyes oligarcha családok nagy hatalmát megtörni. A délszláv törzsek, melyek közül horvátok, szerbek és bosnyákok külön történelmi fejlődésre jutottak, a törzsrokonság ellenére történelmileg teljesen szétváltak. A horvát királyság a Szent István koronája birodalmához csatlakozott, az egykori szerb királyság török hódoltsággá lett és csak 1815-ben tudott bizonyos önállóságra vergődni. Teljes szuverenitását 1878-ban ismerte el legelsőnek az osztrák-magyar monarchia. Míg azonban a szerbség külsőleg majdnem radikálisan demokrata irányban fejlődött, a középkori bosnyák arisztokráczia nagy részében áttérvén az iszlámra, a török uralom alatt megtartotta önállóságát és súlyát. Már a középkorban is föltetszik ennek a bosnyák arisztokrácziának törzsbeli önnállósága, amit sem a magyar Anjouk, sem a pápaság nem tudtak megtörni, de az iszlám sem. Mohamedánokká lettek ugyan, de megmaradtak bosnyák uraknak sőt a Kis-Ázsiából és egyebünnen beszármazott tiszta török birtokosok csakhamar bosnyákokká lettek. A bosnyák történelem bizonyítja, hogy a magyar fennhatóság idejében is a bosnyák előkelők az odavaló bán hatalma (potestas) és hatósága (iurisdictiója) alá tartoztak. 1357-ben Horvátinics Pál fiai Gergely és László grebenvári nemesek, valamint Stepanics Gergely fia glamócsil nemes ember a magyar király pártjára állottak, a miért azután Lajos király megígérte nekik, hogy váraikat és javaikat «confirmabimus irrevocabiliter possidendas et in vestris conservabimus libertatibus consuetis». Egyúttal fölmentette őket a bosnyák Glamócs rendezett városi község, glamócsi járás, travniki kerület. 1984 lakosa van, a legközelebbi vasúti állomás, Bugojno, Jég km., Jajcétől 68 kmnyi távolságban van. 040 m. magasan fekszik a tenger szintjei felett. Erdős vidék, különben elég termékeny. Turul 1915. I —II.