Turul 1996 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1-2. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Reisz T. Csaba: A Lipszky család és címere
1. ÉRTEKEZÉSEK ÉS ÖNÁLLÓ CIKKEK A LIPSZKY CSALÁD ÉS CÍMERE A Trencsén vármegyében élő kisnemes Lipszky családot (IV.) János nevű tagja tette országosan ismertté. Az általa szerkesztett és nevével fémjelzett térképi, valamint az ahhoz készült mutatókönyv nemcsak a kortársak véleménye szerint volt kitűnő munka, de napjaink történészei, régészei és nyelvészei is nagy haszonnal forgatják, a térképek kedvelői pedig becses darabként tartják számon példányait. Milyen családból származott János, mit tudhatunk őseiről? Nagy Iván nevezetes családtörténeti munkájában szerepel ugyan a család néhány tagja, de a leszármazási sorok hiányosak és hibásak is.3 Nagy a családi címert is leírta, de a címer képét csak Siebmacher Wappenbuchja adta meg.4 A Lipszky János huszártiszt életével és tevékenységével foglalkozó későbbi cikkek is csak a szülőket és az első név szerint ismert „őst" említették. Sajnálatos módon a megfelelő forrásokhoz közelebb levő - és azokat ismerő - szlovákiai szakírók sem szenteltek nagy figyelmet a kérdésnek, sőt az ősi szlovákságot hangoztatva még téves következtetésre is jutottak a család eredetét illetően.Csak legújabban került sor arra, hogy a források adatainak megfelelő rendszerezésével egy pontosnak tekinthető - bár helyenként kiegészítésre szoruló - családtörténeti összefoglaló szülessék. Erre az alkalmat Lipszky János születésének 225. évfordulója szolgáltatta, amit a szlovák történészek a katona-térképész szülőhelyén, a Trencsén megyei Szedlicsnán (ma Trenčianske Stankovce része) rendezett tudományos üléssel ünnepeltek. A szeminárium résztvevői számára kiadott antológia mindössze 40 példányban készült, könyvárusi forgalomba nem került, így a tanulmányok (elsősorban is Milan Šišmiš két dolgozatának) alapvetően újszerű adatai nem épülhettek be a hazai (és talán az ottani) tudományos irodalomba sem. Jelen tanulmány a magyar és szlovák szakirodalmi és levéltári adatok összesítésével igyekszik felállítani a családfát, illetve a pecséthasználatból a család eredetére vonatkozó adalékkal szolgál. Nagy Iván és ennek nyomán Siebmacher a családot lengyel eredetűnek tartotta, akiknek hazájukból protestáns vallásuk miatt kellett menekülniük. A régebbi szlovák szakirodalom (Fojtík, Prikryl és nyomukban mások) a család ősi szlovák nemességét hangoztatta, bizonyítékul az egyes családtagok (pl. János és apja) szlovák nyelvű iratait hozta fel. E megállapításkor azonban mellőzték ugyanezen személyek német, latin és esetenként magyar nyelvű dokumentumait. Az újabb Szlovák Életrajzi Lexikon már szakít az addigi felfogással, és szintén lengyel eredetűnek vallja a családot,s ezt a felfogást támasztja alá a családi hagyomány is, mely szerint Lipszk városából származnak.10 Az említett évfordulós kiadványban Šišmiš teljesen új gyökereket tárt fel: a család ősei a fehérhegyi csatavesztést (1620. november 8.) követően száműzött csehek voltak, akik Trencsénben letelepedve idővel összeolvadtak a szlovák nyelvű környezettel.11 A Lipszky család első 12 név szerint ismert tagja Dániel volt, aki 1623-ban született Németbródban (Deutsche Brod, ma Havlíckov Brod, Csehország). 1642-ben érkezett Trencsénbe, és 1643. október 9-én már felvették a városi polgárok közé. Ekkor jegyezték fel a városi jegyzőkönyvbe: „IX Octobris. Receptus est in consortium] conciviu[m] et vicinoru[m] Ci[vi]t[a]tis isti[us] Honest[us] et L[itte]rat[us] vir dominus] Daniel Lipski, qui de facto Juramentu[m] fidelit[a]tis et obedientiae sole[m]iiter p[rae]stitit, et etiam L[itte]ras suas natalitias Teuto Brodae, Anno 1623 in festo B. Matthiae Ap[osto]li emanatas, et in pargame-