Turul 1942 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló cikkek - Ludwig Vince Oszkár és Maschek Ferenc: Corvin János anyja. (Felolvastatott a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság 1941. dec. 19-én tartott ülésén)
CORVIN JÁNOS ANYJA. Felolvastatott a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 1941. december 19-én tartott ülésén. Corvin Mátyás király, az ozmánok réme, a magyar csaták ünnepelt hérosza, a magyar hősi daloknak, sőt a szlovén népmondáknak is legendás hőse, a történetkutatásnak állandó tárgya mind politikai szerepe, mind pedig kulturális jelentősége miatt. Életének és uralkodásának történetét bel- és külpolitikai viszonylatokban már nagy részletességgel előadták, egy talány azonban még mind a mai napig megoldatlan maradt . Nem ismerjük származását egyetlen fiának, Jánosnak, aki egy törvénytelen viszonyából született, és akit a magyar királyi trónra — mindenesetre hiába — jelölt ki utódjául. A klosterneuburgi apátsági levéltárban talált okiratoknak, mint fontos és megdönthetetlen bizonyítékoknak ismeretében azonban abban a helyzetben vagyunk, hogy erre az eddig válasz nélkül maradt kérdésre biztos feleletet adhatunk. Ezek az okiratok, melyeket hátrább szó szerint közlünk, a következők : 1. Edelpeck Borbálának, Corvin János édesanyjának 1491. szeptember 13-án kelt végrendelete. 2. Egy 1478. december 12-én kelt adás-vételi szerződés. 3. Egy 1495. március 30-án kelt meghatalmazás. Mielőtt az okleveles feljegyzéseknek a magyarázatához fognánk, vessünk egy pillantást az említett viszonnyal foglalkozó kutatás eddigi eredményeire. Engel Geschichte des ungarischen Reiches című munkájában a következőket írja : «Mátyás kijelentette — a sziléziai monda szerint — hogy Corvin János az ő természetes fia (kinek édesanyja Krebi vagy Krebil Mária, Krebil Péter breslaui polgármesternek a leánya felvette a fátylat) és egyidejűleg nyilvánosan kihirdette Beatrix-szal tervezett eljegyzését.» Bizonyára nem tévedünk, ha Engelnek a sziléziai mondákra való ezt a hivatkozását Eschenloher Péternek, Breslau város egykori írnokának krónikájára vezetjük vissza. Az Eschenloher által feljegyzett sziléziai mondának pedig nyilván a következő az eredete : Az a körülmény, hogy Mátyás király Sziléziában nagy területeket juttatott fiának, a népben már korán azt a homályos véleményt érlelhette meg, hogy fia egy sziléziai anyának törvénytelen gyermeke. A fátyol felvételének híre azzal a ténynyel kapcsolatos, hogy Corvin János anyja, mint később látni fogjuk, a bécsi Szent Jeromos bűnbánati házba lépett be. A sziléziai monda késői kivirágzása egy breslaui költő, Friedrich August Wentzel (1773—1823) színdarabja, melyben poétikus elgondolással Krebil breslaui tanácsnok leányának teszi meg Corvin János anyját, aki a város 1474. évi megszállása alkalmával került Mátyás királlyal közelebbi viszonyba. Engel valószínűleg Wentzeltől vette a Krebil nevet. A sziléziai monda alapján, saját kutatásaival kiegészítve, beszél Fraknói is János herceg származásáról, ő a következőket írja : «.. .épen ekkor, Boroszlóban időzése alatt (1469. tavaszán), mikor lakomára és táncmulatásokra gyakran hívta meg Szilézia előkelő hölgyeit, ezek egyike mély szenvedélyt keltett a hat esztendő óta özvegy, huszonkilenc éves királyban. A benső viszony, mely köztük létesült, nem maradt futólagos szerelmi kaland, hanem tartós összeköttetéssé szilárdult. A fiatal nő a hódítást, amit szépségének köszönhetett, bizonyára a szív és szellem nemesebb tulajdonságaival volt képes állandósítani. Magyarországba n Wien, 1813. III. Abt. 341. 1. Breslau, 1809. és 1817.