Turul 2012 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1. füzet - 1. Értekezések - SZUROMI SZABOLCS ANZELM: AZ egyházi anyakönyv mint az egyházi levéltári állomány sajátos kategóriája. Áttekintés a Katolikus Egyház hatályos kánoni előírásai alapján
SzUROMI SZABOLCS ANZELM O. PREM. Az egyházi anyakönyv mint az egyházi levéltári állomány sajátos kategóriája. Áttekintés a Katolikus Egyház hatályos kánoni előírásai alapján* Az egyházi levéltári anyag szűk értelemben az egyházi hivatalok tevékenysége körében keletkezett hivatalos iratokat jelenti. Az egyházi levéltárak állományának legnagyobb részét ennek tükrében az anyakönyvek, a házassági peres iratok vagy más, egyházi közérdeket érintő dokumentumok alkotják. Az említett típusú iratok kezelésénél hangsúlyosan ügyelni kell a Katolikus Egyház saját jogának - azaz a hatályos egyetemes és részleges kánoni előírásoknak - a megtartására, különös tekintettel az illetékes megyés püspök, érsek vagy szerzetesi nagyobb elöljáró engedélyezési jogkörének teljes mértékű tiszteletben tartására, valamint az esetlegesen kötelező állami jogszabályok maradéktalan követésére, amennyiben azok nem ellentétesek az egyház belső jogával és céljával, azaz a lelkek üdvösségével. A történeti és az egyes intézmények mindennapi működéséhez szükséges aktív levéltári anyag számos egyházi intézményben, sajátosan pedig a plébániákon együtt, illetve vegyesen található, felügyeletük pedig a területileg illetékes megyés püspök kompetenciájába tartozik. Ennek a megfelelő rendezésére mind a mai napig több egyetemes és részleges kánoni norma született. A katolikus egyházi levéltárakra vonatkozó kánoni források A hatályos Codex iuris canonici (továbbiakban CIC) 486-491. kánonjai egyetemlegesen szabályozzák az egyházi levéltárak létesítését és működését, ezen túlmenően a CIC önálló kánonban foglalkozik a plébániai anyakönyvekkel (vesd össze 535. kánon), illetve a házassági anyakönyvezéssel (vesd össze 1121-1123. kk.). Ez az egyetemes norma kiegészül a Szent Klérus Kongregáció által 1971. április 11-én kiadott és továbbra is hatályban lévő De cura patrimonii historico-artistici Ecclesiae körlevél normájával, továbbá az Államtitkárság által az egyházi levéltárak okmányainak sokszorosítására vonatkozóan 1978. július 31-én kiadott részleges irányelvvel, s végül Az egyházi levéltárak szerepe a lelkipásztori életben címmel 1997. február 2-án közreadott körlevéllel, amely 1998-ban magyar nyelven is napvilágot látott. A hatályos kánoni előírásokat -így azok értelmezését is - alapvetően befolyásoló korábbi rendelkezések közül fontosak XIV. Benedek pápa (1740-1758) 1741. november 17-én kelt Latis Vobis kezdetű enciklikája,7 Szent X. Piusz pápának (1903-1914) a házasság anyakönyvezésére vonatkozó 1907. augusztus 2-i híres Netemere dekrétuma,8 valamint 1912. január 1-jei Etsi Nos kezdetű konstitúciója,9 továbbá XII. Piusz pápa (1939-1958) Exsus Família kezdetű és 1952. augusztus 1-jén kiadott apostoli konstitúciója,10 s természetesen a CIC (1917) 381,470, és 1103. kanonok. A felsorolt hatályon kívüli normák igen jelentősek az egyházi levéltárak és különösen a plébániai anyakönyvezés és anyakönyvi másolatok kiállítása tekintetében. Mivel tartalmukat az új Egyházi Törvénykönyv is átveszi, illetve azzal összhangban lévő részletesebb rendelkezéseket tartalmaz, így a CIC 6. kánon 2. § értelmében a hatályos jogot ezen régebbi kánoni előírások figyelembevételével szükséges értelmezni.11 * Itt köszönöm meg S.Ema R. Raffaele Farina SDB, a Szent Római Egyház Bíboros Levéltárosának és Könyvtárosának személyes szakmai segítségét a szentszéki dokumentumok mértékadó értelmezése terén. Részletesen pl. Naz, R. (dir.), Dictionnaire de droit canonique, I. Paris, 1924,1028-1032. Haering, S. - Schmitz, H. (ed.), Diccionario enciclopédico de Derecho Canónico, Barcelona 2008. 50-52. Varga Lajos: A történeti levéltár és szerepe az egyházmegye életében. In: Kánonjog, 12 (2010) 7-16, különösen 12-14. 2 Erdő Péter: Egyházjog. Bp., 2005." (Szent István Kézikönyvek 7.) 356-357. 3 SC Clericis, litt. circ. De cura patrimonii historico-artistici Ecclesiae (11 apr. 1971), AAS 63 (1971) 315-317. 4 Secretaria Status seu Papalis, Normae part. (31 iul. 1978): Leges Ecclesiae post Codicem iuris canonici editae, V. Romae 1980. 7476-7477. 5 Pont. Com. Bon. Cult., litt. Nel corso (2. febr. 1997): Enchiridion Vaticanum, XVI. 74-99. 6 Az egyházi levéltárak szerepe a lelkipásztori életben (Római Dokumentumok XI.), Bp., 1998. 7 Benedictus XIV. Ep. Enc. Satis Vobis (17 nov. 1741): Leges Ecclesiae post Codicem iuris canonici editae, VII. Romae 1994. 9339. 8 Pius X. Deer. Ne temere (2 aug. 1907): Pii X Pontificis Maximi Acta, IV. Romae 1914.4046. 5 Pius X. Const. Etsi Nos (1 ian. 1912): Leges Ecclesiae post Codicem iuris canonici editae, VII. Romae 1994. 9339. 10 Pius XII, Const. Ap. Exsul Família (1 aug. 1952): Leges Ecclesiae post Codicem iuris canonici editae, VII. Romae 1994.10180. 11 Erdő P.: i. m. 89.