Ügyvédek lapja, 1888 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1888-01-14 / 2. szám

V. évfolyam. Budapest, 1888. január 14. 2. szám ÜGYVÉDEK LAPJA B­UDAPESTI­­CICI-SÜ­IÉIDI STÖP2 ITÖERÖPIUE. ---------------------------------------­MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. ELŐFIZETÉSI ÁR : Szerkesztőség: Egész évre..................................6 írt­a ki. Kiadóhivatal: Budapest, VI., dalszínház-utcza 2. sz- Félévre . .............................3 frt 0 kr. Budapest, VI., dalszínház-utcza 2. sz.­­­e­gyedévre..................................1 frt 50 kr. A törvénykezési palota. Nem oly fényes, mint a Szajna-szigeten büszkélkedő Palais; kevésbé monumentális, de talán kényelmesebb és világosabb, mint Londonban a new Courts; remélhetőleg ülésesebb, mint a bécsi Justiz-Palast: nekünk is lesz végre törvénykezési palotánk. Hosszú vajúdáson ment keresztül a kérdés, míg a kivitel jelenlegi stádiumába eljutott. A nehézségek leküzdve, 1890 október elsejére a palota készen lehet. A terület, melyen a palota épülni fog, 2975 négy­szög­ölnél több s azon bíróságok és hivatalok elhelyezé­sére, melyek oda fognak költözni, teljesen elégséges , sőt fogházi helyiségekre is meglehetősen bőven jut, mert 304 fogoly itteni elhelyezése terveztetik. Lesz tehát a budapesti törvényszék mindkét osztá­lyának, a kereskedelmi és váltótörvényszéknek, az V. ke­rületi járásbíróságnak, a budapesti törvényszék büntető osztályánál alkalmazott kir. ügyészségnek és a bpesti büntető járásbíróságnak elég fényes helyisége. A vizsgálati fog­lyok tisztességes elhelyezésére is nagyobb gond lesz for­dítható. A magunk részéről amily örömmel üdvözöljük szer­vezeti tekintetekből, hogy a budapesti törvényszék két osztálya egy épülettömbben jut tető alá, ami a vezetés és felügyelet tekintetében is megbecsülhetetlen előnyöket nyújt, és oly megelégedéssel veszszük azt, hogy a for­­tunabeli állapotok s ezekkel együtt remélhetőleg jó része annak, amit ez alatt érteni megszoktunk, az új elhelyezés­sel, természetszerűleg, hogy ne mondjuk szükségképen, szintén megszűnnek. A büntető törvénykezés érdekei tarthatatlanokká tet­ték az elhelyezés tekintetében most fennálló viszonyokat. Mind a judikatúra, mind a jogvédelem legelemibb köve­telményei szenvedtek e viszonyok alatt. És meleg elisme­réssel kell kiemelnünk, hogy ami rég nem történt már a a törvényjavaslat indokolásában, midőn a jelenlegi állapo­tok tarthatatlansága hangsúlyoztatik, az ügyvédek érdeke is méltányló felemlítésre és hangsúlyozásra talált. De nem annak örülünk főleg, a­mi ebben a törvény­­javaslatban, mely az új törvénykezési palota építésére vo­natkozik, benne van, hanem örülünk annak, a­mi abban benne nincs. Mert ha e törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, az a­mi abban benne nincs s az adott viszonyok között elis­merjük, benne nem is lehet, kétszeres erővel fogja érvé­nyesíteni a maga negatív hatalmát, mely elől azután többé ki nem térhet a törvényhozás. Értjük ez alatt azt a szégyenletes elhelyezést, mely felsőbiróságainknak meg nem érdemlett osztályrészéül ju­tott s melyen e törvényjavaslat, mert kereteit kiterjeszteni nem lehet, segíteni képtelen. De ha az első fokú birónak rendelkezésére kényel­mes szobák és termek fognak állani, ha a bíráskodás az első fokon hivatásához méltón helyezkedhetik el ,h­a az aljárásbiró hivatalszoba fölött fog rendelkezni, akkor l­e­­hetetlen, hogy egy perc­ig is fentartható legyen az az állapot, melyet ma a budapesti kir. táblán és részben a Curián is tapasztalunk, a­hol szégyenletes helyiségekben, sötét, piszkos udvari szobákba van bekényszerülve a felső és legfelső bíráskodás. És ily lehetetlenné fog válni az is, hogy a járásbíró­ságok, melyek ma Budapesten a szélrózsa minden irányá­ban szétszórva vannak s egyenesen kérdésessé teszik a jogvédelem olcsóságát, sőt sok esetben lehetőségét is, jelen­legi elhelyezésükben továbbra fentartassanak. Az a hírneves franczia szónok, ki azzal kezdte egyik nevezetes beszédét, hogy „sokakat lát, a­kik nincsenek jelente, ennek az egy mondásnak maró szarkazmusával töb­bet használt, mint még oly erős filippikáival, melyeket a hiányok ellen tartani jónak látott. Nekünk is meggyő­ződésünk az, hogy az a törvénykezési épület, mely a fővá­rosban az alsó fokú judikatúra számára emeltetik, a helyzet logikai kényszerűségével meg fogja teremteni azt, a­mit ebben az épületben mindenki fog látni, hogy nem létezik: a többi járásbíróságok és kivált a két felső bíróság részére emelendő méltó palotát. Mert igaz, hogy a törvénykezési palotára, mely épít­tetni fog, szükség van. De még igazabb, hogy ez a tör­vénykezési palota, a­mily mellőzhetlen volt, mindaddig bántó gúny lesz e nemzetre s törvényhozására nézve, míg felső bíróságaink és a budapesti járásbíróságok nem kapnak ennek az épületnek és rangjuknak megfelelő hasonló palotát. Hosszú vajúdáson ment keresztül a kérdés, mig a a törvényjavaslat megszülethetett. Tartalom. A törvénykezési palota. —Az árverés után. I. Irta: dr. H­e­f­­ner Gyula liptó-szt.-miklósi ügyvéd. II. Irta: dr. P­előni László b.-himadi Ü£­­véd. — Az ügyvédségről szóló törvényjavaslat. Készí­tett.. . dr. Del­l’A­dami Rezső budapesti ügyvéd. — Az indítvány­­beli bűncselekvények tanához. — Vegyes. — Csődnaptár. — Értesítő. Melléklet. Jogesetek. Köztörvényi­­ügyek. — Bűnügyek. — A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.

Next