Ügyvédek lapja, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

TÁRGYMUTATÓ A „ Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja* mellékleteinek 1900. évi folyamához. Szám Teljesülési döntvények. A) A m. Schr. Curia. Polgári ügyekben. Olyan kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsönösszeg jelzálogi biztosítását megengedi, egyúttal azonban kamat fejében ingatlanának haszonélvezetét bocsátja át hitelezőjének, a zálogjognak a tőke ere­jéig való bekebelezése vagy előjegyzése el nem rendelhető ... ... ... 5 Olyan esetben, midőn valamely terület a közigazgatási hatóságnak az 1884 : XVI. t.-cz. 13. és 17 vagy az 1885 : XXIII. t.-cz. 105., 106. és 108. §§-ai alapján hozott határozatával az ártérből kivétetett, az igy kivett terület után megfizetett vizszabályozási dijaknak visszatérítése iránt indított keresetek a polgári bíróságok hatáskörébe tartoznak ... 13 Az 1898. évi V. t.-cz. által ápril havának nemzeti ünneppé nyilvánított 11. napjára a jogcselekvényeknek e napra eső teljesítése tekintetében a vasárnapok­ és közönséges ünnepnapokra mint törvényes szünna­pokra fennálló jogszabályok alkalmazandók ................................................ 13 Ha még el nem évült közadótartozást a kötelezett helyett más fizet ki, a fizetőnek visszkeresete a kötelezett ellen nem évül el az 1883. évi XLIV. t.-cz 90. §-ában meghatározott öt évi elévülési idő alatt ... ... 16 Abban az esetben, ha a végrehajtás az elmarasztalt félre örökség, vagy hagyomány útján szállott, de még a marasztalt fél tulajdonául be nem kebelezett és nem is előjegyzett ingatlanra vezettetik, annak a kér­désnek megbírálása, hogy a marasztalt félnek a végrehajtás alá vonni kívánt ingatlan telekkönyvi tulajdonosa után örökség, vagy hagyo­mány iránti joga kellően ki van-e mutatva , a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik ... ... ... .............................................. ... ... 16 A­mennyiben oly összegről van szó, mely az ügyvédi vdrs 54. §-a sze­rint igényelhető előleg szokásos összegével megfelelő arányban áll, a tanúk és szakértők díjainak és kiadásainak előlegezésére, a bírói ügy­viteli szabályok 261. 8-a esetének kivételével, a fél ügyvéde is köte­lezhető... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ..................................................... 27 Büntető ügyekben. Az 1898. évi V. t.-cz. által ápril havának nemzeti ünneppé nyilvánított 11. napjára a jogcselekvényeknek e napra eső teljesítése tekintetében a vasárnapok­ és közönséges ünnepnap­okra mint törvényes szünna­pokra fennálló jogszabályok alkalmazandók .............................................. 14 Szám­latkozó, a végrehajtást elrendelő bírósághoz benyújtott okiratok ere­deti példányai a megkeresett telekkönyvi hatósághoz a végrehajtást elrendelő végzés kapcsán átteendők........................................................... ... 4 I. Jogellenes cselekvényre avagy vétkes mulasztásra alapított magánjogi igény érvényesítésénél a büntető bíróság ítélete a polgári bírót csu­pán a büntető törvényekbe ütköző cselekvény vagy mulasztás fenfor­­gásának kérdésében köti. Ellenben a polgári jogi beszámítás, illetőleg a polgári jogi vétkesség tárgyában a polgári bíró a büntető bíróság ítéletétől függetlenül ítél. I II. Sommás perbeli tényállás megállapí­tásánál a biró rendszerint csak olyan tanuk vallomására hivatkozha­­tik, a kiket az 1893. évi XVIII. t.-cz. IV. fejezetében foglalt jogsza­bályoknak megfelelően a polgári biróság hallgatott ki, az 1893. évi XVIII. t.-cz. 64. §. adta szabad mérlegelés jogánál fogva azonban a polgári biró a perbeli tényállást büntető perben kivett tanúvallomá­sokra is fektetheti, abban az esetben, ha ilyen bizonyítási anyag figye­lembe vétele ellen a peres felek nem tesznek kifogást... ... _ ... _ 50 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog, B)­P kir. táblák.. A budapesti kir. Ítélőtábla határozatai polgári ügyekben. Rendes perekben a szakértők és tanuk járandóságának előlegezésére, a bírói ügyviteli szabályok 261. §-a esetének kivételével, a bizonyító fél ügyvédje kötelezhető ... ... .............. ... ... ..................... ... ... ... ... 11 Minden végrehajtatónak joga van az előző végrehajtató ellen keresetet indítani a végrehajtásnak eredeti érvénytelenség czimén való megsem­misítése iránt, ingóságokra foganatosított végrehajtás ellen is ... ... 11 A győri kir. Ítélőtábla határozatai polgári ügyekben. Ha a végrehajtás az 1881. évi LX. t.-cz. 13. §-a értelmében az uj jo­­gosíto­­t javára rendeltetik el s utóbb a végrehajtást szenvedő fél, a ki perújítással élt, az 1881. évi LX. t.-cz. 42 §-ában megjelölt kérelmet terjeszti elő, a végrehajtást szenvedőnek a végből, hogy visszvégre­­hajtási igénye veszélyeztetettnek megállapittassék, elég, ha kimutatja, hogy a veszély az alapperbeli ellenfele, vagyis az engedményező irány­ban forog fenn ......... ............................ ... ..................... ... .............. ... 12 A telekkönyvbe bejegyzett jog hatálytalanítása iránt az 1881. évi XVII. t.-cz. III. fejezete értelmében indított megtámadási per a telekkönyv­ben feljegyezhető ... ... ... ... ... ... ........................... ... ... ................ 16 Ha a végrehajtási eljárás folyamán indított igényperben a felebbezési bíróság az első bíróság ítéletét helybenhagyta, a felebbezési bíróság ítéletének a felebbviteli eljárás költségeire vonatkozó rendelkezése ellen sincs felülvizsgálatnak helye ... ... ... ... ... ... ... ... ... . .......... 44 Az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-nak 5. 1) pontja alá eső perekben felebbvitel megengedhetőségének megállapítása szempontjából a kereset tárgyá­nak értékéül a visszabocsátani kért ingatlan évi használatának egyen­­értéke, évi bére veendő ... ... _ . ... ...................... ... ... _ ... _ ... 50 A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla határozatai polgári ügyekben. Abban az esetben, ha a végrehajtás az elmarasztalt félre örökség vagy hagyomány útján szállott, de még tulajdonául be nem kebelezett, sem elő nem jegyzett ingatlanra vezetendő , annak elbírálása, váljon a végre­hajtást szenvedőnek a telekkönyvi tulajdonos után örökösödéshez való joga és igénye kellően ki van-e mutatva ? nem a végrehajtás el­rendelésére illetékes bíróságnak, hanem a telekkönyvi hatóságnak ha­táskörébe tartozik , a­miből folyólag az öröklési igény igazolására van jogszabály az, hogy az írásba foglalt szerződések értelmezésénél első­sorban a szavaknak egymással való összefüggésében azok közönsé­gesen elfogadott értelméből kell a szerződő felek akaratát megállapí­tani, hacsak nem bizonyíttatik, hogy a felek valamely szónak a kö­zönséges értelemtől eltérő más értelmet, vagy jelentőséget tulajdoní­tottak.­­ Egy ismert tényből egy további tényre való okszerű követ­keztetés és ez után az utóbbi ténynek megállapítása ténykérdés, a­mely csak úgy volna megtámadható, ha a ténymegállapítás jogszabály sértésével,történt, vagy ha a következtetés volna okszerűtlen... ... ...­­ Alperes a megelőző közigazgatási eljárás után, a melynek helye és ha­tárideje közzététetett és a melynek megtartása alkalmával felperesnek is módjában állott volna megjelenni és ellenvetéseit előadni, a megál­lapított és felsőbb hatóság által is jóváhagyott terv alapján jóhisze­műen és jogosan építette ki a vasutat. Ez által tehát alperes jogtalan cselekményt el nem követvén, felperes, ki az érintett közigazgatási eljárás alkalmával kifogásait elő nem adta és ez által a vállalatot abba a helyzetbe hozni önmaga elmulasztotta, hogy ez a felperes állítóla­gos sérelmét annak idején orvosolja, vagy az építési tervet megfelelő módon módosítsa, utóbb, midőn a megállapított terv alapján engedé­lyezett vasútépítkezés megtörtént, nincs jogosítva arra, hogy a mű lé­tesítése folytán állítólag szenvedett vagyoni hátrányokért kártérítést követeljen........................... — .. ... — ... ... — ... — ................ — — 3 Ha a felperes által beadott felebbezés elkésetten ugyan, de az igazolási határidőn belül adatott be, de alperes külön kérvényben annak elfo­gadásába beleegyezett, ez a beleegyezés az igazolási eljárást pótolja, mert a perrendtartás nem tartalmaz oly szabályt, mely megtiltaná a feleknek, hogy valamely perbeli mulasztás következményeit a törvény határain belül egymásnak el ne engedjék ... ... — .............. — ... — 3 A perújítás megengedhetőségének kérdésénél nem az bír jelentőséggel, hogy a perújítási kérelem alapjául szolgáló okirat mikor állíttatott ki, hanem az, hogy az abban felhozott tények vagy az abban foglalt jog­mikor keletkezett.­­ A felek egymás közötti jogaik és kötelezettsé­geik feltételeit szabadon állapíthatják meg, következően mi akadály sem forog fenn a tekintetben, hogy a felek egymás közötti jogviszo­nyaiknak szabályozására kötelezőknek a budapesti áru- és értéktőzsde szokványait szerződésszerűen elfogadják és a­mennyiben ily irányban akaratkijelentés történt, a vitás kérdések eldöntésénél a szerződésben foglalt megállapodások a közpolgári uton érvényesített ügyeknél is al­kalmazandók ......................... ... ..................... ... ... .......................... ... 4 Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a haszonbérlő, ellenkező kikötés hiányában, megfelelő bérleengedést rendszerint követelhet ak­kor, ha a bérlemény kihasználását az árvíz az ő hibáján kívül lehe­tetlenné tette ; következésképen az a kérdés, hogy alperes az árvíz által keletkező vagyoni hátrányt magára vállalja, a haszonbérleti szer­ződésnek olyan lényeges feltétele, hogy a­mennyiben ez iránt a felek a szerződés megkötésénél ellentétes akaratkijelentést tettek, vagy té­vedésben voltak, a szerződés a felek szerződésszerű lényeges akarat­­egységének hiánya, illetve a szerződés lényeges feltételére fenforgó tévedés miatt létrejöttnek jogilag nem tekinthető és igy a jogilag létre sem jött szerződéstől jogi értelemben vett elállásnak helye nincs . Alperes nem védekezvén és igy a keresetben felhozott tények és állítá­sok, a mennyiben felpereseknek bizonyítékai által meg nem czáfoltat­nak, valóknak tartandók ugyan. Az 1868: 54. t.-cz. 111. §-nak vonat­kozó rendelkezése azonban nem terjeszthető ki oly irányban, hogy a keresetnek olyan állításai is valóknak tartandók, a melyek a kereset­ben előadott tényeknek következményeit, illetve jogkérdést képezik, ha ezen következtetés a fennálló jogszabályokkal ellentétben áll ... " A tulajdonjog fentartása melletti eladást hazai törvényeink nem tiltják és a tulajdonjog fentartása melletti eladhatást bírói gyakorlatunk el­fogadta. — A köteles elővigyázat elmulasztása gép­vásárlásnál ... ... 7

Next