Pápay József: Északi-osztják nyelvtanulmányok - Finnugor füzetek, 15. szám (1910)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ. A finnugorság legtávolabbi csoportjának, az osztják nép­nek a népköltési termékeiből közlök itt mutatványokat. Az anyaggyűjtésre az 1898. és 1899. években nyílt alkalmam, a­mikor is, mint a ZICHY-expediczió nyelvésze, egész esztendőt tölthettem az északi osztjákok között. Utazásomnak fő czélja tulajdonképpen a hatalmas BEGULY-féle gyűjtemény megfejtése volt. A helyszínen azonban csakhamar meggyőződtem róla, hogy az osztrák népköltésnek ilynemű termékei ma már kiveszőlésben vannak. Annál nagyobb buzgósággal fogtam az értékes gyűjte­mény megfejtésének munkájához. A minden magyarázó jegyzet nélkül maradt szövegek értelmezéséhez azonban elkerülhetetlenül szükséges volt előbb egy jó csomó eredeti, legnagyobbrészt fol­klorisztikai szöveget (meséket, hősi énekeket, a medvekultuszra vonatkozó énekeket és istenidéző igéket) gyűjtenem. Az így nyert anyag segítségével aztán lassanként sikerült behatolnom a BEGULY-féle énekek rejtelmeibe is. Hogy ez miképpen történt, arról a M. Tud. Akadémia elé terjesztett jelentésemben­*') bő­vebben szóltam. Egyébként azóta már a BEGULY-féle szövegek egyharmadát megfejtve is közzétettem.**) Az északi osztjákok a tobolszki kormányzóság északi ré­szében az óriási kiterjedésű (647,467 □ km.) berjozovi kerület­ben laknak. A hatalmas Ob folyam mentén húzódnak észak­­felé, elfoglalják ennek nagyobb és kisebb mellékfolyóit is. Nyu­ *) Nyelvészeti tanulmányútam az éjszaki osztjákok földjén. Buda­pesti Szemle 1905. évf. 345. sz. 354—395. 1. **) Osztják népköltési gyűjtemény. Sammlung ostjakischer Volks­dichtung. (Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása V. kötet.) Budapest, Leipzig 1905.

Next