Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozásukban ismertetve - Ugor füzetek, 11. szám (1894)
A vogul nyelvjárások szóragozása
VOGUL NYELVJÁRÁSOK. BEVEZETÉS. 3 ráz kavicsos part e h. rás, azé e h. ásd. Még határozatlanabb a magánhangzók jelölése; a déli nyelvjárások ( 9-je nincs megkülömböztetve az ö-től*) (mám nép e h. mám, kapladik e h. khep, vádi rövid e h. vei) ; az oroszban oly közönséges i hang az г-től (pi fiú e h. pV, éri éneke b. éri', mail mell e h. ma'il, lail láb e h. la'il); az é hangot jelölheti o, u. q, a, d, e betű (várom, várom , vdrém csinált, mágom, mágum = mágoni nép, tdidit, talég csúcs, kqlqh — khqléy nép) stb. Tekintettel e körülményekre helyénvalónak látszott a még teljesen ismeretlen nyelvjárások mellett a már némileg földolgozott kondai és éjszaki nyelvjárásokat is fölvenni jelen vogul nyelvi tájékoztató keretébe, amint kiterjeszkedtem az alsó lozvai vogul nyelv ismertetésére is, noha erre Ahlqvist úti levelei nyomán szintén vannak tudósításaink (1. Schiefner közleményét a Bulletin de la classe des Sciences historiques etc. de l’Académie d. sc. de St. Petersbourg. XVI. tóm. 1., 2., 4. és 5. számaiban, valamint kivonatát Hunfalvy említett értekezése toldalékában). Az egyes nyelvjárások vázlataihoz mutatványokat is mellékeltem gyűjtéseimből, maguktól a közlőktől eredő jegyzetekkel s fordításokkal. E mutatványok megválasztásánál szem előtt tartottam a változatosságot, vagyis hogy meg legyenek bennük példái mind a főbb műfajoknak, melyekből saját gyűjtésem szegély déli vogul hagyományai állanak. Ez utóbbiak megfejtése egyik fő czélja volt vogul nyelvészeti tanulmányútamnak; hogy minő volt tulajdonképpen ez a «megfejtés» munkája, a pellon nyelvre átírott Khgis-éneken mutatom be, összehasonlítás czéljából melléje állítván Begulytól származó eredetijét. Alkalmas erre az éjszaki nyelvre átírt Kur-dér kaj-san is, melynek lozvai nyelvű eredetijét Hunfalvy közölte «Vogul föld és nép» művében (1661.). Ez utóbbinál tanulságos egyszersmind a fordítások egybevetése, melyből látható, hogy Begulynak immár kiadott éjszaki vogul hagyományai is mennyit *) Csak déli vogul utazásainak vége felé, a pelimi nyelv kutatása alkalmával, jut Reguly e hangok külömbségének határozott tudatára. A pelimi szótári adatokban ugyanis többször találjuk az orosz ř betűt, hol a déli vogul kiejtés o-t hallat, pl. Ш == lel láb, k'hp = khep hajó, mui,t = met máj. Az e hang — ép úgy mint a pekmiben — gyakori a közép és alsó lozvai nyelvjárásokban is, de Begulynak innen való terjedelmes szótári és textusgyűjtéseiben nincs külön jegy számára.*