Munkácsi Bernát (szerk.): Déli osztják szójegyzék dr. Pápai Károly gyüjtései alapján - Ugor füzetek, 12. szám (1896)

Déli osztják szójegyzék

2 MUNKÁCSI BERNÁT. lett csupán az a kár, hogy túlságos hűséggel ragaszkodott az oszt­ják közlő orosz nyelvi zsargon kiejtéséhez is, úgy hogy sok esetben a torz alakú orosz szó igazi mivolta meg sem volt számomra hatá­rozható. A jelen szójegyzékben minden adatnál közlöm a talált orosz fordítást, valamint az esetleg hozzáfűződő magyar nyelvi magyarázatot, melyek mellett a zárójelben adott fordítások vagy megjegyzések tőlem származnak. Ahol csak alkalmam volt rá, mel­lékeltem a PÁPAI-féle adatokhoz Castren (C.) déli és Ahlqvist (A.) éjszaki osztják adatait is, részben a dialektikus eltérések feltüntetése, részben ez adatok kölcsönös igazolása szempontjából. Az alkal­mazott rövidítési jelek értelme a következő : K. — kondai osztják, KO. = középobi, KO. = felsőobi, S. — szurguti, I. — krtisi, Jg. = jugani, VJ. — vaszjugani, V. = vad­-vidéki, EO. — éjszaki oszt­ják, EV. · éjszaki vogul, KV. · kondai vogul. Az itt adott új nyelvi anyag érdekességei közül álljon e helyt néhány feltűnőbb jelenség. — A vogulból ismert szóközépi és szó­végi ^-féle enyhe hehezetet (éri’ ének, jai atya) P. több szurguti magánhangzós kezdetű szó elején jegyzi s többször Ū-nak is írja. Ilyen esetek: 'amtu (így is: hamtu) bölcső, 'amélyol ül, lance, fenyő, 'avét haj, 'öléggh első, 'aj kicsiny, 'ar­joy kilencz, 'eghén áll, 'ej egy, 'ele fedél, 'éré/ kettesen, 'emp­el, 'encég­ju, csipkerózsafa, ’os ismet, 'иуд torkolat, 'it bogyóféle. Figyelemre méltó, hogy ilyes, jelesül gutturalis nasalisféle (Castrénnál ~, Begulynál уд jelzésű) magánhangzói előejtés szerepel a jurák- és targi-szamojédban is, melyekben pl. a szurguti osztják 'amés- «am­i» megfelelői: ~ámd ~omt- id., a szurguti 'avét «haj »-é pedig: ~öbt, 'abta id. (v. ö. szur­guti 'eghén áll és Jur. nayu, Jen. nayu — OS. akaj «kinnlade»). — A közép-obi­­,­­ hangok igazi ejtésére nézve tanulságos adatok P. jegy­zetei közt: EO. saghér, slaghér, staghér «pánczélt » EV. lagér id. f­ig. sár «folyóáradvány» , EO. tor (A.), K. tor, S. lar, I. tor (C.) | puyés, Jg. puyels «falu» = K. puyet, S. puyol (C.), EO. pöyol (A.) | VJ. pughés «bunkós nyíl» = S. pöghel \ pögos (C.) «kebel» — puyel (P.), pöyol (A.) | cöt «hó» = S. lant, S. lant — ÉV. tűit \ cameé «moh» = S. lant (C.) id. Ugyanilyen váltakozás Ahlqvistnál: sömétlem és sömétlem «kleiden, anziehen». E váltakozás alapját is megfejti Ahlqvist, úgy határozván meg az l «vegyes hangot», hogy benne «néha egy kevés az s hangból is hallható, a miért is az oro­zok ilyennel való szót átvevén, azt egyenesen s-vel ejtik, pl. or.

Next