Genetz Arvid (szerk.): Orosz-lapp nyelvmutatványok. Máté evangélioma és eredeti textusok - Ugor füzetek, 1. szám (1879)
Máté evangélioma és eredeti textusok
4 GENETZ ARVID sztarsina (elöljáró, kerületi bíró) Parfentjej Alexandrov Pjanov segélyével, továbbá egy mesét s néhány találós mesét Lovozeroból. A ter-lapp vagyis keleti dialektus (lp. Tarje kill) uralkodik a félsziget egész keleti részén, tudniillik Ponojban és Szosznovka, Lumbovszk, Jokonga, Kuropljov és Kámenszk pagosztokban (lappai Sosmoske, Lugnbes vagy Limbes, Jovkuj, Kiottemjagre és Kintuš sijt) ; ennek a szóejtésnek mutatványa több mese és találós mese, melyeket részint Ponojban, részint az illető falvakban írtam föl lumbovszki és jokongai lappok elbeszéllése szerint. Az evangélium utolsó fejezeteit Kantalahtiban fordítottam egy ott lakó orosz ember, Artamon Kornilovics segélyével, ki egyaránt jól tudott lappul és oroszul. Ez a fordítás egyetlen mutatványom az akkalai vagy déli dialektusból, melyet Akkala (lp. Ájikel sijt) és Jokosztrov (lp. Сщк-sür sijt) pogosztokban beszéllnek. Végre a notozeroi vagy nyugati dialektust tünteti föl két Kólában felírt dal Notozero pogosztból (lp. N'uoht-jai'r sijt) és egy mese Szongel pogosztból (lp. Sünjei sijt), mely két helység ezen nyelvjárás területéhez tartozik. Utazásom alatt alkalmam volt hallani a lapp nyelvet, amint az említett helységekben, kivéve csak Voronenszket, dívik ; tehát saját tapasztalásomból helyesnek bizonyíthatom az orosz lapp nyelvjárásnak föntebbi osztályozását, amelyet készen kaptam kólás fordítómtól, még mielőtt egyet is ismertem volna közülök. De nem adhatok saját észrevételeimen alapuló tudósítást azon nyelvről, melyet az orosz-lapp területnek a norvégiai Finnmarkkal határos északnyugati részén beszélnek Motka (1]), Mark sijt), Pecsenga (pl. Peaccem sijt) és Pázereka vagy Pászvíg (lp. Páéyas sijt) pagosztokban; mert Kólában nem találkoztam oda való lappokkal s nem tartottam érdemesnek külön oda utazni, kivált minthogy Friss tanár, a lapp nyelv jeles vizsgálója, 1867-ben tett utazása közben ezen helységeket is meglátogatta. Az említett kildini lapp szerint az ottani nyelv egy külön nyelvjárás, mely jobban különbözik a kildinitől mint a többi orosz-lapp dialektus, és a finnmarki (,,filmanszki“) nyelvhez közeledik. A notozeroi lappok meg azt tartották, hogy a markai nyelv legközelebb áll az övékhez, de a pecsenyai és pászvígi nyelv inkább a «filmanszki» nyelvhez közeledik. Végre ki kell emelnem, hogy az orosz-lapp nyelvjárások mégis, amennyire őket ismerem, közelebb állnak egymáshoz, mint akármely más nyelvjáráshoz, úgy hogy együttvéve egy orosz-lapp fő nyelvjárást képeznek, mely több hangtani, alaktani és szótári pontban különbözik a többi három, tudniillik a svéd-lapp, norvéglapp és finn- vagy enare-lapp fődialektusoktól. Az orosz-lapp nyelv leírásában használt betűjegyekre nézve megjegyzem, hogy : s, f, z, c, j, c, magyar s, zs, z, cs, ds, ez, dz .