Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin A magyarok eredete cz. munkájára - Ugor füzetek, 6. szám (1883)
FELELET. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin A magyarok eredete ez. munkájára. Megvallom, hogy csak némi restelkedéssel fogok oly kérdés megvitatásához, amelyről immár azt hittem, hogy többé nem lehet kérdés, hogy t. i. a magyar nyelvnek mely nyelvcsoportban találjuk közvetetlen rokonait? Tudva van, hogy erre nézve a magyar összehasonlító nyelvtudomány már jócska idő óta tisztába hozta és megállapította a maga feleletét, mely imigyen szól: a magyar nyelv a nagy altaji nyelvcsalád csoportjai közül legközelebbről és közvetetlenül az úgynevezett ugor vagy (amint még szintén nevezik) finn-ugor nyelvek csoportjához tartozik, azaz ezeknek hajdani egységéből (az ugor alapnyelvből) vált ki; e mellett a közte (a magyar nyelv közt) és egyéb (nem ugor) altaji nyelvcsoportokbeli nyelvek közt észre vehető nyelvanyagi és grammatikai egyezések vagy a) olyanok, amelyek az altaji ősrokonságból vagy az egyes altaji csoportok őshajdani egységéből (altaji alapnyelvből) erednek s így, bár egyikrészt a magyar nyelvben (vagy a magyar nyelvben is) fönn vannak tartva, mégis mint egyezések nem a különvált magyar nyelvnek valamely más altaji csoportbeli nyelvhez való különösebb rokonsági viszonyát bizonyítják, hanem csak az összes ugor csoportnak (illetőleg az ugor alapnyelvnek) a többi altaji csoportokhoz való rokonsági (egybetartozási) viszonyának föltüntetői (ilyen pl. magy. vol-, val- «esse» = tör. bol-, ol- «fieri, esse», mong. bol- «werden, reif werden» ; magy. él«vivere» = szamojéd jile-, ile- «vivere»); — vagy b) olyanok, amelyek a különvált magyar nyelvnek az illető más altaji csoportbeli nyelvekkel való történeti érintkezéséből*.erednek, s amennyiben az illető egyező szók (esetleg "grammatikai alakok) ez utóbbiakban sajátságosan megalakultaknak vagy ezek ősi birtokához tartozóknak bizonyulnak, a magyar nyelvanyagnak idegen A M. T. AKADÉMIA I UGOR FÜZETEK. 6 főTITKÁR HIVATALA