Halász Ignácz (szerk.): Svéd-lapp nyelv. 1. Lule- és pite-lapmarki nyelvmutatványok és szótár - Ugor füzetek, 7. szám (1885)
Svéd-lapp szövegek - I. Lule- és Pitea-lappmarki nyelvmutatványok
LULE- ÉS PITEA-LAPPMARKI NYELV. 3 Nyomtatás. pardnev, ja ton kalkah káécot aide namav Jesusen; ja son kalka lånestet almogas sia suddoist. (22) Tat kaika lä Saddam, vai ållanet kalkai tat, mi sardnotum lei herrast profeta čada, kutte jatti: (23) käca, neida kalka šaddat esselassanja rägatetpardnev ja si kalkeh käccot alde namav Emmanuelen, tat lä éälgestovum : jubmel miai kum. (24) Ko Josef nakkarest kåcajam lei, takai son nåu ko herra engil lei so kåcéom, ja valdi nissunas eéas lusa. (25) Ja i son tåhdam so, tassa ko son lei rägatam vuostas rägatum pardnes ; ja son kåcéoi alde namav Jesusen. Átírás. lä /v. leä] sahkana?n, leä täte ajeles vuoigenäst /v. vuoinenäs]. (21) Ja son kaláka riekätet parrhtnieu, ja ton kalhka' kohcéu°t alte namau Jiesusen ; ja son kaláka loniestet älämokas sijä suttuist. (22) Tät käihka lä Saddam, väi ollanet kalhkai tät, mi sarrhtnuotum läi härrast profehta catä, kuhti jahtij: (23) keähca, niéjéta kalåkä šaddat iesslelassan ja riekätet parrhtnieu ja sij kaleki kohčču°t altä namau Imänuelen, tät leä čielkestuvvum: jupmläl miai kum. (24) Ko Josef nahkärest kocäjam lei, takai son nouh ko härrä iänkil läi sä kohččum, ja valti nissunas iečas lusä. (25) Ja i son tohőtam sü, tasä ko sonn läi riekätam vuostas riekätum parrhtnis ; ja son kohéui altä namäu Jiesusen. Láthatjuk e mutatványokból, hogy a nyomtatott szöveg nagyon tökéletlenül tükrözteti vissza az élő kiejtést. Nincs benne megjelölve a magánhangzóknak hosszúsága, rövidsége; a diphthongusok helyett nagyobbára egyszerű hangokat találunk; a svéd-lappságban annyira szereplő aspiratiónak nyoma sincs; a mássalhangzóknak gyöngülése és erősbülése pedig, ami a Lule lappmarki és a tőle éjszakra eső svéd-lapp nyelvjárásoknak jellemző sajátsága, csak nagyon tökéletlenül van föltüntetve. Nyelvészeti szempontból az átírt szövegek tehát ép oly fontosak, mint az eredetiek. Ép oly híven tüntetik föl az élő nyelvet, mint ezek. A Lule és arvidsjauri nyelvjárásbeli szövegek leírásánál az eddig szokásos átírást követtem. Csak ahol új hangokat, vagy új hangszínezést kellett jelölnöm, használtam új jegyeket. Ilyen új jegyek a következők: gy magyar a, o (o és u között levő hang).